Megnyugodhat az Orbán-kormány: nem kell temetni Németországot

Orbán Viktor Tusnádfürdőn 2019. július 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Borús jövőképet festett Európa gazdaságáról Orbán Viktor múlt hétvégén Tusnádfürdőn, a 30.  Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Nehéz idők?

Az európai gazdaságra minden elemzés és minden elemzésre alapot adó számadat szerint nehéz idők várnak. Nehéz idők jönnek. A kérdés nem az, hogy jönnek-e, hanem az, hogy mennyire lesznek nehezek. És az én személyes véleményem az, hogy nagyon nehezek lesznek.

A miniszterelnök utalt arra is, hogy kormányának a gazdasági mellett politikai kockázatokkal is számolnia kell.

Nyugat-Európában a gazdasági növekedés tovább lassul majd, sőt itt-ott el is akad. Németországban jól láthatóan nem piaci elvű CDU–zöld koalíció előkészítésének munkálatai zajlanak – ez mégiscsak Európa legnagyobb gazdasága –, vagyis arra kell felkészülnünk, hogy a legfontosabb partnereinknél, a nyugat-európai országoknál nem úgy fejlődik majd a gazdaság, nem úgy növekszenek majd, ahogyan azt mi szeretnénk. Tehát most Magyarország számára a legfontosabb, hogy egy új útvonalat tervezzen 2020-ra és 2021-re.

Megnéztük, hogy mennyire megalapozottak a miniszterelnök aggodalmai az "EU motorja", Németország tekintetében.

Lassul a növekedés

Ami a gazdasági kilátásokat illeti, idén valóban tovább fog lassulni a német GDP-növekedés üteme a német kormány, a helyi elemzőintézetek és a nemzetközi szervezetek várakozásai szerint.

A Bundesregierung és az Európai Bizottság egyaránt 0,5 százalékos bővülést prognosztizál. A Bundesbank, az OECD és a Nemzetközi Valutaalap ennél némileg jobb eredményre számít (0,6, 0,7, illetve 0,8 százalékra), míg a német elemzőintézetek 0,5 és egy százalék közötti plusszal számolnak.

Összehasonlításul: 2018-ban még 1,5, 2016-ban és 2017-ben pedig 2,2-2,2 százalékos növekedést regisztráltak. A mostanihoz hasonlóan alacsony, 0,5 százalékos bővülés utoljára 2012-ben és 2013-ban volt.

A német gazdaság kilenc egymás követő évben növekedett, a bővülés azonban veszített a lendületéből

- állapította meg a Német Statisztikai Hivatal év elején. A növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása és az állami kiadások táplálták, de még ezek bővülése is elmaradt az elmúlt három év értékeitől, és csökkent az export növekedésének üteme is.

Félnek a recessziótól

A Spiegel a napokban már arról írt, hogy „a recessziótól való félelem” a munkaerőpiacot is elérte. Az új munkaerő iránti igény sok üzemben egyértelműen visszaesett: júliusban a szövetségi munkaügyi ügynökség állásbarométere az elmúlt két év legalacsonyabb szintjére csökkent.

Az új munkaerő iránti kereslet még mindig nagy, de érezhetően gyengült

-közölte az ügynökség. Szerintük ennek hátterében a globális konjunktúra gyengülése, az amerikai elnök, Donald Trump által indított kereskedelmi háború és a Brexit áll. Ősszel az amúgy rekordalacsony munkanélküliség is növekedésnek indulhat.

Rossz ómen az is, hogy a fogyasztói hangulatot jelző barométer több mint kétéves mélypontra csökkent, „a német gazdaság legfontosabb mutatója”, a helyi cégek állapotát és várakozásait tükröző Ifo-index pedig több mint hatéves mélyponton van.

A gazdasági barométer a recesszió irányába mutat

- mondta a lapnak Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza.

Fordulhat a kocka

A német kormány és az elemzőintézetek többsége (június végi adatok szerint) ugyanakkor azt várja, hogy jövőre megfordul a trend, azaz ismét gyorsulni fog a növekedés.

2020-ban a legpesszimistábbak (OECD, Bundesbank) is 1,2 százalékos bővüléssel számolnak. A Nemzetközi Valutaalap 1,4, a Bundesregierung és az Európai Bizottság 1,5 százalékos pluszt vár, a német elemzőintézetek pedig még ennél is nagyobb, 1,6 és kettő százalék közötti növekedést prognosztizálnak.

Ezzel együtt a Bundesbank júniusi jelentésében a külső kockázatokra figyelmeztet, amelyek miatt romolhatnak a kilátások, és könnyen lehetséges, hogy lefelé kell majd korrigálni az előrejelzéseket.

Felértékelődhet Magyarország?

A miniszterelnök másik megjegyzése (Németországban nem piaci elvű CDU–zöld koalíció készül) arra utalhat, hogy a magyar kormány nem csak a gazdasági, hanem a politikai környezet romlásától és annak következményeitől is tart – tehát esetleg attól, hogy egy új német kormány kevésbé fogja magyarországi befektetésekre ösztönözni a német cégeket.

Az ezt firtató kérdésünkre Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón ugyanakkor azt válaszolta: egy kereszténydemokrata-zöld koalíció inkább felértékelheti Magyarországot, mivel ide lökheti a német viszonyokkal elégedetlen cégeket:

Én fordított következtetésre szoktam jutni a Miniszterelnök úr által említett politikai jövendölésből, amit én is valószínűnek tartok, tehát egy esetleges kereszténydemokrata-zöld koalíció következményeiből. Az ugyanis a német gazdaságot nem ösztönözné arra, hogy otthon maradjon.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli: míg a korábbi német kormányok megfelelően képviselték a német gazdaság érdekeit Európában, addig ebben a tekintetben már most is változás van, ami „drámaivá fog válni” egy kereszténydemokrata-zöld kormány alatt.

(A német vállalatvezetők) soha politikai vezetéssel és kormánnyal kapcsolatosan olyan kritikusan nem fogalmaztak, mint ahogy azt manapság szokták tenni. És sokkal szívesebben jönnek Közép-Európába, egyáltalán nem csak Magyarországra egyébként, de a térség más országaiba is, mintsem hogy otthon maradjanak

- jelentette ki Gulyás Gergely. 

Az üzlet a lényeg

A privátbankár.hu és az mfor.hu tavalyi háttérbeszélgetéseiből szintén az derült ki, hogy a magyar kormánynak egyelőre nem kell tartania a német befektetők elfordulásától. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Az új befektetéseknél ugyanakkor már felmerülhet – mondták akkor forrásaink –, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei felmérése szerint az itteni német cégek továbbra is elkötelezettek Magyarország mellett: négyötödük ma is hazánkat választaná beruházása helyszíneként.

Háttérbeszélgetéseinken elhangzott az is, hogy „Németországban a gazdaságot és a politikát külön kezelik”. Ez alapján – hacsak nem fajul el nagyon a helyzet – Budapestnek attól sem kell félnie, hogy egy új német kormány megpróbálná „lebeszélni” a német befektetőket a magyarországi üzletekről.

Exkluzív interjúnk Stephan Mayerrel, a német belügyminisztérium államtitkárával: Értékeli az EU-tagságot az Orbán-kormány. Videókommentárunk von der Leyen megválasztásáról és az Orbán-kormány stratégiájáról: