Miért csökkentek tovább az árak a magyar boltokban? Frissítve

Az előző hónaphoz képest nagyobb mértékben, 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak júliusban, ami kissé alacsonyabb a várakozásokhoz képest – írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A meglepetést leginkább a szolgáltatások vártnál kisebb árnövekedése okozta.

A maginfláció 1,3 százalék volt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban.

Egy év alatt az élelmiszerek 0,2 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk 1,8 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékkal, a szolgáltatások 1,3 százalékkal, a ruházati termékek 0,9 százalékkal drágultak, míg az egyéb cikkek árai 4,9 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 13 százalékkal csökkentek. A háztartási energiaárak 0,1 százalékkal mérséklődtek.

Már nincs messze az infláció emelkedése

Augusztusban az infláció 0 százalék közelében maradhat. Bázishatások és a dohánytermékek jövedéki adó emelése miatt az őszi hónapoktól az infláció meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását.

A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, idén 0,6 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők. Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kommentárjában kiemelte, a mínusz 0,3 százalékos júliusi inflációs adat a konszenzusnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett, ugyanakkor megegyezett a bank előrejelzésével. Az elemző egész évre átlagosan 0,5 százalék körüli inflációra számít és úgy látja, nem változnak a monetáris politikai kilátások, a második fél évben változatlan maradhat az alapkamat.

Az NGM szerint jó az irány

Már két és fél éve visszafogott, mérsékelt az inflációs környezet Magyarországon, ez segíti a bérek és a nyugdíjak értékállandóságának megőrzését - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az adatokra reagálva.

Balogh László kiemelte: a 0 százalék körüli infláció részben a kőolaj alacsony világpiaci árának, részben pedig a sertéshús-áfa évi eleji csökkentésének köszönhető.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében egyebek mellett azt is kiemelte, hogy a bérek és nyugdíjak értékállóságának megőrzése támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését.

Hogy látja az MNB?

A KSH jelentést értékelve a Magyar Nemzeti Bank azt közölte, hogy változatlanul visszafogott inflációs környezetre utalnak az inflációs alapfolyamatokat megragadó MNB által számított mutatók, amelyek júliusban alig tértek el az előző havitól.

Az infláció felbontása. Forrás: MNB

A mínusz 0,3 százalékos júliusi infláció 0,1 százalékponttal alacsonyabb, az 1,3 százalékos maginfláció ugyanannyival magasabb az előző havinál. Hasonlóképpen 0,1 százalékponttal emelkedett az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója 1,2 százalékosra, és a ritkán változó árú termékek inflációja 1,8 százalékra. Harmadik hónapja változatlanul 1,5 százalékon áll az alapmutatók között a keresletérzékeny termékek inflációja, vagyis nem ez a termékkör változtatta az infláció alakulását. 

Az üzemanyagárak mérséklődése miatt a volatilisabb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak összességében továbbra is az árcsökkenés irányába hatottak júliusban.

A fogyasztóiár-index és az adószűrt maginfláció

Az iparcikkek éves inflációja emelkedett júniushoz képest, és az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb. A termékkörön belül azonban a tartós iparcikkek szezonálisan igazított árszintje csökkent, míg a nem tartósaké nőtt, amihez hozzájárult a havonta nagy volatilitást mutató repülőjegy-árak emelkedése is. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, és a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja - emlékeztet az elemzés.

A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai enyhén, a feldolgozatlan élelmiszereké is kis mértékben emelkedett júliusban, amihez leginkább a sertéshús és a friss gyümölcsök ármozgása járult hozzá - jegyezte meg az MNB elemzése.