Csak kapkodjuk a fejünket. A 2021-es évet még 2,7 százalékos éves inflációval kezdtük, de még márciusban is 3,7 százalékot jelentett a KSH. Attól fogva kezdett felpörögni a fogyasztóiár-index, az májusban már 5,1 százalékot ért el. De az igazi ugrás mégis az idén következett be, amikor négy hónap alatt nőtt akkorát az infláció, mint tavaly kilenc hónap alatt.
Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy az infláció emelkedése nem tavaly kezdődött. Hanem 2016 őszétől, amikor az addig éveken át nulla közeli, sőt nem egyszer negatív (!) fogyasztóiár-indexek alig fél év alatt, 2017 februárjára 3 százalék közelébe kerültek.
Persze ahhoz képest a májusi, 10,7 százalékos éves infláció valóban kiugró, ami azonban, mondhatnánk, nem csoda, hiszen február végén kitört az orosz-ukrán háború, ami csak rontott az addigi külső környezeten. Fokozta a nyersanyaghiányt (lásd chipek), az ellátási láncok akadozását, miközben az orosz energiaszállításoktól való függőség is inflációs nyomást fejtett ki. Amit idehaza tetézhetett a kormány választás célú jelentős kiköltekezése. Ami még a mostaninál is jóval – a kormány szerint mintegy 5 százalékponttal – magasabb hazai inflációt okozhatott volna a rezsicsökkentés és az árstopok (üzemanyagok, élelmiszerek) nélkül. Vagyis ezek szerint most már közel 16 százaléknál állnánk.
Lesz tehát miről beszélgetni Surányi György egyetemi tanárral, egykori jegybankelnökkel. Nemcsak arra leszünk kíváncsiak, hogy ő milyen tényezőknek tulajdonítja a hazai infláció meglódulását, hanem arról is, megfelelően lépett-e fel az ellen az MNB, amelynek törvényben előírt feladata az árstabilitás megteremtése és fenntartása. Vajon nem kellett volna-e előbb elkezdeni a kamatemelést, s megfelelők voltak-e az eddigi mértékek?
S ami valószínűleg most mindenkit érdekel: mire lehet számítani a közeljövőben, meddig mehet fel az infláció, mit tehet az ellen a kormány és az MNB? És mi lehet a forinttal, folytatódhat-e annak immár hosszú évek óta tartó trendszerű leértékelődése?
A beszélgetés során természetesen szóba kerülnek majd a kormány kiigazításnak hívott, de megszorítónak tűnő intézkedései, a rezsicsökkentés, az árstopok és kamatstopok szerepe és jövője, kivezetésük esélye és hatásai. Valamint az, hogy reálisnak tűnik-e most, több mint két hónappal a választások után az EU-pénzekhez való hozzáférés. Végül, de nem utolsósorban természetesen az euróbevezetés is terítékre kerül.
Mindezekre keressük tehát a választ Surányi Györggyel az Mfor-Privátbankár lapcsalád következő élő, interaktív eseményén – mely során nézőink is feltehetik a kérdéseiket – június 23-án, 15:30-kor.
A mintegy egyórásra tervezett, online rendezvény időpontja: 2022. június 23., 15.30. Az eseményen, amelyen Olvasóink is feltehetik kérdéseiket, ingyenes a részvétel, ugyanakkor regisztráció szükséges. Regisztrálni itt lehet >> Minden kedves Olvasónkat szeretettel várjuk!
Regisztráljon most! >>
A korábbi Klasszis Klub rendezvények összefoglalóit alább találja:
A szélsőséges telepesek ellen vezetnek be büntetőintézkedéseket.
