3p
Meglehetősen elterjedt tévhit, hogy egy-egy jobb adottságú országot el tud tartani az idegenforgalom. Nos, a valóságban csak egészen kis lakosságú országoknál lehetséges ez, szemben pl. az olajjal és gázzal, melyből még a 140 milliós Oroszország is elég jól megél. Miért van ez, és kik azok a szerencsések, akiknek mégis sikerül?

Mostanában leginkább a sok nehézséggel küzdő Görögországgal kapcsolatban vetődik fel a kérdés, hogy miért nem tud megélni a turizmusból, amikor olyan remek turisztikai adottságai vannak.  Az ország adottságai valóban jók, és meglehetősen sokan is nyaralnak ott, de az országot mégsem tartja el az iparág.

A számok

Az ok megértéséhez egy kis számolást kell végeznünk. Ha megnézzük, hogy az adott országnak mekkora a nemzeti összterméke, akkor erős leegyszerűsítéssel a turistáknak nagyjából ekkora összeget kéne elkölteniük ott, hogy teljesen eltartsák az országot a megszokott szinten. A példánál maradva: Görögország GDP-je nagyjából 200 milliárd euró. Nézzük, hány odalátogatónak mennyi pénzt kellene elköltenie ahhoz, hogy ez az összeg összejöjjön.

Induljunk ki abból, hogy egy turista egyhavi fizetését költi el nyaralásra (valószínűleg ennél kevesebbet, hisz pl. nem feltétlenül egy helyen nyaral, esetleg több országot látogat végig, de az egyszerűség kedvéért most ezzel számolunk). A következő kérdés: mit számítsunk átlagfizetésnek: egy amerikait, németet, magyart? Megpróbálunk egy európai átlagot, kb. 1500 eurót figyelembe venni.

Ha a 200 milliárdot elosztjuk 1500-zal, 130 milliót kapunk. Vagyis 130 millió EU polgárnak vagy amerikainak, esetleg japánnak kéne vakációját Görögországban töltenie, ahhoz hogy otthagyják a jelenlegi GDP-t. Ebből máris megértjük, hogy mi a gond: ahhoz, hogy egy országot teljesen eltartson az idegenforgalom, lakosságának 10-15-szöröse kell, hogy ott nyaraljon. Ez 10 milliós vagy ennél nagyobb országnál képtelenség.

A görög helyzet

A statisztikák szerint Görögországba évente 15-20 millió turista látogat. Ez az előbb számolt 130 milliónak kb. 12-15 százaléka, miközben különböző becslések szerint az idegenforgalom közvetlen hozzájárulása a görög GDP-hez 7-8 százalék, a fejenkénti költés 1100 euró. A GDP-hez való tényleges hozzájárulás ennél nagyobb, de erre különböző számítási módszerek vannak, egyes módszerek szerint Görögországnál ez 17 százalék is lehet. Eredeti számításunk így nagyjából stimmel.

A lényeg tehát a turisták száma az ország lakosságához viszonyítva. 17 millió ember rengeteg, de csak kis részben tud eltartani egy 10 milliós országot, azt pedig nem várhatjuk, hogy többször ennyi ember utazzon oda, hisz sok más ország is van, ami kedvező adottságokkal rendelkezik, ráadásul az emberi természet olyan, hogy szeret felfedezni, nemcsak a legfelkapottabb országokba utazunk. Így arra jutunk, hogy csak kis lakosságszámú országok tudnak nagyot szakítani a turizmusból.

A legjobbak és mi

Nézzük, melyek ezek. Az első helyezett Makaó, 50 százalékkal, bár a szigetet valamelyest Kínához tartozónak tekinthetjük, így kissé torz az adat. A következő a Brit Virgin-szigetek, bár ez még mindig nem teljesen önálló ország. A Seychelles-, és a Maldív-szigetek, valamint a Bahamák és Vanuatu viszont már ténylegesen is teljesen önálló országok, nagy turizmussal, mely a helyi lakosság viszonylag magas GDP-jének negyedét-harmadát fedezi közvetlenül. Európában a legnagyobb, 20 százalék feletti aránnyal Málta, Ciprus és Montenegró büszkélkedhet, nem véletlenül: népszerű helyek, jóval 1 millió alatti lakossággal. Végül érdekességképpen: Magyarország 7 százalékkal viszonylag hátul kullog a mezőnyben.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Visszaestek a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 17:30
Kínában az év első 11 hónapjában 7,5 százalékkal esett a külföldi működőtőke-befektetés (FDI) értéke éves összevetésben, miután az első 10 hónapban 10,3 százalékos csökkenést regisztráltak.
Makro / Külgazdaság Így várták Oroszországban, és kisebb is lett
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 16:40
Az orosz jegybank pénteken az elemzői várakozásokkal összhangban 16,5 százalékról 16,0 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki kamatot.
Makro / Külgazdaság Majdnem vétózott Brüsszelben Orbán Viktor – miért engedte át az Ukrajnának szánt hitelt mégis?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 13:59
Felvetődött benne a gondolat, de nem akart mindenkivel szembekerülni. Brüsszelben értékelte az uniós csúcsot a magyar miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság A japán jegybank 30 éves csúcsra emelte a kamatokat, további szigorítást jelzett
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 13:40
A Japán Jegybank (Bank of Japan, BOJ) pénteken 30 éve nem látott szintre emelte az irányadó kamatokat, újabb mérföldkőhöz érve a több évtizedes, rendkívül laza monetáris politika és a közel zéró hitelköltségek felszámolásában.
Makro / Külgazdaság Szombattól tele is kérhetjük?
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 12:41
Még olcsóbb lesz a tankolás – már akinek.
Makro / Külgazdaság Meglepő, ki kaszálta el az orosz vagyon elvételének tervét Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 10:57
Nem a magyar és nem is a belga miniszterelnök verte be az utolsó szeget a jóvátételi hitel koporsójába.
Makro / Külgazdaság Jövőre még durvábban hódíthatnak a kínai autók
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 09:54
Teljesen átrendezik a piacot Európában és Magyarországon is. Célkeresztben a prémiumok?
Makro / Külgazdaság Gyorsuló növekedés, de gyorsuló infláció is jön? Ezeket az adatokat jósolják jövőre az OTP elemzői
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 09:09
Mire számíthatunk jövőre a magyar gazdaságban? Az OTP elemzői szerint főleg a választás előtti osztogatás fűtheti a növekedést.
Makro / Külgazdaság Ez is eljött: több magyar keres nettó 400 ezer forint felett, mint alatta
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 08:44
Közzétette októberi kereseti adatait a KSH: eszerint a fizetések középértéke már meghaladja a 400 ezer forintot, az átlag pedig a 480 ezret. A közszféra dolgozóinak keresete továbbra is nagyobb mértékben emelkedik, mint a versenyszférákban dolgozóké.
Makro / Külgazdaság Nagyítóval kell keresni a pozitívumokat a KSH legfrissebb adataiban
Privátbankár.hu | 2025. december 19. 08:35
A természetes fogyás például egy picit csökkent – szinte minden más adat elég lesújtó a KSH népességre vonatkozó friss számaiban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG