Az előző hónaphoz képest nagyobb mértékben, 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliusban, ami kissé alacsonyabb a várakozásokhoz képest – írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A meglepetést leginkább a szolgáltatások vártnál kisebb árnövekedése okozta.
A maginfláció 1,3 százalék volt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban.
Egy év alatt az élelmiszerek 0,2 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk 1,8 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékkal, a szolgáltatások 1,3 százalékkal, a ruházati termékek 0,9 százalékkal drágultak, míg az egyéb cikkek árai 4,9 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 13 százalékkal csökkentek. A háztartási energiaárak 0,1 százalékkal mérséklődtek.
Már nincs messze az infláció emelkedése
Augusztusban az infláció 0 százalék közelében maradhat. Bázishatások és a dohánytermékek jövedéki adó emelése miatt az őszi hónapoktól az infláció meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását.
A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, idén 0,6 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők. Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában kiemelte, a mínusz 0,3 százalékos júliusi inflációs adat a konszenzusnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett, ugyanakkor megegyezett a bank előrejelzésével. Az elemző egész évre átlagosan 0,5 százalék körüli inflációra számít és úgy látja, nem változnak a monetáris politikai kilátások, a második fél évben változatlan maradhat az alapkamat.
Az NGM szerint jó az irány
Már két és fél éve visszafogott, mérsékelt az inflációs környezet Magyarországon, ez segíti a bérek és a nyugdíjak értékállandóságának megőrzését - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az adatokra reagálva.
Balogh László kiemelte: a 0 százalék körüli infláció részben a kőolaj alacsony világpiaci árának, részben pedig a sertéshús-áfa évi eleji csökkentésének köszönhető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében egyebek mellett azt is kiemelte, hogy a bérek és nyugdíjak értékállóságának megőrzése támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését.
Hogy látja az MNB?
A KSH jelentést értékelve a Magyar Nemzeti Bank azt közölte, hogy változatlanul visszafogott inflációs környezetre utalnak az inflációs alapfolyamatokat megragadó MNB által számított mutatók, amelyek júliusban alig tértek el az előző havitól.
|
| Az infláció felbontása. Forrás: MNB |
A mínusz 0,3 százalékos júliusi infláció 0,1 százalékponttal alacsonyabb, az 1,3 százalékos maginfláció ugyanannyival magasabb az előző havinál. Hasonlóképpen 0,1 százalékponttal emelkedett az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója 1,2 százalékosra, és a ritkán változó árú termékek inflációja 1,8 százalékra. Harmadik hónapja változatlanul 1,5 százalékon áll az alapmutatók között a keresletérzékeny termékek inflációja, vagyis nem ez a termékkör változtatta az infláció alakulását.
Az üzemanyagárak mérséklődése miatt a volatilisabb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak összességében továbbra is az árcsökkenés irányába hatottak júliusban.
|
| A fogyasztóiár-index és az adószűrt maginfláció |
Az iparcikkek éves inflációja emelkedett júniushoz képest, és az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb. A termékkörön belül azonban a tartós iparcikkek szezonálisan igazított árszintje csökkent, míg a nem tartósaké nőtt, amihez hozzájárult a havonta nagy volatilitást mutató repülőjegy-árak emelkedése is. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, és a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja - emlékeztet az elemzés.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai enyhén, a feldolgozatlan élelmiszereké is kis mértékben emelkedett júliusban, amihez leginkább a sertéshús és a friss gyümölcsök ármozgása járult hozzá - jegyezte meg az MNB elemzése.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
