Ha eljön az október vége, akkor már-már hagyománynak számít a kiélesedő háború a Halloween-pártiak és a tradicionális, keresztény ünnepkört ülők között, a közösségi médiát ilyenkor ellepik a méltató és ellenző posztok. Valójában azonban a Halottak napjának, a Mindenszenteknek és a Halloweennek csak annyi köze van egymáshoz, hogy egymást követő napokon ünneplik őket.
Halloween eredetileg Samhain néven volt ismeretes a kelták lakta angolszász vidéken, a pogány körökben ezt a napot amellett, hogy az új év első napjaként ülték, egyben mágikusnak tartották, és a boszorkányok, démonok és szellemek napja volt, akik ilyenkor tudtak visszajönni a mi világunkba. A Halloween tradícióköre így pont ezen gonosz teremtmények elűzése volt – mára azonban egy vidám hangulatú, bulizós ünneppé vált. Magyarországra is pont emiatt szivárgott be, mivel október 31-én a két, komorabb hangulatú, keresztény ünnep előtt még lehetőség van egy kis kikapcsolódásra.
Mindenszentek november elsejére esik, ez az üdvözült lelkek emléknapja. A katolikus keresztény hit követői ezen a napon a „küzdő egyházat”, míg a már meghalt és a tisztítótűzben bűnhődők a „szenvedő egyházat” képviselik. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, Magyarországon 2000 óta számít ünnepnapnak. A keresztény kultúrkör valójában egy saját Samhain-t hozott létre az ünneppel, hiszen itt is a holtak és az élők lelkéért való imádkozás és a gonosz lelkek eltérítése a cél, csak rituálék helyett imádsággal és befelé fordulással, ahol a holtakra és a katolikus szentekre emlékeznek.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
