<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az iráni nukleáris program amerikai kezelése és a tervezett kelet-jeruzsálemi amerikai konzulátus ügyében mélyül az ellentét.  Az USA és Európa azt várja Izraeltől, hogy ne tegyen olyan lépést, amely szembemegy a kétállami megoldással - márpedig erre a jelenlegi izraeli kormány sem hajlandó.  Káncz Csaba jegyzete

Naftali Bennett miniszterelnök öt hónapja alakult kormánya Izrael történetének mind ideológiailag, mind felekezetileg a legszínesebb formációja, beleértve zsidó nacionalista pártokat, baloldali pártokat, és a Raam nevű iszlamista arab pártot. Biztonságpolitikai kérdésekben – mint például az izraeli-palesztin viszony – nyilvánosan vállalják a kezdetektől, hogy nincsen közös platform.

Korábbi telepes vezetőként Bennett ellenzi a kétállami megoldást, ezért egy új stratégia értelmében „csökkenteni” akarja a palesztin konfliktust, nem pedig megoldani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Bennett lépéseket tesz a palesztin gazdaság, biztonsági helyzet és önkormányzatiság javítására Ciszjordániában.

Izraeli katonák a gázai övezetben (fotó: depositphotos.com)Izraeli katonák a gázai övezetben (fotó: depositphotos.com)

Az amerikai demokrata kormányzat számára valós dilemma, hogy több konkrét kérdésben Bennett álláspontja nem sokban különbözik elődjétől. Irán vonatkozásában ő is keményvonalasnak számít, ő is elutasítja a palesztin állam létrehozását és nem hajlandó Jeruzsálem státuszáról vitát nyitni, ahogyan a ciszjordániai telepek építésének befagyasztásáról sem.

Bennett számára viszont problémát jelent, hogy Biden figyelme elfordul a Közel-Keletről és minden erőforrással a kínai stratégiai kihívásra összpontosít.

Az iráni nukleáris program (JCPOA)

Irán legfőbb nukleáris-ügyi tárgyalója, Ali Bagheri Kani egy hete bejelentette, hogy hazája november 29-én visszatér a tárgyalóasztalhoz.  Joe Biden elnök már többször leszögezte, hogy hajlandó visszatérni a JCPOA-hez, de a bécsi tárgyalások hónapokkal ezelőtt megszakadtak, amikor Ali Hámenei Ajatollah, Legfőbb Vezető kemény vonalas protezsáltja lett a perzsa állam elnöke. 

A jelenlegi helyzet, amikor az iráni nukleáris program úgy halad előre, hogy arra nincsen érdemi amerikai válasz – illetve az eredeti megállapodáshoz visszatérés – dilemmák elé állítják az izraeli vezetést.   A háttértárgyalások zajlanak a két ország között ezügyben, a Moszad főnöke áprilisban próbálta lebeszélni az amerikai döntéshozókat egy megállapodásról. 

Múlt szombaton az amerikai védelmi miniszer intézett fenyegetést Teherán felé.  Lloyd Austin leszögezte, hogy Iránnak nem lesznek nukleáris fegyverei és noha Washington eltökélt a diplomáciai megoldás mellett, ha Irán nem eléggé elkötelezett, akkor más opciók kerülnek majd az asztalra. 

Az izraeli-palesztin viszony

A Biden adminisztráció az első évében több olyan lépést is tett, amellyel ebben a témában visszafordította a Trump kormányzat döntéseit.  Washington helyreállította például az évi 235 millió dollárt kitevő pénzügyi támogatását, amely összegből 150 millió az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatalán (UNRWA) keresztül érkezik a palesztinokhoz. 

Noha Biden nem vonta vissza Trump elismerését Jeruzsálem - mint Izrael fővárosa felé -, az új adminisztráció bejelentette, hogy konzulátust nyit Kelet-Jeruzsálemben.  Ezt a lépést viszont az izraeli kormány hevesen ellenzi és a döntés igazi politikai kötélhúzássa vált Washington és Tel-Aviv között.

Szeptemberben progresszív demokraták egy csoportja nyomást gyakorolt Joe Biden elnökre annak érdekében, hogy az izraeli Vaskupola-finanszírozás kikerüljön az amerikai költségvetési törvényjavaslatból.  A fejlemény feltűnést keltő szalagcímekhez vezetett, azzal a felütéssel, hogy a demokraták elutasítják az Egyesült Államok támogatását a Vaskupola számára.  A képviselőházi vitában Rashida Tlaib demokrata képviselő, aki palesztin amerikai, kijelentette, hogy Izrael “apartheid állam”, és azt állította, hogy a Háznak meg kell vitatnia a palesztinok védelmét az izraeli támadások ellen.

Ez a vita mélyütésként érte az izraeli politikai vezetést, holott egyszerűen csak jobban oda kell figyelniük azokra az etnikai változásokra, amelyek már egy jó ideje érzékelhetőek az amerikai demokrata pártban.  Ez igaz az amerikai zsidó népességre is – azon belül különösen a fiatalabbakra – akik közül egyre többen utasítják el Izrael politikáját a palesztinokkal szemben. 

Az Egyesült Államok kongresszusába a 2018 novemberi választáson számos fiatal színesbőrű és muszlim képviselő került be. A Demokraták egyik csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez a párt radikális baloldali szárnyához hasonlóan azóta is jobban figyel a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl.

Az amerikai demográfia geopolitikai lecsapódása

A demokraták eltolódó geopolitikai álláspontjához hozzájárulnak az USA demográfiai folyamatai.  Ocasio-Cortez választókerülete (New York 14.) lakóinak 45,8 százaléka például külföldön született!  A Bevándorlási Tanulmányok központjának becslése szerint 2023-ra az USA lakosságának 15 százalékát már a legális és illegális bevándorlók fogják kitenni.

A nemzetközi közösség – különösen az USA és Európa – eközben Izraeltől azt várja, hogy ne tegyen olyan lépést, amely szembemegy a kétállami megoldással.  Márpedig erre a jelenlegi izraeli kormány sem hajlandó.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Több száz ukrán céget tudtak eddig áttelepíteni a nyugati megyékbe
Mester Nándor | 2022. december 8. 18:56
Közben folytatódik a privatizáció és az állami támogatási program.
Makro / Külgazdaság Eldőlt: Horvátország csatlakozhat a schengeni övezethez
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 17:26
Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához.
Makro / Külgazdaság Kínai márkák tarolják le az orosz újautó-piacot
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 16:20
Novemberben az újautó eladások közel harmadát kínai márkák adták Oroszországban, amely meredek emelkedés az év eleji tíz százalék alatti piaci részesedéshez képest - derül ki az Autostat orosz piackutató intézet csütörtöki adataiból.
Makro / Külgazdaság A zöld hitel is felelős a lakáshitelpiac összezuhanásáért
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 15:55
Abban, hogy idén októberre 9 éves mélypontra fékeződött a hazai lakáshitelpiac, a kamatok emelkedése mellett az is szerepet játszott, hogy az MNB zöld hitelének kihasználása miatt az új lakások építését előrehozták a beruházók – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.
Makro / Külgazdaság Kína haditengerészeti támaszpontot állít fel az Atlanti-óceánon
Káncz Csaba | 2022. december 8. 15:29
Egy állandó kínai haditengerészeti támaszpont a Guineai-öbölben nemcsak regionálisan mozdítaná elő Peking gazdasági érdekeit. Segítene nagyobb stratégiai érdekeltségei és kereskedelmi útvonalai előmozdításában, és ami a legfontosabb: életre hívná az Atlanti-óceánon Kína haditengerészetét. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Már saját gyártású drónokkal is harcol Ukrajna
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 15:06
Az elmúlt harminc napban hét új típusú ukrán gyártású drón használatát engedélyezték az ukrán hadseregben - számolt be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter csütörtökön a Facebookon.
Makro / Külgazdaság Külkereskedelem: több tényező is rontja a kilátásokat
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 13:37
A várakozásoknál kisebb, 1009 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben októberben, meghaladva a szeptemberi 745 millió hiányt, de lényegesen mérséklődve az augusztusi rekordmértékű, 1580 millió euró deficitet követően.
Makro / Külgazdaság Bődületes hiányt jelez az államháztartás
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 13:10
November végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3466,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Makro / Külgazdaság 22 százalék felett az infláció – de mi lesz ezután?
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 12:19
A várakozásokat meghaladó mértékben, 22,5 százalékra ugrott az infláció novemberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott.
Makro / Külgazdaság A nap képe: és akkor megjelent a Mol-székházban Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2022. december 8. 11:17
Miután összeomlott az üzemanyagellátás és eltörölték az ársapkát. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG