"Úgy gondoljuk, hogy az európai elosztás ötlete megbukott, és számos ország is elutasítja" - hangoztatta az osztrák kormányfő. "Ez így nem fog menni, csak az, ha jobban védjük határainkat, együtt harcolunk az embercsempészek ellen, és helybe küldjük a segítséget" - szögezte le a konzervatív politikus.
Mit szeretnének a németek?
Amikor megérkezik egy hajó valamely földközi-tengeri EU-s kikötőbe a közösség területére menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával igyekvő emberekkel a fedélzetén, „elkezdődik a telefonálgatás egész Európában”. Minden tagországnál külön meg kell érdeklődni, hogy hajlandó-e befogadni az érkezők egy részét. A 27 közül általában 4-5, legfeljebb 6 tagország tesz eleget a kérésnek.
Az EU így „méltatlan” helyzetbe hozza magát a világ előtt, ezért az Európai Bizottságnak a soros elnökséggel együtt az eddiginél sokkal nagyobb erővel kell törekednie egy „rendezett eljárás” kidolgozására és elfogadtatására – mondta korábban Horst Seehofer, az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország belügyminisztere. Azt mondta: a német álláspont egyértelmű, lényege, hogy a menedékkérelem szándékával az EU területére belépni készülő embereket fel kell tartóztatni a közösség külső határán, és meg kell vizsgálni, hogy jogosultak-e a kérelem benyújtására. Ha nem jogosultak erre, nem szabad szétosztani őket a tagállamok között, hanem a külső határról vissza kell szállítani a hazájukba.
Megoldást arra a helyzetre keresnek, amikor a menedékkérők jogosultak kérelmet benyújtani. A kötelező kvóták ötletét a migrációs nyomás alatt álló déli tagállamok sürgetik, és az ötletet a német belügyminiszter is támogatni látszik.
Az uniós mentőcsomag ügyében sem voltak egy hullámhosszon
Az AFP arról is kérdezte az osztrák kormányfőt, hogy miért ellenezte a koronavírus-járvány miatt kidolgozott európai mentőcsomag kiadásait. Ausztria egyike volt annak a négy országnak (Hollandia, Dánia és Svédország társaságában), amelyek ellenezték azt a francia-német kezdeményezést, hogy a tagállami költségvetésnek nagyon a mélyére nyúljanak a járvány sújtotta országok gazdasági megsegítése érdekében, ami miatt Emmanuel Macron francia elnök önzőnek nevezte őket.
Kurz arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EU nem csak Franciaországból és Németországból áll, és bár ők a legnagyobb tagállamok, a többi tagországnak ugyanúgy joga és lehetősége van arra, hogy felvesse a maga ötleteit, és megkísérelje megszerezni ezekhez a kellő többség támogatását.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
