Mostanában leginkább a sok nehézséggel küzdő Görögországgal kapcsolatban vetődik fel a kérdés, hogy miért nem tud megélni a turizmusból, amikor olyan remek turisztikai adottságai vannak. Az ország adottságai valóban jók, és meglehetősen sokan is nyaralnak ott, de az országot mégsem tartja el az iparág.
A számok
Az ok megértéséhez egy kis számolást kell végeznünk. Ha megnézzük, hogy az adott országnak mekkora a nemzeti összterméke, akkor erős leegyszerűsítéssel a turistáknak nagyjából ekkora összeget kéne elkölteniük ott, hogy teljesen eltartsák az országot a megszokott szinten. A példánál maradva: Görögország GDP-je nagyjából 200 milliárd euró. Nézzük, hány odalátogatónak mennyi pénzt kellene elköltenie ahhoz, hogy ez az összeg összejöjjön.
Induljunk ki abból, hogy egy turista egyhavi fizetését költi el nyaralásra (valószínűleg ennél kevesebbet, hisz pl. nem feltétlenül egy helyen nyaral, esetleg több országot látogat végig, de az egyszerűség kedvéért most ezzel számolunk). A következő kérdés: mit számítsunk átlagfizetésnek: egy amerikait, németet, magyart? Megpróbálunk egy európai átlagot, kb. 1500 eurót figyelembe venni.
Ha a 200 milliárdot elosztjuk 1500-zal, 130 milliót kapunk. Vagyis 130 millió EU polgárnak vagy amerikainak, esetleg japánnak kéne vakációját Görögországban töltenie, ahhoz hogy otthagyják a jelenlegi GDP-t. Ebből máris megértjük, hogy mi a gond: ahhoz, hogy egy országot teljesen eltartson az idegenforgalom, lakosságának 10-15-szöröse kell, hogy ott nyaraljon. Ez 10 milliós vagy ennél nagyobb országnál képtelenség.
A görög helyzet
A statisztikák szerint Görögországba évente 15-20 millió turista látogat. Ez az előbb számolt 130 milliónak kb. 12-15 százaléka, miközben különböző becslések szerint az idegenforgalom közvetlen hozzájárulása a görög GDP-hez 7-8 százalék, a fejenkénti költés 1100 euró. A GDP-hez való tényleges hozzájárulás ennél nagyobb, de erre különböző számítási módszerek vannak, egyes módszerek szerint Görögországnál ez 17 százalék is lehet. Eredeti számításunk így nagyjából stimmel.
A lényeg tehát a turisták száma az ország lakosságához viszonyítva. 17 millió ember rengeteg, de csak kis részben tud eltartani egy 10 milliós országot, azt pedig nem várhatjuk, hogy többször ennyi ember utazzon oda, hisz sok más ország is van, ami kedvező adottságokkal rendelkezik, ráadásul az emberi természet olyan, hogy szeret felfedezni, nemcsak a legfelkapottabb országokba utazunk. Így arra jutunk, hogy csak kis lakosságszámú országok tudnak nagyot szakítani a turizmusból.
A legjobbak és mi
Nézzük, melyek ezek. Az első helyezett Makaó, 50 százalékkal, bár a szigetet valamelyest Kínához tartozónak tekinthetjük, így kissé torz az adat. A következő a Brit Virgin-szigetek, bár ez még mindig nem teljesen önálló ország. A Seychelles-, és a Maldív-szigetek, valamint a Bahamák és Vanuatu viszont már ténylegesen is teljesen önálló országok, nagy turizmussal, mely a helyi lakosság viszonylag magas GDP-jének negyedét-harmadát fedezi közvetlenül. Európában a legnagyobb, 20 százalék feletti aránnyal Málta, Ciprus és Montenegró büszkélkedhet, nem véletlenül: népszerű helyek, jóval 1 millió alatti lakossággal. Végül érdekességképpen: Magyarország 7 százalékkal viszonylag hátul kullog a mezőnyben.
Az értékpapírok közül újra a befektetési alapok voltak a kisbefektetők nagy kedvencei, miközben állampapírok iránti kereslet megcsappant októberben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 
