Melyik a Janus-év? Három hónap alatt 1466 milliárdot öntött ide az EU

Az első negyedévben 984 millió eurós pluszban zárt a folyó fizetési mérleg egyenlege, amely alapvetően azt mutatja, hogy az export-import, turizmus, tőkejövedelmek, munkajövedelmek a külfölddel kapcsolatban nettó devizabevételeket hoztak az országnak, vagy csökkentették azt. A helyzet tehát javult, pluszban voltunk, sőt a még szélesebb körű mutató, az úgynevezett „külfölddel szembeni finanszírozási képesség” többlete kétféle módszer szerint számolva vagy 1554, vagy 1328 millió eurót tett ki.

Közel kétmilliárd eurós többletet ért el a kereskedelmi mérlegünk, azaz jóval több terméket exportáltunk, mint amennyit importáltunk. (Hogy ebben mekkora szerepe van a termékeink versenyképességének – az erős exportnak –, és mennyi a lanyha hazai keresletnek – a visszafogott importnak, például a szegénységnek –, arról gyakran vitatkoznak a közgazdászok.)

A befektetések jövedelmei 1312 millió eurós mínuszt mutattak, a jelek szerint sok külföldi hazaviszi az itt vállalkozással vagy például állampapír-kamatokon keresztül szerzett bevételeit. A munkavállalói jövedelmek 226 milliós pluszt hoztak össze, a másik igazán nagy bevételi tételt azonban az EU-s támogatások (úgynevezett transzferek) tették ki: 1466 milliárd forint ömlött ide a szövetségeseinktől, kicsivel több, mint tavaly bármely másik negyedévben.

A nemzetközi szabványok változása miatt az MNB is most először új módszertan szerint készíti a fizetésimérleg-statisztikát. Az új szabályok szerint még csak 2013-at számolták újra, az az MNB szerint átmenetileg a „Janus-év”, a többit szeptemberben publikálják. (Janus a régi rómaiak kétarcú istene.)