5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az iráni nukleáris program amerikai kezelése és a tervezett kelet-jeruzsálemi amerikai konzulátus ügyében mélyül az ellentét.  Az USA és Európa azt várja Izraeltől, hogy ne tegyen olyan lépést, amely szembemegy a kétállami megoldással - márpedig erre a jelenlegi izraeli kormány sem hajlandó.  Káncz Csaba jegyzete

Naftali Bennett miniszterelnök öt hónapja alakult kormánya Izrael történetének mind ideológiailag, mind felekezetileg a legszínesebb formációja, beleértve zsidó nacionalista pártokat, baloldali pártokat, és a Raam nevű iszlamista arab pártot. Biztonságpolitikai kérdésekben – mint például az izraeli-palesztin viszony – nyilvánosan vállalják a kezdetektől, hogy nincsen közös platform.

Korábbi telepes vezetőként Bennett ellenzi a kétállami megoldást, ezért egy új stratégia értelmében „csökkenteni” akarja a palesztin konfliktust, nem pedig megoldani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Bennett lépéseket tesz a palesztin gazdaság, biztonsági helyzet és önkormányzatiság javítására Ciszjordániában.

Izraeli katonák a gázai övezetben (fotó: depositphotos.com)
Izraeli katonák a gázai övezetben (fotó: depositphotos.com)

Az amerikai demokrata kormányzat számára valós dilemma, hogy több konkrét kérdésben Bennett álláspontja nem sokban különbözik elődjétől. Irán vonatkozásában ő is keményvonalasnak számít, ő is elutasítja a palesztin állam létrehozását és nem hajlandó Jeruzsálem státuszáról vitát nyitni, ahogyan a ciszjordániai telepek építésének befagyasztásáról sem.

Bennett számára viszont problémát jelent, hogy Biden figyelme elfordul a Közel-Keletről és minden erőforrással a kínai stratégiai kihívásra összpontosít.

Az iráni nukleáris program (JCPOA)

Irán legfőbb nukleáris-ügyi tárgyalója, Ali Bagheri Kani egy hete bejelentette, hogy hazája november 29-én visszatér a tárgyalóasztalhoz.  Joe Biden elnök már többször leszögezte, hogy hajlandó visszatérni a JCPOA-hez, de a bécsi tárgyalások hónapokkal ezelőtt megszakadtak, amikor Ali Hámenei Ajatollah, Legfőbb Vezető kemény vonalas protezsáltja lett a perzsa állam elnöke. 

A jelenlegi helyzet, amikor az iráni nukleáris program úgy halad előre, hogy arra nincsen érdemi amerikai válasz – illetve az eredeti megállapodáshoz visszatérés – dilemmák elé állítják az izraeli vezetést.   A háttértárgyalások zajlanak a két ország között ezügyben, a Moszad főnöke áprilisban próbálta lebeszélni az amerikai döntéshozókat egy megállapodásról. 

Múlt szombaton az amerikai védelmi miniszer intézett fenyegetést Teherán felé.  Lloyd Austin leszögezte, hogy Iránnak nem lesznek nukleáris fegyverei és noha Washington eltökélt a diplomáciai megoldás mellett, ha Irán nem eléggé elkötelezett, akkor más opciók kerülnek majd az asztalra. 

Az izraeli-palesztin viszony

A Biden adminisztráció az első évében több olyan lépést is tett, amellyel ebben a témában visszafordította a Trump kormányzat döntéseit.  Washington helyreállította például az évi 235 millió dollárt kitevő pénzügyi támogatását, amely összegből 150 millió az ENSZ palesztin menekülteket segítő hivatalán (UNRWA) keresztül érkezik a palesztinokhoz. 

Noha Biden nem vonta vissza Trump elismerését Jeruzsálem - mint Izrael fővárosa felé -, az új adminisztráció bejelentette, hogy konzulátust nyit Kelet-Jeruzsálemben.  Ezt a lépést viszont az izraeli kormány hevesen ellenzi és a döntés igazi politikai kötélhúzássa vált Washington és Tel-Aviv között.

Szeptemberben progresszív demokraták egy csoportja nyomást gyakorolt Joe Biden elnökre annak érdekében, hogy az izraeli Vaskupola-finanszírozás kikerüljön az amerikai költségvetési törvényjavaslatból.  A fejlemény feltűnést keltő szalagcímekhez vezetett, azzal a felütéssel, hogy a demokraták elutasítják az Egyesült Államok támogatását a Vaskupola számára.  A képviselőházi vitában Rashida Tlaib demokrata képviselő, aki palesztin amerikai, kijelentette, hogy Izrael “apartheid állam”, és azt állította, hogy a Háznak meg kell vitatnia a palesztinok védelmét az izraeli támadások ellen.

Ez a vita mélyütésként érte az izraeli politikai vezetést, holott egyszerűen csak jobban oda kell figyelniük azokra az etnikai változásokra, amelyek már egy jó ideje érzékelhetőek az amerikai demokrata pártban.  Ez igaz az amerikai zsidó népességre is – azon belül különösen a fiatalabbakra – akik közül egyre többen utasítják el Izrael politikáját a palesztinokkal szemben. 

Az Egyesült Államok kongresszusába a 2018 novemberi választáson számos fiatal színesbőrű és muszlim képviselő került be. A Demokraták egyik csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez a párt radikális baloldali szárnyához hasonlóan azóta is jobban figyel a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl.

Az amerikai demográfia geopolitikai lecsapódása

A demokraták eltolódó geopolitikai álláspontjához hozzájárulnak az USA demográfiai folyamatai.  Ocasio-Cortez választókerülete (New York 14.) lakóinak 45,8 százaléka például külföldön született!  A Bevándorlási Tanulmányok központjának becslése szerint 2023-ra az USA lakosságának 15 százalékát már a legális és illegális bevándorlók fogják kitenni.

A nemzetközi közösség – különösen az USA és Európa – eközben Izraeltől azt várja, hogy ne tegyen olyan lépést, amely szembemegy a kétállami megoldással.  Márpedig erre a jelenlegi izraeli kormány sem hajlandó.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG