Naftali Bennett miniszterelnök öt hónapja alakult kormánya Izrael történetének mind ideológiailag, mind felekezetileg a legszínesebb formációja, beleértve zsidó nacionalista pártokat, baloldali pártokat, és a Raam nevű iszlamista arab pártot. Biztonságpolitikai kérdésekben – mint például az izraeli-palesztin viszony – nyilvánosan vállalják a kezdetektől, hogy nincsen közös platform.
Korábbi telepes vezetőként Bennett ellenzi a kétállami megoldást, ezért egy új stratégia értelmében „csökkenteni” akarja a palesztin konfliktust, nem pedig megoldani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Bennett lépéseket tesz a palesztin gazdaság, biztonsági helyzet és önkormányzatiság javítására Ciszjordániában.
Az amerikai demokrata kormányzat számára valós dilemma, hogy több konkrét kérdésben Bennett álláspontja nem sokban különbözik elődjétől. Irán vonatkozásában ő is keményvonalasnak számít, ő is elutasítja a palesztin állam létrehozását és nem hajlandó Jeruzsálem státuszáról vitát nyitni, ahogyan a ciszjordániai telepek építésének befagyasztásáról sem.
Bennett számára viszont problémát jelent, hogy Biden figyelme elfordul a Közel-Keletről és minden erőforrással a kínai stratégiai kihívásra összpontosít.
Az iráni nukleáris program (JCPOA)
Irán legfőbb nukleáris-ügyi tárgyalója, Ali Bagheri Kani egy hete bejelentette, hogy hazája november 29-én visszatér a tárgyalóasztalhoz. Joe Biden elnök már többször leszögezte, hogy hajlandó visszatérni a JCPOA-hez, de a bécsi tárgyalások hónapokkal ezelőtt megszakadtak, amikor Ali Hámenei Ajatollah, Legfőbb Vezető kemény vonalas protezsáltja lett a perzsa állam elnöke.
A jelenlegi helyzet, amikor az iráni nukleáris program úgy halad előre, hogy arra nincsen érdemi amerikai válasz – illetve az eredeti megállapodáshoz visszatérés – dilemmák elé állítják az izraeli vezetést. A háttértárgyalások zajlanak a két ország között ezügyben, a Moszad főnöke áprilisban próbálta lebeszélni az amerikai döntéshozókat egy megállapodásról.
Múlt szombaton az amerikai védelmi miniszer intézett fenyegetést Teherán felé. Lloyd Austin leszögezte, hogy Iránnak nem lesznek nukleáris fegyverei és noha Washington eltökélt a diplomáciai megoldás mellett, ha Irán nem eléggé elkötelezett, akkor más opciók kerülnek majd az asztalra.
Az izraeli-palesztin viszony
A Biden adminisztráció az első évében több olyan lépést is tett, amellyel ebben a témában visszafordította a Trump kormányzat döntéseit. Washington helyreállította például az évi 235 millió dollárt kitevő pénzügyi támogatását, amely összegből 150 millió az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatalán (UNRWA) keresztül érkezik a palesztinokhoz.
Noha Biden nem vonta vissza Trump elismerését Jeruzsálem - mint Izrael fővárosa felé -, az új adminisztráció bejelentette, hogy konzulátust nyit Kelet-Jeruzsálemben. Ezt a lépést viszont az izraeli kormány hevesen ellenzi és a döntés igazi politikai kötélhúzássa vált Washington és Tel-Aviv között.
Szeptemberben progresszív demokraták egy csoportja nyomást gyakorolt Joe Biden elnökre annak érdekében, hogy az izraeli Vaskupola-finanszírozás kikerüljön az amerikai költségvetési törvényjavaslatból. A fejlemény feltűnést keltő szalagcímekhez vezetett, azzal a felütéssel, hogy a demokraták elutasítják az Egyesült Államok támogatását a Vaskupola számára. A képviselőházi vitában Rashida Tlaib demokrata képviselő, aki palesztin amerikai, kijelentette, hogy Izrael “apartheid állam”, és azt állította, hogy a Háznak meg kell vitatnia a palesztinok védelmét az izraeli támadások ellen.
Ez a vita mélyütésként érte az izraeli politikai vezetést, holott egyszerűen csak jobban oda kell figyelniük azokra az etnikai változásokra, amelyek már egy jó ideje érzékelhetőek az amerikai demokrata pártban. Ez igaz az amerikai zsidó népességre is – azon belül különösen a fiatalabbakra – akik közül egyre többen utasítják el Izrael politikáját a palesztinokkal szemben.
Az Egyesült Államok kongresszusába a 2018 novemberi választáson számos fiatal színesbőrű és muszlim képviselő került be. A Demokraták egyik csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez a párt radikális baloldali szárnyához hasonlóan azóta is jobban figyel a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl.
Az amerikai demográfia geopolitikai lecsapódása
A demokraták eltolódó geopolitikai álláspontjához hozzájárulnak az USA demográfiai folyamatai. Ocasio-Cortez választókerülete (New York 14.) lakóinak 45,8 százaléka például külföldön született! A Bevándorlási Tanulmányok központjának becslése szerint 2023-ra az USA lakosságának 15 százalékát már a legális és illegális bevándorlók fogják kitenni.
A nemzetközi közösség – különösen az USA és Európa – eközben Izraeltől azt várja, hogy ne tegyen olyan lépést, amely szembemegy a kétállami megoldással. Márpedig erre a jelenlegi izraeli kormány sem hajlandó.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
