|
| Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter |
A francia kormány egyik háttérintézetének tanulmánya szerint a Schengeni Térség belső határainak tartós lezárása tíz év alatt 110 milliárd euróba kerülne a 26 tagország számára, ami a GDP 0,8 százaléka. Csak Franciaországban tízmilliárd euróra, a GDP 0,5 százalékára becsülik a költséget, de egy átmeneti, rövidebb távú lezárás is 1-2 milliárd euróba kerülhet a szakemberek szerint – írja a Der Spiegel a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
Emlékeztetnek rá, hogy a Schengeni Egyezmény aláírása 1985-ben milyen fontos lépés volt az európai egyesítési folyamatban, mennyire sarkalatos pontja az EU-nak. A tavalyi egymillió fő feletti menekülttömeg miatt azonban Németország és öt másik ország is átmenetileg határellenőrzést vezetett be. A német belügyminiszter, Thomas de Maizière (CDU) például nemrég bejelentette, hogy az eredetileg februárig tervezett ellenőrzést határozatlan időre meghosszabbítják.
Privatizálják a határőrizetet?
A "France Strategie" nevű intézet szerint főleg a kereskedelem és a turizmus számára kerül sokba a határok lezárása. A költségek azzal egyenértékűek, mintha három százalékos különadót vetnének ki a kereskedelemre. Attól tartanak, a kereskedés volumene 10-20 százalékkal is csökkenne.
Az EU határőrizeti szerve, a Frontex vezetője, Fabrice Leggeri eközben azt mérlegeli, hogy magáncégeket vessenek be a határokon menekültek regisztrációjánál, mert az egyes országok hatóságai nem győzik a munkát.
Két év alatt 50 milliárd euró
Németországban hosszú ideje folyik a vita arról a társadalom minden szintjén, hogy a menekültáradat teher-e, vagy esélyt jelent az országnak a fejlődésre – írja a Die Welt. Egy biztos, rövid- és középtávon komoly anyagi megterhelést jelent. Egy, a német munkaadókhoz közel álló kutatóintézet, az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) szerint 2017-ig elérheti az 50 milliárd eurót a menekültügy állami költsége.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ez az összeg két évre, a 2016-os és 2017-es kiadásra értendő, ebből 2016-ra 17 milliárd euró jut, 1,5 millió fős átlagos menekültlétszámmal számolva. (Tavaly mintegy 1,1 millió fő érkezett, de ebből becslések szerint százezer más országokba ment tovább.) Ez azonban csak az ellátás költsége, további ötmilliárdba kerülnének az integrációs és nyelvtanfolyamok.
A 2017-es évre már 2,2 milliós átlagos létszámmal, 22,6 milliárd eurós ellátási költséggel és további integrációs ráfordításokkal számolnak, így 27,6 milliárd lehet a teljes számla. A pontos létszámot persze senki sem tudja még. (Források itt és itt.)
Tavaly még istenes volt a helyzet
A Die Welt attól tart, ez már felborítja a német nagykoalíció eddig költségvetési kalkulációit. Ahogy beszámoltunk róla, ősszel még a 2014-es kétmilliárd után 2015-re tízmilliárd euróra becsülték a menekültkiadásokat, amit lehetett abból a rendkívüli többletből (szufficitből) is finanszírozni, amit Németország elért. (Például a rekord alacsonyra, sok esetben negatívba fordult állampapír-kamatokon keletkezett megtakarítás és a rekordfoglalkoztatásból jövő többlet-adóbevételek miatt.)
A Die Welt szerint a Merkel kancellárt is adó CDU népszerűségéhez nagyban hozzájárult az egyensúlyban levő államháztartás, az adósság szinten tartása, és így igen fontos a párt számára is. Az SPD, a szocialista koalíciós partner ezt nem tartja annyira lényegesnek. (Nemrég egyébként felmerült az is, hogy az NDK-val való újraegyesítés mintájára a menekültek miatt is „szolidaritási járulékot” vezessenek be, de ez vélhetően nem volt túl népszerű gondolat, mert elég gyorsan le is került a napirendről – a szerk.)
Már csak szállodai szobákban van hely
Az említett tavalyi szufficitből még sikerült is megtakarítani és félretenni az idei menekültkiadásokra 12 milliárd eurót, ám attól tartanak, hogy mivel a téli hideg idő sem mérsékelte a vártnak megfelelően a menekültáradatot, ez hamar el fog fogyni. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszteren nehéz kiigazodni, hol azt mondja, hogy a menekültkérdés nem pusztán anyagi kérdés, hol azt, hogy a menekültek túlságosan megterhelhetik Németországot.
A költségek azért is elszállhatnak, mert egyre többször kellenek szükségmegoldások. Berlin városa például már nem tudja hová tenni a menekülteket, akikből eddig 80 ezer érkezett a nagyvárosba, és tárgyalásokat folytat tízezer szállodai férőhely hosszú távú bérletéről. Ez nyilván nem lesz egy olcsó megoldás, ha tényleg létrejön az üzlet. Nagyon költséges a Németországba érkező kísérő nélküli kiskorúak szabályoknak megfelelő elhelyezése is.
Nincs jele spórolásnak
Az államnak, az önkormányzatoknak és a tartományoknak egyaránt spórolni kellene – állapítja meg a cikk, majd hozzáteszik, hogy ennek az ellenkezője történik. Az adó-többletbevételek és az alacsony kamatkiadások ellenére a tartományok fele tavaly újabb adósságokat csinált. Az államnak is nagy tervei vannak, például az elektromos autók fejlesztését szeretné támogatni.
Egy megoldás az lehet, ha minél jobban elősegítik a menekültek gyors munkába állását, ehhez azonban számos bürokratikus akadályt is le kéne bontani. (És nagy erőfeszítések kellenének az oktatás, nyelvoktatás, szakmai át- és továbbképzés terén is – a szerk.)
Korábban sok becslés látott napvilágot arról, mennyivel emelhetik a menekültek a gazdasági növekedést, fél-egy százalékos éves növekedésről szóló adatok is napvilágot láttak. Az ellátásukra költött pénzek ugyanis vállalkozásoknak jelentenek keresletet, az államhoz egy része visszafolyik adóbevételként. Ugyanakkor az integrációt, a menekültek munkába állását sokan igen problémásnak, költségesnek, hosszú lefutásúnak tartják. (Mint videónkban Bokros Lajos is.)
Az ukrán elnök garanciákat követel. 
