Az utóbbi időben az amerikai elnök többször nehezményezte, hogy Kína nem tesz eleget észak-Korea ügyében, amire Kína igen határozottan reagált: nem csak neki kell megoldani azt a konfliktust, amit ráadásul nem is ő robbantott ki. A most tervezett intézkedések a Reuters szerint attól függnek, tesz-e Kína valamilyen lépést, teljesíti-e a neki adott „házi feladatot”. Ez pedig könnyen visszaüthet, mert Kína ugyanúgy nem zsarolható, ahogy Oroszország sem: mind a kettő elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne fogadjon el ultimátumokat.
Az orosz példa
Oroszország esetében ez még Obama elnöksége alatt bebizonyosodott: az ukrajnai konfliktus miatt szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, és azt hitték, ettől majd Putyin magára hagyja a kelet-ukrajnai szakadár oroszokat, sőt visszaadja a Krímet. Tévedtek, az orosz elnök nem, hogy nem hátrált, de közölte, hogy ha Ukrajna felől katonai nyomást gyakorolnak rá, kénytelen lesz megelőző atomcsapást mérni elsősorban a Lengyelországban állomásozó ellenséges erők ellen.
Erre Obama és csapata visszavonult, Ukrajna amerikai felfegyverzését és az amerikai erők odaküldését nem forszírozta tovább, megértette, hogy ez egyenlő lenne azzal, amit az első világháború előestéjén mozgósításnak neveztek, és az akkor de facto hadüzenetnek minősült. A dolog azonban nem maradt ennyiben: a szankciók és egyéb kellemetlenkedések miatt Oroszország komolyabb lépéseket is tett: gyengíteni kezdte az EU-t, nem kizárt, hogy választásokba avatkozott bele, ráadásul Szíriában alaposan megtámogatta katonailag mindenki ellenségét, Aszad elnököt. Összességében rossz üzlet volt tehát az orosz medvét zsarolni, piszkálni.
Az elnök türelmetlen
Ez most könnyen ugyanígy lehet Kínával, ráadásul Amerikának egyetlen egy reménye Kína volt a békés észak-koreai megoldásra, de így az pont elveszhet. Sokkal ésszerűbb lenne türelmesen tárgyalni Kínával a lehetőségekről, mint zsarolni. Trump elnök ezzel szemben egyre türelmetlenebb, különösen a múlt heti incidens óta, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Észak-Korea már Alaszkát is eléri rakétáival, Kalifornia innentől már csak idő kérdése.
A Reuters szerint amerikai kormányzati források azt is kilátásba helyezték, hogy fokozzák a kereskedelmi és gazdasági nyomást Kínával szemben, ha nem tesz többet, hogy megfékezze Kim Dzsong Unt. Mindez akkor zajlik, amikor Amerika ENSZ nagykövete a kínai és az orosz ellenállást próbálja megtörni egy biztonsági tanácsi határozattal szemben, amely szigorítaná az Észak-Korea elleni szankciókat.
Kim Dzsong Un szemszögéből
Észak-Korea jószántából vélhetően nem adja fel atomprogramját, hisz Kim Dzsong Un szeme előtt két ijesztő példa lebeg: Szaddam Husszeiné és Moamer Kadhafié, akik az Amerika elszántságot látva megijedtek, leállították egyébként sokkal kezdetlegesebb programjukat, utána uralmuk mégis megdőlt, Szaddamé közvetlen, Kadhafié közvetett amerikai beavatkozással. Így egyetlen esetben vonulhatna vissza nukleáris programjától: ha Kína garantálná neki, hogy rendszerét nem fogják megdönteni. Kína kedvét viszont épp most veszik el attól, hogy egyáltalán foglalkozzon az üggyel.
Az európai politizálsát érinti. 
