Ma kora délután letette hivatali esküjét az új osztrák kancellár. Alexander Schallenberg, aki eddig külügyminiszter volt, azután vette át a kormány irányítását, hogy vasárnap Sebastian Kurz bejelentette lemondását egy hamisítási és korrupciós ügy miatt.
A hivatalos ceremónia keretében Van der Bellen köztársasági elnök először felmentette Kurzot, majd beiktatta utódját. Kurz már másodjára bukott meg kancellárként:
2019 májusában mintegy másfél év után távozott a hatalomból, miután az úgynevezett Ibiza-ügy miatt felbomlott az általa vezetett néppárti-szabadságpárti kormány. Most pedig egy néppárti-zöld kormány éléről kénytelen leköszönni, kevesebb mint két év kormányzás után.
Schallenberg utóda a külügyminisztérium élén Michael Linhart, az eddigi párizsi nagykövet lett.
Az új kancellár beköszönő beszédében azt mondta, hogy a stabilitásért és az „árkok betemetéséért” kíván dolgozni, valamint „Sebastian Kurz sikeres útjára építve” szeretné folytatni a pandémia elleni harcot.
Beszélt arról is, hogy
szorosan együtt kíván működni Kurzzal, hiszen a Néppárt – amelynek a lemondott kancellár továbbra is vezére marad – a legerősebb párt az országban.
Szerinte a Kurz ellen felhozott vádak hamisak.
De ki az új kancellár, mi várható tőle, és mennyire tekinthető véglegesnek Kurz búcsúja?
Közeli bizalmas
Alexander Schallenberg jogász és diplomata. Nemesi családban született, apja szintén diplomata és nagykövet volt - helyi sajtóhírek szerint ő az első nemesi származású osztrák kancellár a II. világháború vége óta.
1997-ben kezdett dolgozni az osztrák külügyminisztériumban, 2000 és 2005 között az ország uniós képviseletének jogi osztályát vezette Brüsszelben, majd külügyminiszteri szóvivőként dolgozott.
Sebastian Kurz külügyminisztersége alatt a stratégiai külpolitikai tervezést végző osztályt, majd az Európa-szekciót vezette.
A néppárti politikus 2019 júniusában, még az átmeneti Bierlein-kormány alatt lett külügyminiszter, és ő volt az egyetlen az akkori kormánytagok közül, aki megtarthatta pozícióját a következő, második Kurz-kormányban.
Ami politikáját illeti, egybehangzó sajtóértékelések szerint
Kurz egyik közeli bizalmasa, tanácsadója és követője politikájának – nem véletlen tehát, hogy a távozó kancellár őt jelölte utódjául.
Schallenberg a migrációs politikában, amelynek alakításában 2015 óta részt vesz, például ugyanolyan keményvonalasnak számít, mint elődje. 2020 szeptemberében azt mondta, hogy Ausztria egyetlen menedékkérőt sem vesz át a leégett, a görögországi Leszbosz-szigetén fekvő moriai menekülttáborból.
Szerinte a menekültek szétosztása helyett inkább meg kellene gátolni, hogy ezek az emberek illegális úton – például szedett-vedett hajókon a Földközi-tengeren keresztül – Európába jussanak.
Európában még mindig túlságosan a hajókról és a menekültek elosztásáról megy a vita. Pedig a politikának azzal kellene foglalkoznia, hogy miként lehet ezt megakadályozni. Ha valaki beszáll egy csónakba az észak-afrikai partoknál, az nem vezethet automatikusan ahhoz, hogy majd befogadják Közép- vagy Észak-Európában. Kicsit élesen fogalmazva: addig ne beszéljünk a bejárati ajtó kinyitásáról, amíg mindenki bemászik az ablakon
- mondta a Profilnak adott interjúban.
Szerinte az EU-nak erősítenie kell a külső határok védelmét, és (megelőzés céljából) segítenie kell a „küldő” országokban a migrációt kiváltó okok leküzdését – ahogy azt az Európai Bizottság is javasolja.
Ment is, maradt is
Bár Kurz lemondott a kancellári posztról, a Néppárt élén továbbra is ő áll, valamint ő lesz a párt frakcióvezetője az osztrák parlament alsóházában. Helyi lapok egy része - például a Der Standard - szerint
a háttérből továbbra is ő irányít, és – amennyiben sikerül megcáfolnia az ellene felhozott vádakat – később vissza is térhet a hatalomba.
Kurz lemondását azzal indokolta, hogy elejét kívánja venni egy hónapokig tartó patthelyzetnek (a koalíciós partner Zöldek ugyanis megvonták tőle a bizalmat). Ezért félreáll addig, amíg ki nem vizsgálják a vádakat.
A gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik Kurznál és a közvetlen környezetéhez tartozó politikusoknál.
Az ügyészség gyanúja szerint Kurz és társai
2017-ben egy manipulált, a Néppárt gyenge támogatottságáról árulkodó közvélemény-kutatást jelenttettek meg az Österreich című lapban, hogy megbuktassák az akkori pártvezetést, és hatalomra juttassák Kurzot. A kutatás megjelenését közpénzből, pénzügyminisztériumi forrásokból finanszírozták.
Kurz és társai szerint a vádak hamisak.
A Magyar Telekom is erős napot zárt. 
