9p
Környezeti helyzetkép címen átfogó elemzést jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi környezetről. Mennyire vagyunk vízpazarló nemzet? A magyar szarvasmarhák mennyivel járulnak hozzá az ország metán-kibácsátásához? Hol a legrosszabb a levegő? Mennyi hulladékot termelünk? A több mint 100 oldalas kiadványból szemezgetve próbáltuk a legfontosabb és legérdekesebb adatokat, megállapításokat összefoglalni.
(Fotó: depositphotos.com)

A KSH minap közölt kiadványa egyrészt bemutatja a hazai környezeti elemek helyzetét, a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatai mellett a környezetünk állapotát és erőforrásait nagymértékben érintő, hulladékra és energiára elérhető információkat is, ezen túlmenően összefoglalták a klímaváltozás és a környezetvédelmi jellegű adók fontosabb adatait is.

Takarékosan bánunk a vízzel

A kiadvány a magyarországi vízkészlet helyzetével foglalkozik elsőként. Ebből például kiderült, Magyarország felszíni vizeinek több mint 90 százaléka külföldről érkezik, ami azt eredményezi, hogy a beérkező folyóink vízminőségét és mennyiségét nem tudjuk szabályozni. Ugyanakkor az ország domborzati és geológiai adottságainknak köszönhetően termál- és gyógyvízadottságait tekintve kiemelkedő helyzetben vagyunk Európában.

Magyarországon 2000-2014 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás fokozatosan csökkent (mintegy 18 százalékkal), elsősorban az emelkedő vízárak és a csatornázott területeken a szintén jelentős közüzemi szennyvízelvezetési díj, valamint az ezek hatására terjedő saját kutas vízellátás miatt.

Magyarországon a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége (2017-ben 63,8 m3 /fő) egyes európai országokkal összehasonlítva alacsonynak számít, ami környezetvédelmi szempontból is kedvező.

Az egy főre jutó közüzemi víztermelés régiónként, 2017 (Forrás: KSH)

A KSH adatai szerint a mutató értéke a 2004-ben és az után csatlakozott EU-tagállamokban általában kisebb, mint a régiekben. Az eltérések főbb okai közé sorolják a víztermelési technológiákat, a lakások felszereltségét a különböző vízi közművekkel, az eltérő klímát, hogy a vízi közmű állami vagy magán kézben van, és nem elhanyagolható szempont a víz ára sem. Egy példát is hoz a tanulmány: Máltán az egy főre jutó közüzemi víztermelése 2015-ben 30 köbméter volt, ami ötöde Olaszország mutatójának (159 köbméter).

A kutatás készítői vizsgálták az ivóvíz minőségét, és annak arzén tartalmát. Mint kiemelik: a szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 µg/literes európai küszöbértéket. Bár Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a határértéket.

Az arzén érintettségű települések közműves ivóvízvizsgálati adatai, 2017 (Forrás: KSH)

Mi szennyezi legjobban a levegőt?

2016-ban Magyarországon a kibocsátott üvegházhatású gázok több mint kétharmadát (69 százalék) a nemzetgazdasági ágak kibocsátásából származott, a többi a háztartások kibocsátása jelentette, főleg fűtéssel, hűtéssel és az autók által került a levegőbe.

Európai összevetésben az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás az uniós kibocsátás több mint ötödéért felelős, és így a legnagyobb kibocsátó Németországban (11,4 tonna/fő), ami az uniós átlag felett van. Magyarország egy főre jutó kibocsátása (6,3 tonna/fő) az EU-28 átlaga (8,7 tonna/fő) alatt van.

A szállópor-kibocsátás a mezőgazdaságon kívül leginkább a szállítás, raktározásból, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelésből ered. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat segítségével az ország 54 automata és 178 manuális mérőpontján rendszeresen ellenőrzik a levegő minőségét.

A jelentősebb nemzetgazdasági ágak üvegházhatású gázkibocsátása (Forrás: KSH)

A szálló por (PM10) jelentős forrása a háztartási fűtés, ezért ennél a szennyezőanyagnál leginkább a fűtési időszakban mutatható ki az egészségügyi határértékek túllépése.

A kutatás készítői  egyúttal megvizsgálták azt is, hogy mely mérőállomásokon hol és mekkora a legnagyobb levegőszennyezettségi értékek: Sajószentpéteren PM2,5-ből, Miskolcon PM10-ből és kén-dioxidból, Mosonmagyaróváron ózonból, Budapesten az Erzsébet téren nitrogén-dioxidból, Pécs pedig nitrogén-oxidokból.

Klímaváltozás – metán és a marhák

Az elemzés kitér a klímaváltozást kiváltó okokra is. Ebből kiderült többek között, hogy a háztartások egy főre jutó energiafogyasztása 2014 és 2016 között 13 százalékkal emelkedett Magyarországon. A növekedés az unióban csak 4,9 százalék volt. 2016-ban Magyarországon a háztartási energiafogyasztás 59 százalékát a fűtés és a hűtés tette ki. Ez az arány az EU-ban 48 százalék volt. Az uniós háztartási energiafogyasztás 20 százalékáért felelős Németországban az egy főre jutó háztartási energiafogyasztás 46 GJ/fő volt 2016-ban. Magyarországon ez az érték (38 GJ/fő) kevéssel az uniós átlagérték (36 GJ/fő) felett volt.

Érdekesség, hogy a szarvasmarha-állomány 2016-ban a teljes hazai metánkibocsátás 22 százalékáért volt felelős. 2017-ben az ezer lakosra jutó szarvasmarha-állomány uniós átlagértéke (173 darab/ezer lakos) a magyarországinak (89 darab/ezer lakos) közel duplája volt. Az EU teljes szarvasmarha-állományának 21 százaléka Franciaországban van, ami 278 darab állatot jelent ezer lakosra.

Föld  több növényvédő szer fogy

Magyarország területének jelentős része (57 százaléka) mezőgazdasági terület, így a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásának értékelése földhasználati szempontból fontos feladat – ezzel a megállapítással kezdődik a Föld című fejezet.

Ehhez képest az unió területének 41 százaléka, közel 1,8 millió négyzetkilométer áll mezőgazdasági használat alatt, harmadát pedig erdők borítják.

Érdekes adat, miszerint 2014-ben a növényvédőszer-értékesítés ugrásszerűen megnőtt, a 2015-2016 közötti kisebb visszaesés után 2017-ben újra emelkedett az eladás volumene. 2017-ben az értékesített növényvédő szerek mennyisége közel 30 ezer tonna volt, 52 százalékkal, mint 2005-ben.

Felhasznált hatóanyagok mennyisége a megfigyelt kultúrákban, 2014 (Forrás: KSH)

Hulladékgazdálkodás

A KSH szerint a 2017-ben keletkezett hulladék legnagyobb része, 39 százaléka építési és bontási hulladékból származott, míg ugyanennek aránya 2004-ben csak 16 százalék volt. Jó hír viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék részaránya 24 százalékról 3 százalékra esett vissza. A keletkezett hulladék mennyisége 2004 és 2017 között 25,5 millió tonnáról 17,9 millió tonnára csökkent.

Fontos még kiemelni, hogy 2020-ig 50 százalékra kell növelni a háztartásokból, illetve az egyéb szervektől származó, a háztartásihoz hasonló üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának arányát az Európai Unióban. Ez az arány 2017-ben 45,3 százalék volt.

Energia

Az atomenergia megítélése világszerte komoly viták kereszttüzében áll. Szerepe a magyarországi energiatermelésben meghatározó, és jelenleg úgy tűnik, hogy a következő évtizedekben sem csökken – írják a tanulmány készítői.

Magyarország primerenergia-termelése 2000 és 2017 között 2,4 százalékkal csökkent. A primer energia olyan megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder energia pedig a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).

Közben a hagyományos, fosszilis energiahordozó-készleteink (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek alatt. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése 38, 43, illetve 56 százalékra csökkent 2000 óta.

A hazai primerenergia-termelésben a nukleáris energia részaránya 2004 óta minden évben 30 százalék fölötti, 2017-ben 37 százalék volt.

A hazai villamosenergia-termelésben 2007 és 2017 között a nukleáris energia részaránya 37 százalékról 49 százalékra nőtt, míg a fosszilis energiahordozók részesedése 58 százalékról 40 százalékra csökkent. A megújuló energiaforrások aránya ugyanezen időtartam alatt 4,7 százalékról 11 százalékra nőtt.

Magyarországon a megújuló energiaforrásokból termelt energia mennyisége 2005 és 2017 között majdnem duplájára, 71-ről 133 petajoule-ra nőtt. E mennyiségben a legnagyobb, bár az utóbbi években valamelyest csökkenő hányadot a biomassza képviseli, ami világszinten is az első számú megújuló energiahordozó.

A teljes megújuló alapú energiatermelésen belüli részesedése 2017-ben 76 százaléka volt. Második helyen a bioüzemanyagok álltak, 13 százalékkal, az összes többi megújuló energiahordozó részesedése pedig együttesen 11 százalékot tett ki. 2005 és 2017 között valamennyi megújuló energiaforrás termelése növekedett, részesedésük azonban eltérően alakult: a biomassza (és megújuló hulladék) részesedése 17, a geotermikus energiáé 0,9, a vízenergiáé 0,4 százalékponttal csökkent. Ezzel szemben a bioüzemanyagok részesedése 13, a különféle biogázoké 2,4, a szélenergiáé 2, a napenergiáé 1,1 százalékponttal nőtt.

A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia összetétele, (Forrás: KSH)

Adóztatva az üzemanyagok

A KSH kiadványának utolsó fejezete a környezetvédelmi adók kérdésével foglalkozik. Eszerint az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is az energiára kivetett adók a legnagyobb súlyúak, arányuk 2005-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt. 2016-ban ennek 88 százalékát, az összes környezetvédelmi jellegű adóbevétel 65 százalékát az üzemanyagok jövedéki adója tette ki.

A környezetvédelmi jellegű adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül 2005-höz viszonyítva 2016-ra közel 0,8 százalékponttal csökkent (7,5%-ról 6,7%-ra).

A környezetvédelmi jellegű adóbevételek a GDP-arányában Szerbiában a legmagasabbak (4,1%). Magyarországon (2,6%) ez az érték kevéssel az uniós átlag (2,4%) fölött helyezkedik el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Vége a jó világnak a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. július 5. 08:10
Nem kizárt, hogy az árak csökkenése a jövő héten nem fog folytatódni.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hír: tovább csökkentek az energiaárak az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 13:31
Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Az országnak lesz kenyere
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 09:29
Bővítik az öntözést az Alföldön, szeptembertől indul az Otthon Start.
Makro / Külgazdaság Kapott egy újabb gyomrost a kormány – ezúttal az állami hivataltól
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 08:30
A KSH szerint az ipari termelés éves szintű csökkenése kéthavi lassulás után májusban ismét fokozódott.
Makro / Külgazdaság Költekezésbe kezdhet a kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 15:27
Mindez az EU által elfogadott országspecifikus mentesítési záradékkal lehetséges. 
Makro / Külgazdaság Érződik a brit gazdaság teljesítményén a globális bizonytalanságok enyhülése
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 14:09
A vártnál sokkal nagyobb mértékben javultak a brit gazdaság júniusi aktivitási mérőszámai.
Makro / Külgazdaság Jegybanki előrejelzés: ennyibe kerülhet az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 08:59
Az energiaárak továbbra is kulcsfontosságúak a magyar gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Miért nem jutnak sokan saját otthonhoz Magyarországon? – a lakhatási válság számokban
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 06:57
Bár több a lakás, mint a háztartás, egyre többen nem jutnak saját otthonhoz – derül ki a GKI elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Elmozdult a 30 éves amerikai jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:04
Az Egyesült Államokban közel három hónapja a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a június 27-én záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet friss adata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:51
Nőtt a munkanélküliség, pedig nem ezt várták.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG