Közös értékek?
Egy időben Oroszország barátait alapvetően a baloldalon kellett keresni - írja a The Economist. Jóllehet néhány európai országban, így Görögországban, még mindig találhatunk Moszkvával szimpatizáló kommunistákat, de a legnyíltabban jelenleg a populista jobboldal áll ki Oroszország mellett. Az ukrajnai krízis különösen felerősítette a radikálisok oroszbarát érzelmeit, akik érdekes módon nem az idegen befolyás ellen küzdő ukrán elvbarátaikért állnak ki.
| A The Timesban és a Financial Timesban is hasonló írás jelent meg a napokban, mindkettő arról szól, hogy fel kell lépni az orosz monopólium ellen - részletek >> |
Krekó Péter, a Political Capital elemzője szerint a radikálisok nagyra értékelik, hogy az orosz és Kreml-barát média a nyugatinál kedvezőbb színben tünteti fel őket, imponál nekik a nemzeti érdekek akár erőszak árán történő érvényesítése, osztják Putyin homoszexualitással szembeni ellenérzéseit, egyetértenek a keresztény hagyományok fontosságának rendszeres hangsúlyozásával és a kulcsfontosságú gazdasági szektorok állami befolyás alá vonásával. Néhány országban pánszláv érzelmek is szerepet játszhatnak, de kivétel nélkül minden radikális csoportosulás osztja Putyin Amerika és az Európai Unió által dominált világrend iránt táplált gyűlöletét - írja a The Economist.
Európa-szerte hódít Putyin
Az Oroszországgal való kacérkodás néhány éve jelent meg a szélsőjobboldali erők körében Kelet-Európában. A legutóbbi választásokon 20%-ot szerzett Jobbik 2007-ben még elítélte a szovjet háborús emlékmű eltávolítása által kiváltott lázongásokat, egy évvel később azonban már támogatta Oroszország katonai beavatkozását. A szlovák és bolgár radikális jobboldal szintén támogatásáról biztosította Putyint, és időközben Nyugat-Európában is egyre láthatóbbá válik az orosz befolyás - a lap francia, olasz és holland példákat is hoz.
Putyin természetesen elég ügyes ahhoz, hogy ne csupán az Unió ellen lázadozó pártokra támaszkodjon. A rendszerkritikus pártok mellett igyekszik teljes vezető eliteket magához édesgetni. Míg a Jobbik Magyarországon a keleti gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazza, Orbán Viktor miniszterelnök közben végre is hajtja mindezt. Az egykori kommunistaellenes harcos egy atomerőmű bővítésével kapcsolatos, 10 milliárd eurós kölcsönszerződést írt alá Oroszországgal, és mindent megtett, hogy gyengítse az Oroszország-ellenes szankciókat - írja a The Economist.
Nem nyerhetnek, de boríthatnak mindent
Az EU-ellenes pártok kétségtelenül meg fognak erősödni - bár mélyreható változásokat nem tudnak elérni, de tevékenységük nem múlik el nyom nélkül. A nagy pártokat esetlegesen színfalak mögötti megállapodásokba kényszeríthetik bele, tovább mélyítve az EU demokratikus deficitjét. Részsikereik a nemzeti politikát minden bizonnyal egyre inkább euro-szkeptikus irányba fogják eltolni, teret biztosítva Putyinnak, hogy megakadályozza az EU egységes fellépését a hidegháború utáni világrend megváltoztatása ellen - ez pedig a májusi európai parlamenti választások tétjét is megemeli a The Economist szerint.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
