Miért ünnepeljük mi is a Halloweent? A kérdés költői: amióta az angol és német hipermarketek bejöttek Magyarországra, azóta az árukínálat is globalizálódott, egyebek között az angol nyelv és az amerikai kultúra elterjedése, a nálunk lakó külföldiek, a turisták és az expat-ek hatására. Üzletről van szó, mint a szintén importált – a virágüzletek forgalmát feldobni kívánó – Valentin-nap esetében. Lehet-e, kell-e ellene harcolni? Hiszen egész Európa félelmetes fogú narancssárga tököktől díszlik, sőt, efféle jelmezekben vonulnak be már az óvodába is a kicsik, akiknek fogalma sincs ennek az ünnepnek a lényegéről.
A keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló ünnepként a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk szerinti 3. századtól megtalálhatók eme ünnepre vonatkozó feljegyzések. Széles körben a 11. századtól terjedt el a keresztény világban. De más a Halottak Napja és más ennek az amerikai változata.
Kézformájú piskóta, keresztalakú torta, véres gyümölcsrizs
Az amerikai Halloween szó az All Hallows Eve (Mindenszentek estéje) kifejezés eltorzult formája. A hangos hejehujázás gyökerei abból fakadtak valamikor, hogy elriasszák a halált, akkor is, ha hittek a túlvilágban. A rossz szellemek távoltartására készültek az első töklámpások és álarcok, amelyek mára turisztikai attrakciókká, valamint ünnepi menükké szelídültek.
A budapesti ötcsillagos szállodák – nyilvánvalóan törzsvendégeiknek kedveskedve – ilyenkor Halloween-partit meg -brunch-öt rendeznek és speciális menüsort kínálnak. Nem spórolnak a dekorációval sem, nem mintha bármelyik meghívott üzletember vagy diplomatafeleség ezt hiányolná. A desszertek is különleges köntöst kapnak: kísértetek, szellemek és persze tökök formájában kínálják a séfek. Amíg a felnőttek pihennek, a legkisebbeknek igazi mókában van részük: a gyereksarok animátorai izgalmas játékokkal és arcfestéssel szórakoztatják majd a kicsiket. Mindez főleg a turistáknak, az üzletembereknek az itt élő expat-eknek és diplomatáknak szól.
Parókák, sminkszoba, műorrok, műfogak és rengeteg ötlet jellemezte legutóbb az egyik amerikai szállodalánc budapesti Halloween-buliját. Különösen a cukrászok tettek ki magukért. A véres gyümölcsrizs, kézformájú piskótával, a sírhant alakú, kereszttel megfejelt sütemények, a Casper kölyökszellem fejét utánzó mini habcsókok az alkalomhoz illően bohókásak voltak és persze finomak, fricskát mutatva a halálnak, az elmúlásnak.
A jósnők boszorkánynak, zombinak és vámpírnak öltözött uraknak és hölgyeknek árulták el a jövő titkait. Mindenki ki volt festve, az alkalmazottak és a vendégek is. A sminkesek sokat dolgoztak, és nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amely a legizgalmasabb jelmezt jutalmazta. Közben persze minden nagyon amerikai volt – a ropogós BBQ-oldalastól a Michael Jackson-féle Thriller-klip tánclépéseinek megtanításáig. A világhírű szám épp a feltámadó, sírból kimászó halottakról szól.
Rejtélyes szellemvilággá változnak a vidámparkok, állatkertek
Világszerte – ott is, ahol a halottakra nem lármázva, hanem csendesen emlékeznek az emberek – régóta léteznek morbid turistaattrakciók. Az észak-európai országokban ilyenkor a vidámparkok is ijesztgető-vidám jelmezbe öltöznek, az állatkertektől a billundi Legolandig. Ilyenkor még a tök is sokezer apró legókockából épül fel.
Újabban se szeri, se száma a speciális túráknak. Az alltomresor.se minden évben számos utazási csomagot ajánl a közeli hajóval vagy fapados járatokkal megközelíthető célpontokra. Az egyik legkedveltebb a híres állatkert, Kolmården, amely ilyenkor borzongató, rejtélyekkel, titkokkal teli szórakoztató parkká válik. Szellemek és középkori lovagok riogatják a látogatókat, és minden a gyermekes családok fogadására specializálódott. Nem hiányoznak a kísérteties élmények, a hatalmas tüzek, a Halloween inspirációjú játszószobák, filmek és szellemdiszkó is.
A koppenhágai Tivolit, a világ leghíresebb vidámparkját madárijesztők, pókok és mágikus lények népesítik be, no meg sokezer hatalmas sütőtök. Az is szokás, hogy 200 vámpír, zombi és kísértet fut végig a dán főváros utcáin, mielőtt elérnék a Tivolit.
Halálfejes keksz és borzongató büfé
A svéd Dalarna hagyományosan boszorkányokkal, szellemekkel, koponyákkal, kísértetekkel, borzongató büfével rukkol ki, persze ízlés dolga, ki akar lecsípett sütemény-ujjakat, -szemeket, és egyéb "szörnyűségeket" kóstolgatni. A stockholmi Gröna Lund ebben az időben több mint két hétig tele van gonosz szellemekkel, kísértetházakkal, és horror felvonulásokkal.
Nemcsak az angolszász és észak-európai országokban dúl ez az őrület, hanem például Ausztriában és Németországban is. Külön szakácskönyvek látnak ilyenkor napvilágot, a magazinok sütőtökös recepteket közölnek. Némely cukrászda – mint a bécsi Kexfabrik – tavaly boszorkány- és halálfejes kekszet árult.
Mexikóban másképp gondolkodnak: próbálják nagyon vidáman megélni a halottak napját, ami a haláltól való félelem oldására alakult ki. Egyes vélekedések szerint azért próbálnak vidámak lenni, hogy a halottak ne érezzék, mennyire bánkódnak, mert különben nem tudnák végleg itt hagyni az árnyékvilágot.
Kicsit nyakatekert a magyarázat, de a halált megérteni, elfogadni egyébként sem könnyű, a töklámpások és a kísérteties jelmezek ellenére sem.
Az üzlet itthon is virágzik, akárcsak a Valentin-napi rózsák – kérdés, van-e ma az embereknek pénzük és kedvük ezzel játszadozni?
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
