Az elmúlt hetek súlyos biztonságpolitikai turbulenciái kapcsán érdemes kiemelni, hogy a Tajvani-szoros - a Tajvan és Kína közötti vízi út - a világ legforgalmasabb hajózási útvonalai közé tartozik. Az EU 2021-es indo-csendes-óceáni stratégiája szerint a Tajvani-szorosban tapasztalható feszültségek közvetlen hatással lehetnek Európa biztonságára és jólétére.
Egy 2021-es közös EU-USA nyilatkozat is megerősítette annak rendkívüli fontosságát, hogy Kína tiszteletben tartsa az ENSZ tengerjogi egyezményét (UNCLOS), biztosítva a hajózás és az átrepülés szabadságát a Tajvani-szorosban.
A Tajvani-szorosban a kereskedelmi és ellátási láncok bármilyen megszakítása súlyos gazdasági következményekkel jár az EU számára. A Tajvani-szoros az elsődleges útvonal azoknak a hajók számára, amelyek Japánból, Dél-Koreából, Kínából és Tajvanról szállítanak árukat az európai piacokra. Kiemelendő, hogy az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint 2021-ben Kína volt a harmadik legnagyobb partner az EU áruexportjában (10,2 százalék) és a legnagyobb partner az uniós importban (22,4 százalék).
Tajvan kritikus szerepet játszik a globális technológiai ellátási láncban, így Európa technológiai szektora nagymértékben függ a félvezetőgyártástól és a számítógépes chipek összeszerelésétől.
A Bloomberg által összeállított adatok szerint idén a világ - űrtartalma szerint - legnagyobb konténerszállító hajóinak 88 százaléka áthaladt a Tajvani-szoroson. Ennek a vízi útnak a jelentőségét nehéz túlbecsülni. Ha háború törne ki Tajvan felett, a becslések szerint az európai gazdaság a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló mértékű csapást szenvedne el.
Európa biztonsága összefügg Tajvannal
A Tajvani-szoroson átívelő feszültségek által okozott gazdasági következmények mellett az európai biztonság is érintett. A madridi csúcstalálkozón elfogadott új NATO 2022-es Stratégiai Koncepció is rávilágít erre a kockázatra. A Kína és Oroszország közötti „elmélyülő stratégiai partnerség” aggodalomra ad okot az Egyesült Államokban, mivel az eurázsiai tengelynek lehetősége van összehangolt, kétfrontos támadásokra európai és ázsiai szövetségesei ellen. Európa számára ez potenciálisan megnövekedett orosz fenyegetést jelent.
Kína már segített Oroszországnak enyhíteni a nyugati szankciók hatását azzal, hogy párhuzamos pénzügyi infrastruktúrát hozott létre, és több fosszilis tüzelőanyagot vásárol (bár kedvezményes áron).
A támogatás közös katonai kiképzések és fegyverátadások formájában is megvalósul. Kína segítséget nyújthat Putyin Oroszországának - Európa elsődleges fenyegetésének -, hogy megkísérelje az amerikai befolyást kontinensünkön és az indo-csendes-óceáni térségben is lecsökkenteni. Ezért Tajvan biztonsága összefügg Európa biztonságával.
A baltiaknál betelt a pohár
Nem tekinthető véletlennek, hogy augusztus 11-én Észtország és Lettország bejelentette, hogy kilép a 16+1 gazdasági fórumból, amelyet Kína 10 éve Budapesten hozott létre a közép- és kelet-európai kormányokkal az üzleti kapcsolatok fellendítése érdekében. A fórum tágabb értelemben az Új Selyemút (BRI) stratégia része, amellyel a Kína az infrastrukturális projekteknek és a kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően növelni kívánja globális befolyását.
A balti bejelentést közvetlenül azután tették közzé, hogy Kína fokozta katonai tevékenységét Tajvan körül Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök augusztus 2-i tajvani útja után.
A 17 ország annak idején nem rokonszenvből vagy geopolitikai szándékból fogadta el a kínai ajánlatot, hanem egyszerű gazdasági számításokkal rendelkezett. Keveset veszíthettek és sokat nyerhettek, ha hittek a kínaiak magasztos terveiben. A csatlakozásnak mindenesetre volt egy előnye: felkeltette Brüsszel és Washington bizalmatlanságát és figyelmét.
A csalódás azonban nem váratott sokáig magára. A nagy kínai közvetlen befektetésekkel kapcsolatos remények évről évre beteljesületlenek maradtak. A Merics agytröszt szerint Kína 2010 és 2019 között alig 9 milliárd eurót fektetett be a kezdeményezés 12 uniós tagállamába. Egy megfigyelő szerint Peking sokkal több politikai, mint gazdasági tőkét fektetett ebbe a platformba.
Litvánia lett az első ország, amely tavaly novemberben kilépett a fórumból. A helyi média jelentései szerint az ország szeptember 12-én nyitja meg gazdasági és kereskedelmi irodáját Tajvan fővárosában, Tajpejben, jelezve a balti országok és Kínával fennálló kapcsolatok mélyülő repedéseit.
A balti államok továbbra is sebezhetőek Oroszország agressziójával szemben, és Peking diplomáciai támogatása Moszkvának - Ukrajnával szemben - nem segített növelni Kína elismertségét a balti államokban. Tehát a balti államok Oroszországhoz és Kínához való viszonyának újragondolása nem lehetőség, hanem kötelező volt a nemzeti érdekek szempontjából.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
