A Covid-19 eltüntetése helyett lehet, hogy a társadalmaknak meg kell tanulniuk együtt élni a vírussal. A városok lassan újranyitnak és lazulnak a korlátozások, ám ezeket lassan kell végrehajtani, ha hallgatunk a szakértőkre. A tesztelés és a fizikai nyomon követés életünk részévé fog válhatmár a közeljövőben is, de az is előfordulhat számos országban, hogy hirtelen újra karanténba parancsolják az embereket. Kezeléseket ugyan kidolgozhatnak, de a járvány továbbra is kitörhet minden évben és a globális halálozások száma tovább emelkedhet. Ez egy olyan lehetőség, amelyet a politikusok, akik optimistán nyilatkoznak az oltás megalkotására irányuló, már folyamatban lévő emberi kísérletekről, ritkán emlegetnek nyilvánosan. De sok szakértő nagyon is komolyan veszi ezt a forgatókönyvet - mert korábban ilyesmi már többször is megtörtént, idézi fel a CNN összeállítása.
,,Vannak olyan vírusok, amelyek ellen még mindig nincs oltásunk" - mondja Dr. David Nabarro, az Imperial College London globális egészségüggyel foglalkozó professzora, aki az Egészségügyi Világszervezet Covid-19-cel kapcsolatos különleges megbízottja. ,,Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy sikerül kidolgozni egy oltást, vagy ha mégis, akkor teljesíti-e az összes hatékonysági és biztonsági tesztet.”
,,Nagyon fontos, hogy a társadalmak világszerte felkészüljenek egy olyan helyzetre, ahol a folyamatos fenyegetést jelentő koronavírussal együtt képesek a társadalmi élet és a gazdasági tevékenység folytatására " - mondta Nabarro a CNN-nek.
A legtöbb szakértő továbbra is bízik abban, hogy egy Covid-19 oltást végül kidolgoznak; részben azért, mert más betegségekkel ellentétben - mint például a HIV és a malária - a koronavírus nem mutálódik gyorsan.
Sokan, köztük a Nemzetközi Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója, Dr. Anthony Fauci, azt gondolják, hogy ez 18 hónapon belül megtörténhet. Mások úgy gondolják, hogy ez ennél tovább is eltarthat. Dr. Peter Hotez, a houstoni Baylor College of Medicine keretein belül működő Nemzeti Trópusi Orvostudományi Iskola dékánja szerint még sosem sikerül 1-1,5 év alatt vakcinát kifejleszteni egy vírusra. ,,Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen, de elképesztő eredmény lenne. Szükség van az A tervre és a B tervre is" - mondja.
Amikor az oltások nem működnek
Margaret Heckler, az Egyesült Államok egészségügyi és szociális minisztere 1984-ben egy washingtoni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a tudósok sikeresen azonosították a később HIV-néven közismertté vált vírust, és azt jósolták, hogy egy védőoltás két éven belül készen áll majd a tesztelésre az Egyesült Államokban. Közel négy évtizeddel és 32 millió halálesettel később a világ még mindig várja, hogy megszülessen a HIV elleni védőoltás. Pedig a kutatás a ’80-as években nem ért véget. Bill Clinton elnök 1997-ben azt a célt tűzte ki, hogy egy évtizeden belül fejlesszék ki az oltást az Egyesült Államokban. Tizennégy évvel ezelőtt a tudósok azt mondták, hogy még mindig körülbelül 10 évre vagyunk a céltól.
A vakcina megtalálásának nehézségei a HIV / AIDS természetéből fakadnak. ,,Az influenza egyik évről a másikra változhat, így az előző évi természetes immunitás nem véd meg a következő évben. A HIV viszont egyetlen fertőzés során alakul át" - magyarázza Paul Offit, aki a rotavírus oltásának kifejlesztésében is részt vett. ,,Továbbra is mutálódik az emberben, tehát olyan, mintha ezer különböző HIV-vírus fertőzött volna meg. És miközben mutálódik, az immunrendszert is tönkrevágja."
Mivel a Covid-19 nem ennyire változékony, a szakértők általában optimisták a vakcina megtalálásával kapcsolatban.
De voltak más betegségek is, amelyek összezavarják mind a tudósokat, mind az emberi test működését. A WHO szerint évente akár 400 000 embert is megfertőzhet a dengue-láz, mégsem találtak évtizedek alatt ez ellen hatékony oltást. Hasonlóképpen, nagyon nehéz volt oltóanyagokat kidolgozni a közönséges rinovírusok és adenovírusok ellen is - amelyek, mint a koronavírusok, megfázáshoz hasonló tüneteket okozhatnak. Csak egy oltás van az adenovírus két törzsének megelőzésére, amit ráadásul nem is forgalmaznak a kiskereskedelemben.
Az emberkísérletek már folyamatban vannak az Oxfordi Egyetemen egy, csimpánzokból kinyert vírusból készített koronavírus-oltással, az Egyesült Államokban pedig egy másik, a Moderna által előállított oltással.
Ugyanakkor a tesztelési folyamat – és nem a fejlesztés – késlelteti az oltások előállítását - tette hozzá Hotez, aki a SARS elleni oltáson dolgozott. "A legnehezebb rész kimutatni és bebizonyítani, hogy működik és biztonságos."
B terv: oltás nincs, de gyógymódot találunk
Ha ez hasonlóképpen alakul a Covid-19 oltással, a vírus sok évig fennmaradhat. De a HIV / AIDS-re adott orvosi válasz megmutathatja, hogyan élhetünk együtt a vírussal. A HIV esetében is sikerült ezt megoldani, ma már nem jelent egyértelmű halálos ítéletet a megfertőződés, mint a ’80-as években. A megelőzéshez naponta beszedendő tablettákat fejlesztettek ki, amely sokszázezer, a fertőzés kockázatának kitett ember számára jelent védelmet.
Számos kezelést hasonlóképpen tesztelnek a Covid-19 ellen is, a tudósok a B-tervre is próbálnak felkészülni a folyamatban lévő oltási kísérletekkel párhuzamosan - de ezek a vizsgálatok nagyon korai fázisban vannak. A tudósok az Ebola ellen kifejlesztett remdesivir gyógyszert vizsgálják, ám a vérplazma-kezelés lehetőségét is kutatják. A hidroxiklorokinról, amely Donald Trump szerint is gyökeres változást hozhatott volna, kiderült: nem igazán hatásos a betegség kezelésére.
"Az általuk választott gyógyszerek a legjobb jelöltek" - mondja Keith Neal, a Nottinghami Egyetem fertőző betegségek epidemiológiájának emeritus professzora. A probléma - mondja - a ,,részleges megközelítés" volt a tesztelések során. Mostanra azonban teljeskörű vizsgálatok is folynak, ha pedig valamelyik tesztelt gyógyszer a Covid-19 ellen is működik, annak heteken belül ki kell derülnie. Lehet, hogy az első ilyen már meg is érkezett: az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet azt közölte a CNN-nel, hogy folynak a tárgyalások a remdesivir felhasználásának kiterjesztéséről, miután a vizsgálatok szerint a gyógyszer felgyorsíthatja a koronavírusból való felépülést.
A sikeres kezelés hatása széles körben érezhető lenne; ha egy gyógyszer csökkentheti a beteg intenzíven töltött idejét - akár csak néhány nappal is -, az kórházi kapacitást szabadíthatna fel és ezáltal jelentősen növelhetné a kormányok hajlandóságát a korlátozások feloldására. Azonban a remdesivirből nincsnek kellően nagy készletek, a termelés növelése problémás. A fő gond persze az, hogy bármilyen gyógymód megléte nem jelenti azt, hogy a társadalom tagjai ne tudnának megfertőződni – a koronavírus könnyebben kezelhető lenne és a pandémia elmúlhatna, de a betegség még évekkel később is velünk lehet.
Hogy nézne ki az élet védőoltás nélkül?
Ha nem lehet vakcinát előállítani, az élet nem marad olyan, mint eddig volt. ,,A korlátozás nem fenntartható gazdaságilag, és valószínűleg politikailag sem" - mondja Neal. "Tehát más dolgokra van szükségünk a kordában tartásához."
,,Alapvető fontosságú, hogy a Covidra készen álljunk" - mondja Nabarro. Új ,,társadalmi szerződést" sürget, amelyben minden ország állampolgárai a szokásos életvitel folytatása előtt vállalják a személyes felelősséget, hogy önkéntes karanténba vonulnak, ha a fertőződés jeleit tapasztalják magukon vagy kapcsolatba kerülnek egy lehetséges Covid-19 fertőzöttel.
Ez azt jelenti, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy kis köhögéssel vagy enyhe megfázással simán bemegyünk dolgozni. A távmunka sokkal inkább gyakorlattá válik sokak számára, a cégektől pedig az várható el, hogy alakítsák át a munkaidő-beosztásokat, hogy az irodák indokolatlanuk sose legyenek teljesen megtelve.
Ki kell alakulnia egy olyan magatartásnak, ami a személyes felelősségvállaláson alapszik. Ha valaki karanténba kerül, azt inkább hősként kell kezelni, és nem kitaszítottként - mondja Nabarro. Arra is felhívta figyelmet, hogy mindezt a szegényebb országokban nehéz lesz keresztül vinni, így a fejlődő országok támogatása – bár politikailag nem egyszerű mutatvány, de – rendkívül fontos. Nabarro külön kiemelte a zsúfolt menekülttáborokat, amelyek különösen nagy kockázatot jelentenek.
Nabarro szerint rövid távon jelentős tesztelési és kontakt-követési programokat kell létrehozni, hogy az élet a Covid-19 mellett működhessen. ,,Kritikus fontosságú egy olyan közegészségügyi rendszer, amely magába foglalja a lehetséges fertőzöttek nyomon követését, a munkahelyi diagnosztizálást, a tünetek figyelését és a korai kommunikációt arról, ha újra szükségessé válik a „social distancing”, a társadalmi távolságtartás bevezetése - tette hozzá Hotez.
Ezek az intézkedések lehetővé tennék a társadalmi érintkezések számos, megszokott formájának visszatérését – például a sportesemények megrendezését is. Ez azonban a kormányok és a közegészségügyi szervek folyamatos monitorozása mellett valósulhat csak meg, és biztosan nem örökre.
Ez azt jelenti, hogy a Premier League, az NFL és más tömeges rendezvények folytatódhatnának az ütemtervek szerint mindaddig, amíg a sportolókat rendszeresen tesztelik – néhány hetes periódusokban. Amikor ugyanis a járványfenyegetettség szintje újra emelkedik, a stadionokat azonnal újra le kell zárni. A listán a bárok és kocsmák valószínűleg az utolsó helyek egyikén szerepelnek, mert jellemzően elég zsúfoltak – véli Neal. Néhány európai ország jelezte, hogy lassan engedélyezik az éttermek számára, hogy jelentősen csökkentett kapacitással, de kiszolgálhassák a vendégeket. (Magyarországon egyelőre a vidéki - Pest megyén kívüli - vendéglők szabadtéri részei, teraszai nyithattak ki.)
A korlátozások valószínűleg a tél folyamán térhetnek vissza, Hotez szerint az oltás bevezetéséig a Covid-19 telente tetőzhet.
A korlátozások, amelyek közül sokat éppen fokozatosan lazítanak, bármikor visszatérhetnek. ,,Időről időre lesznek járvány-kitörések, kijárási korlátozásokat vezethetnek majd be - ezek vonatkozhatnak egy ország egyes részeire vagy akár egy teljes területükre is. Idővel a sokat vitatott nyájimmunitás is kialakulhat – ez akkor következik be, amikor a társadalom 70–90 százaléka immunissá válik a fertőzéssel szemben. „Ez bizonyos mértékig korlátozza a terjedést - mondja Offit - ,,bár a természetes fertőzés által elért immunitás nem a legjobb módszer - a legjobb módszer az oltás lenne."
A kanyaró a tökéletes példa erre a szakember szerint. Még mielőtt az oltások elterjedtek volna, minden évben 2-3 millió ember lett kanyarós, és ez a koronavírusnál is megtörténhet. Más szavakkal, a Covid-19 miatti halálozások száma még akkor is jelentős lenne, ha a lakosság nagy része immunis.
Azt hiszem, végül lesz oltás - rengeteg pénz és érdek szól emellett és egyértelmű a cél is - mondja Offit. De a korábbi járványok bebizonyították, hogy a küzdelem az oltások kifejlesztésért teljesen kiszámíthatatlan dolog – éppen ezért nem számít arra, hogy gyorsan meglesz a védőoltás. ,,Nagyon meg lennék lepve, ha 18 hónapon belül lenne valami" – mondta a szakértő.
November 10-től szigorúbb határidő vonatkozik a feladott poggyász leadására a Ryanair járatain. 
