Alig 9 hónappal Joe Biden beiktatása után az elnöki tevékenységével elégedettek aránya a CNN felmérése szerint 38 százalékra olvadt. Ennél talán még fontosabb, hogy a "nem-pártszavazók" körében ez 32 százalékra zuhant, márpedig ettől a csoporttól nagyban függ majd a jövő évi kongresszusi választás kimenetele.
Egy másik októberi felmérés (Rasmussen Reports) azt mutatja, hogy csupán az amerikaiak 33 százaléka hiszi azt, hogy az Egyesült Államok előtt egy jobb jövő áll. A Demokrata Párthoz közel álló Daily Kos Civiqs felmérése pedig azt mutatja: a választók 57 százaléka szerint Biden kormányzata semmit sem tett azért, hogy nekik személy szerint jobb legyen az életük.
Nem csoda hát, hogy a brit fogadóirodák már arra fogadnak, hogy 2024-ben Donald Trump legyőzi Bident. De milyen főbb okok vezettek ehhez a megroggyanáshoz?
COVID-19
Hivatalba lépésekor Biden megígérte, hogy Amerika a vakcinák segítségével meg fog szabadulni a járványtól. Már július 4-én bejelentette, hogy az USA visszatér a normál életmenethez a járvány után. Ehhez képest az új fertőzöttek száma még mindig rendkívül magas, ezért szeptember 9-én bejelentette a kormányhivatalnokok és a 100 főnél többet foglalkoztató cégek alkalmazottai esetében a kötelező oltást. Ez tovább mélyítette az árkokat a társadalomban.
Ez ráadásul olyan tűzoltók, rendőrök és egészségügyiek eltávolításához vezetett, akik nem akarták magukat beoltatni. Ennek súlyos kihatása lett mentősök állományára, így a szolgáltatás színvonalára.
Munkaerőpiaci zavarok
A COVID-járvány okozta tavalyi sokkhatás miatt az amerikai gazdaság a csúcson mintegy 22,4 millió munkahelyet vesztett el. Idén nyáron már megindult a foglalkoztatás határozott növekedése és a júliusban 943 ezer új munkahely létesült. Szeptemberben azonban már csak 194 ezer ember kezdett el új munkahelyen dolgozni, holott a minisztérium 500 ezerrel számolt.
Akárcsak az Egyesült Királyságban, az USA-ban is komoly hiány alakult ki teherautósofőrökből, ami tovább súlyosbítja a szállítási láncokban kialakult feszültséget és veszélyezteti a karácsonyi ünnepek zavartalan ellátását.
A stagfláció réme
A logisztikai láncokban jelentkező nehézségek és az energiaárak megugrása miatt a szeptemberi év/év infláció 5,4 százalékos volt, amit utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején tapasztalhatott meg az ország. Április óta ráadásul a Goldman Sachs értékpapírház folyamatosan emeli inflációs előrejelzéseit.
Az IMF ezzel párhuzamosan folyamatosan rontja a növekedési mutatókat. Míg júliusban még éves szinten 7 százalékot várt, ezt mára 6 százalékra vitte le. A Goldman Sachs már mind 2021-re, mind 2022-re jelentősen visszavágta növekedési előrejelzéseit.
Válság a határokon
Az elsősorban a Biden kormányzat által előidézett válság tovább eszkalálódik. A júniusig terjedő egy évben a határőrség 1 millió embert tartóztatott le illegális határátlépés miatt a mexikói határon. Aztán júliusban egyetlen hónap alatt 210 ezer ember kelt át, ami 21 éves rekordot jelentett. Az pedig 1 hete szivárgott ki, hogy októberben a Belbiztonsági Minisztérium 400 ezer migránssal számol.
Külpolitikai baklövések és konfrontáció
Az afganisztáni kivonulás látványos és botrányos lefolyása és az AUKUS szerződés puccs-szerű megkötése mind-mind aláásta az európai szövetségesek bizalmát, holott Biden konstruktív együttműködésről prédikált júniusban európai körútján.
Az európai vezetők kívánságát figyelmen kívül hagyva tovább folytatódik Biden éles konfrontációs kurzusa Kínával. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és első helyettese, Kurt Campbell keményvonalasok ezen a területen, ahogyan a Nemzetbiztonsági Tanács Kínáért felelős igazgatója, Rush Doshi is.
Lloyd Austin védelmi miniszter soha nem foglalkozott szakmai pályafutása során Kínával, de egy kemény Kína-ellenest, Ely Ratnert nevezte ki az Indo-Csendes Óceáni Térség Biztonsági Ügyeiért felelős helyettes államtitkárnak.
A Trump alatt már amúgy is meggyengített Külügyminisztériumot tovább gyengíti két republikánus szenátor – Ted Cruz és Josh Hawley – azzal, hogy több kulcsfontosságú külügyi államtitkári kinevezést blokkolnak. Aknamunkájuk eredményeképpen Biden hivatalba lépése óta egyetlen egy (!) amerikai nagykövetet sikerült csak kinevezni.
Az egyre szigorúbb szabályozási környezet és a növekvő politikai bizonytalanság ellenére is. 
