Bekérették Alexander Lambsdorff moszkvai német nagykövetet hétfőn az orosz külügyminisztériumba amiatt, hogy egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint német katonai vezetők a Krími híd lerombolásának lehetőségét elemezték - írja az MTI.
Lambsdorff, aki egy óra tíz percet töltött el az orosz külügyi tárca épületében, kommentár nélkül távozott.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden úgy vélekedett: Németországnak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy német tisztek a Krími híd elleni csapások lehetőségéről tárgyaltak.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a német tisztek közötti, a Krími hídra mérendő csapásokról folyatott beszélgetés azt mutatja, hogy Németországot sosem nácitalanították teljesen. Úgy vélekedett, hogy ha ezzel kapcsolatban nem történik semmi, ha ezt a folyamatot nem állítja meg maga a német nép, az mindenekelőtt magára Németországra nézve jár majd szörnyű következményekkel.
A tisztek leghallgatott beszélgetésének leiratát Margarita Szimonyjan, az RT orosz állami tévécsatorna főszerkesztője pénteken tette közzé. Ennek értelmében február 19-én, vagyis éppen azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt, és nem is fog részt venni az ukrajnai konfliktusban, német katonai vezetők arról tárgyaltak, hogyan lehetne a Krími hidat német Taurus manőverező robotrepülőgépekkel úgy lerombolni, hogy ez ne járjon következményekkel Berlin számára.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kifejezte Moszkva reményét, hogy Oroszország hamarosan, akár a médián keresztül megismerkedhet annak a vizsgálatnak az eredményével, amelyet Olaf Scholz német kancellár jelentett be az ügyben. A szóvivő rámutatott: a német tisztek közötti beszélgetésből kiderül, hogy a berlini katonai tárca az orosz területre irányuló csapások terveiről tárgyal.
A szóvivő szerint a hangfelvétel nyomán felmerül a kérdés, hogy Scholz gyakorol-e egyáltalán ellenőrzést a katonák felett, hogy a Bundeswehr saját kezdeményezésére cselekedett-e, avagy az NSZK állami politikájának részeként.
"Mindkét változat nagyon rossz, és mindkettő ismételten aláhúzza, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat országai közvetlen részesei az Ukrajna körüli konfliktusnak" - hangoztatta a Kreml szóvivője.
A Krími hidat kétszer érte súlyos támadás: 2022 őszén és 2023 júliusában. Az első esetben teherautó robbant fel a hídon, másodszor pedig tengeri drónokkal támadtak a hídra. Kijev mindkét esetben elismerte, hogy köze volt a támadáshoz.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 101,21 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel 109 506,37 ponton zárt hétfőn.
