4p
Berlin a balkáni EU-integráció gyorsítását ígéri, hogy lassítsa a térség Athénból kisugárzó destabilizációját és ellenálljon Moszkva, Ankara és Rijád nyomásának. Merkel látogatásának szóvirágai azonban nem fogják betölteni azt a fenyegető geopolitikai űrt, amelyet az EU bővítésének konkrét leállítása okozott.
Angela Merkel bosznia-hercegovinai látogatása. Forrás: EPA

A görög válság formális államcsőd nélkül is érezteti már destabilizáló hatását a Balkánon. Csupán Albánia esetében 150 ezer család él a Görögországban dolgozó családtag átutalásaiból, Bulgáriában ez a szám 200 ezer. Közülük a válság miatt most többen hazatérni kényszerülnek.

Berlin szóvirágokkal nyugtatgat

Ebben a feszült helyzetben tett Merkel német kancellár múlt héten kétnapos látogatást a Nyugat-Balkánon, ahol Albánia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina vezetőivel ezen országok európai integrációjáról tárgyalt. Kiemelte, hogy egyik ország esetében sem fogják "mesterségesen késleltetni" a csatlakozási tárgyalásokat, illetve a tárgyalási fejezetek megnyitását. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak fontos a Balkán stabilitása és békéje, ezt pedig a közös uniós tagság megalapozhatja, ezért minden balkáni országnak elérhető az európai perspektíva.

Tirana, Belgrád és Szarajevó is csatlakozni kíván az EU-hoz, annak bővítése azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a következő körülbelül öt évben nem várható, és a görög válság további óvatosságra intheti a tagállamokat, ami rossz hír lehet a növekvő gazdasági és politikai feszültséggel szembesülő nyugat-balkáni országoknak.

Merkel növekvő figyelme a balkáni térség irányába nemcsak Görögország megrendülésének köszönhető. Oroszország, Törökország és Szaúd-Arábia egyre erősíti befolyásolási kísérleteit a térségben. Szerbia és Albánia esetében pedig az etnikai konfliktusok és a területi viták is akadályozhatják az EU-hoz való közeledést.

Merkel tehát legalább szavakkal felül próbálja írni a hagyományos német szkepszist a hagyományosan turbulens térség irányába, amelyet Bismarck kancellár 1875-ben a Reichstagban elmondott és szállóigévé vált kijelentése alapozott meg: „Az egész balkáni térség nem ér annyit, mint egyetlen porosz tüzértiszt ép csontjai.”

Merkel látogatásának szóvirágai azonban nem fogják betölteni azt a fenyegető geopolitikai űrt, amelyet az EU bővítésének konkrét leállítása okozott.

A nyugat-balkáni országok közül Szlovénia és Horvátország már tagja az Európai Uniónak, Szerbia és Albánia pedig tagjelöltnek számít, az utóbbiak közül azonban egyikkel sem nyitották még meg a csatlakozási tárgyalások fejezeteit. Macedónia tagjelöltségét egy névvita miatt Görögország akadályozza, Bosznia-Hercegovina és az EU között pedig - hét év után - június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Koszovó integrációja több okból is akadozik, a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el 2008-ban függetlenné vált egykori tartományát, és ebben öt európai uniós tagállam - Szlovákia, Románia, Spanyolország, Ciprus, Görögország - is támogatja.

A feszültség parázslik

A sebek pedig lassan gyógyulnak és könnyen feltépődnek. Megdobálták Aleksandar Vucic szerb kormányfőt múlt szombaton a Srebrenica melletti Potocari emlékhelyen, amíg az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el; Vucic sietősen távozott a helyszínről. A tömeg műanyag palackokat, köveket és más tárgyakat dobott a távozó szerb kormányfő felé, aki a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen vett részt.

A megemlékezésen minden felszólaló népirtásként ítélte el azt, ami 1995 júliusában Srebrenicában történt, amikor a boszniai szerb csapatok elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A szerb hivatalos álláspont szerint azonban nem történt népirtás, a bűncselekményeket "egyes konkrét személyek követték el".

Aleksandar Vucic személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt - még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként - kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg".

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szinte csak az államilag támogatott hitelek érdeklik az embereket
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 10:58
Többszörösére emelkedett a kereslet a jelzáloghitelek piacán, mindenki a 3 százalékos hiteleket keresi.
Makro / Külgazdaság Adócsökkentést helyezett kilátásba Nagy Márton – ki örülhet?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 10:43
Egy egész csomaggal készülnek novemberre.
Makro / Külgazdaság Figyelem: a THM szabályozása is változhat!
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 09:56
A teljes hiteldíj mutató feltüntetésének és kiszámolásának szabályaihoz is hozzányúlna a kormány.
Makro / Külgazdaság Csoda történt a brit autópiacon?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 09:03
2020 óta nem adtak el ennyi autót. a dízelekre mondjuk így is lasszóval fogták a vevőket.
Makro / Külgazdaság Munkáshitel: „túl sok ok nincs az örömre”
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 08:49
Fél év telt el, de máris sokan nem tudják fizetni a kedvezményes hitelt – és ez a jövőben is fájhat nekik.
Makro / Külgazdaság Tovább szenved a kormányprognózis teljesülésének egyik záloga
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 08:30
Azok után, hogy júliusban már a stagnáláshoz közelített az ipari termelés éves összevetésben, augusztusban ismét nagyot zuhant. Hogy lesz így meg az Orbán-kabinet által betervezett 1 százalékos GDP-növekedés?
Makro / Külgazdaság Váratlan ütést visz be Trump a vámháborúban – ez Európának is nagyon fájhat?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 07:14
A nehézgépjárműveket is megvédené a „tisztességtelen versenytől” az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság A pénztárcánkon múlik, bukik-e a magyar gazdaság – de mi lesz, ha külföldön költünk?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 15:39
A friss kiskereskedelmi adatok mellett a kedden megjelenő Privátbankár Árkosárba is betekinthettek a Trend FM hallgatói hétfőn – munkatársunk a nyomdaipart ért csapás hatásairól és hátteréről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Üzbegisztán után Kazahsztánban terjeszkedik az OTP?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:59
Egy hétvégi hírnek jártak utána az Erste Befektetési Zrt. elemzői.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet októberi konjunktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:35
Az elemzők által vártnál sokkal jobban javult a befektetők hangulata, bár még mindig borúlátátó az euróövezeti Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG