Meglepődve tapasztalták a svédek, hogy a háború hatására mekkora mértékű lett az infláció - írja az expressen.se. Az élelmiszerárak egyre jobban emelkednek: a tavalyi évhez képest 8,8 százalékkal, de ez persze, szokás szerint, az átlag: benne van olyan termék is a kosárban, amelyet egy évben egyszer veszel, és olyan is, amit naponta.
És hol van még a várható csúcs! Ma már ott tartunk, hogy a legnépszerűbb napilap cikke ötleteket sorol arra nézve, hogyan lehet spórolni, miként lehet kivédeni áruházi trükköket és mikor kell vásárolni, hogy még jusson a leértékelt – többnyire csak szépséghibás – termékekből. Ez pár éve elképzelhetetlen lett volna Svédországban.
Az általános magyar vélekedéssel szemben, itt sem csak milliárdosok élnek. Bár átszámítva a fizetésük magas, de nagyon drága a lakásbérlés – csekély a saját tulajdonú otthonok száma –, a rezsiköltség pedig a háború miatt emelkedett. A sok bevándorló eleve az olcsó árakkal dolgozó szupermarketeket keresi, és a több millió nyugdíjas is.
A nyugdíjak jelentős részének értéke a részvények napi alakulásától függ, mert az állam a nyugdíjalapot nem értékpapírokban, hanem részvényekben tartja. Ezért a nyugdíjak értéke napról napra változik, és nemcsak az értéke, de a számlára átutalt összeg is. A svéd nyugdíj egyébként csak Magyarországon ér sokat, ott, a valamikori átlagfizetésűeknek, kevésbé, főleg most.
Mindez nem jelenti, hogy a svédek egyáltalán nem fognak utazni otthon és szerte a nagyvilágban, hiszen erre mindig tartalékolnak pénzt, és számos országban még jól is járnak, hiszen alacsonyabbak az árak, mint a szülőhazájukban.
A háttérhez hozzátartozik, hogy a svéd takarékos nép, főleg az idősebb korosztály, amely utálja a pazarlást, és nem tukmál: kiméri előre, hány szelet hús kell a vendégségbe. Nem csoda:
egy jobb húsféle kilója a helyi Lidl-ben 8-10 ezer forint körül van átszámítva.
Az utóbbi hetekben a megszokott áruházi trükköket elkezdték behatóbban tanulmányozni az itteni háziasszonyok: a gyártói márkás termék, ami mindig drága, szem előtt van, az olcsóbb kereskedelmi márkás pedig az alsó polcon – persze annak is jó a minősége.
Érdekes belelapozni egy stockholmi Lidl árkatalógusába: a zöldség, a gyümölcs, sőt kenyérféle egy része majdnem magyar árakon van, míg a magyar fizetések jóval alacsonyabbak, ugyanakkor talán a köttbullar (ikeás húsgolyó) még megfizethető, de persze drágább, mint az Örs vezér téren, mert azt Északon az ottani jövedelmekhez igazítják.
Ráadásul a csúcs még messze van.. A független Matpriskollen ár-összehasonlító oldal szerint az élelmiszer-infláció 12 százalékra emelkedhet az év végére. Ez akár 40 milliárd svéd korona költségnövekedésnek felel meg.
Nehéz idők jönnek – nyilatkozta az expressen.se-nek Ulf Mazur, a Matpriskollen vezérigazgatója. Aki nem titkolta, hogy azok az áruk, amelyek több mint 40 százalékkal drágultak, ezután sem lesznek olcsóbbak. Arról is beszélt, mik a spórolás trükkjei, mikor lehet olcsón vásárolni és mit érdemes, ha leértékelték, tartalékolni.
Ma már nem ritka, hogy a középnyugdíjjal rendelkező svédek egy kis húzós bevásárlókocsival járják körbe a környéket, és megnézik, hogy mondjuk a coop-ban, a Willys-ben vagy az ICA-ban olcsóbb-e ugyanaz a termék. Ha nem így tenne, nem jutna görögországi nyaralásra.
Ami a svéd államháztartást illeti, sokat lefaragtak bizonyos költségvetésekből: az ukrajnai menekültek befogadása miatt például több milliárd koronával kevesebbet költenek klímavédelemre, ami példátlan az ország történetében, hiszen ez itt már vagy 40 éve szent dolog.
Arról nem szól a fáma, de bizonyára többet fordítanak honvédelmi kiadásokra is, a szomszédban zajló háború miatt.
Az időjáráson múlik, mekkora lesz a baj. 
