Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Egyoldalúan nem garantálnak semmit

Theresa May brit miniszterelnök szerint London ragaszkodik ahhoz, hogy a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárait illető jogosultságok garantálásáról viszonossági alapon szülessen megállapodás.

May a BBC vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: brit miniszterelnökként fontos feladatának tartja, hogy gondoskodjék a többi 27 EU-országban élő britről. Kormánya biztosítani kívánja a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakban is, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását, vagyis azt, hogy az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.

Úgy tűnik, ebben nem lesz nagy vita

Theresa May kijelentette: ebben a kérdésben megvan a jó szándék London és az EU részéről egyaránt. Már a kilépési folyamat elindításakor is azt írták a britek: London a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások korai szakaszában megállapodásra kíván jutni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok és az uniós társállamokban élő britek jogosultságainak biztosításáról. Ez a szándék pedig a tárgyalási alapelvekről született, a hétvégén megerősített uniós megállapodásban is tükröződik az Európai Unióban maradó 27 tagország részéről.

A megállapodásban felvázolt fontossági sorrend első helyén szerepel a briteknél élő uniós polgárok és az EU-ban élő britek jogosultságainak garantálása, ezen belül az, hogy „öt évnyi folyamatos jogszerű tartózkodást követően jogot lehessen szerezni a huzamos tartózkodásra”.

Az ellenzék egyoldalúan is elismerné a náluk élők jogait

Nagy-Britanniában heves belpolitikai vita zajlik az EU-s tagállamok állampolgárainak a brit tagság megszűnése utáni jogosultságairól. A konzervatív párt azt szeretné, hogy a helyzet rendezésekor viszonossági alapon vállaljanak garanciát az EU-ban élő britek jogosultságainak további érvényesítésére. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt azonban közölte, hogy ha megnyeri a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választásokat, akkor "kormányzásának első napján" feltételek nélkül, egyoldalúan garanciát vállalna a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,5 millió külföldi EU-polgár jogosultságainak megvédésére.

Bár a tárgyalások még el sem kezdődtek érdemben, így bármi előfordulhat, ám jelen állás szerint nem lesz problémás ezen a téren a megegyezés, így az ellenzék engedékenysége sem tűnik indokoltnak.

Mi lesz velük migránsok nélkül?

Az elmúlt időszakban a brit üzleti szektor több szakmai szervezete is arra szólította fel a brit kormányt, hogy vállaljon akár egyoldalúan is garanciákat a brit gazdaságban dolgozó külföldi EU-munkavállalók jelenlegi jogosultságainak maradéktalan jövőbeni érvényesítésére.

Az üzleti vezetők szerint erre azért lenne szükség, mert a brit EU-tagságról tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavalyi népszavazás óta tapasztalható a külföldi EU-állampolgárok elbizonytalanodása, sőt távozási szándéka, márpedig nélkülük a brit gazdaság több ágazata működésképtelenné válna.

Lesz azért még min idegeskedni

Más ügyekben nem feltétlenül lesz ilyen sima a tárgyalás - nagy kérdés, mekkora "lelépti pénzt" kell majd fizetniük a briteknek. A francia elnök a napokban is azt mondta: büntetni ugyan nem kell, de elkerülhetetlen, hogy Nagy-Britannia megfizesse az unióból való kilépés árát.

Mindenesetre Nagy-Britannia azt mondja: "mély, különleges partneri viszonyt" kíván fenntartani az Európai Unióval a távozás után is.

Az biztos, hogy a hétvégi csúcstalálkozón elfogadott iránymutatásokat a Brexit-tárgyalásokon képviselt álláspontról ritkán látott gyorsasággal és egyetértésben fogadták el a tagállamok.