|
| MTI Fotó: Bruzák Noémi |
Beavatkoztak a perünkbe a görögök
A kötelező befogadási kvótarendszer döntését nem fogadja el a magyar kormány, ezért - a szlovák kormányhoz hasonlóan - az Európai Unió bíróságához fordult a kötelező kvóta miatt. Görögország Lázár szerint bejelentette: beavatkozik a perbe (nem a mi oldalunkon). Lázár szerint "Görögország bevándorlókat akar rákényszeríteni Magyarországra".
Görögország bejelentette: beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kötelező bevándorlási kvóta ellen - persze nem a mi oldalunkon - közölte Lázár János a csütörtöki Kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: Magyarország segíteni akar a menekülteken, de ott, ahol a valódi baj van, hogy ne kelljen eljönniük - más országokkal együttműködve akár Szíriában is. Készek vagyunk nemzetközi segélyprogramot is finanszírozni; Magyarország nem utasítja vissza a bajbajutottak támogatását.
Már az osztrákok vezetnek minket?
Most Ausztria vezeti a közép-európai országok "ligáját", ők képviselik leghangosabban az álláspontunkat. Brüsszelnek és Németországnak velük van jelenleg vitája. Ezek az országok Schengen korlátozása mellet állnak ki: korlátozni kell a napi belépők és az áthaladók számát. Meg kell erősíteni a déli határzárat fizikai és élőerős értelemben is. A kormány megkezdte a román határon építendő kerítés előkészítését. A határvédelembe bekapcsolódott a honvédség is.
A közép-európaiak álláspontja Lázár szerint világos: Macedóniánál is védeni kell Európa határait is egy második védvonallal, különben a Balkánon kezelhetetlen helyzet jön létre.
Eddig 83 milliárdba került a határvédelem
Támogatunk minden kezdeményezést, ami támogatni akarja Görögországot a védelmi költségekkel kapcsolatban A magyar adófizetőknek Lázár szerint eddig 80 milliárd forintjába került a a határvédelem, ehhez az EU 3 milliárdot tett hozzá.
Emlékeztetett arra is: a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező kvóta ügyében.
Hova tűnt a 100 ezer ukrán?
Orbán Viktor korábban egy sajtótájékoztatón arról beszélt: közel 100 ezer ukrajnai menekültet fogadott be Magyarország, ennek azonban nincs nyoma a hazai nyilvántartásban. Lázár János ezt úgy magyarázta: a kormány információi szerint 50 és 100 ezer fő közötti azoknak a száma, akik elhagyták Ukrajnát, Kárpátalját, és Magyarországra jöttek, de sokan nem kértek közülük hivatalosan menedéket.
A kormány a Fideszre és a KDNP-re tolja az MNB-ügyet
A Kormányinfón Lázár János azt mondta az MNB alapítványairól szóló törvénymódosításról: a kormány nem foglalkozik a kérdéssel - nem dolga és nem joga az MNB státuszával kapcsolatos jogszabályok vizsgálata. Ez ugyanis az Országgyűlés hatásköre. Mindenesetre nincs pont az ügy végén, ha szükséges, az igazságügyminiszter útján közreműködik a vita rendezésében.
Meggyőződésük, hogy ami nem magánpénz, az közpénz - a közpénz felhasználására viszont sokféle szabály vonatkozhat. Egy korrekt, bölcs szabályozás kialakítását tartja fontosnak a kormány. Nemzetgazdasági érdekből igenis lehet korlátozni az adatok nyilvánosságát. A posta-törvénynél megoldották, hogy Péterfalvi jelzései alapján átalakuljon a szabályozás, az MNB esetében is lehet.
Megvizsgálták, más jegybankok hogy működnek - a magyar szabályozás Lázár szerint ettől ez nem tér el.
Arra a kérdésre, hogy az MNB alapítványai milyen versenyhelyzetben vannak, ami titkolózást indokolna, azt mondta: ezt majd a törvényhozás megvizsgálja, ha újra napirendre kerül - majd megismételte, általánosságban előfordulhat olyan helyzet, amikor a jegybank tevékenysége - akár alapítványain keresztül is - biztonsági okokból "nem igényel nyilvánosságot".
A jegybank ellen politikai akció, a jegybank ellehetetlenítési kísérlete folyik - véli Lázár.
A Népszabadság újságírója felvetette: ha egyszer már a törvénymódosítást elfogadta az Országgyűlés, vajon mit ért a miniszter az alatt, hogy nincs pont a kérdés végén? Lázár János azt mondta: az egy dolog, hogy hozott egy döntést a parlament: lehet, hogy le akarták zárni ezt a vitát, de ennek a végén nincsen pont. Azt nem árulta el, hogy ez alatt azt érti-e, hogy esetleg Áder János köztársasági elnök nem írja alá a törvénymódosítást, hanem esetleg visszaküldi megfontolásra az Országgyűlés elé.
Átalakítják a Kliket - nem menesztik a minisztert
6 munkacsoportban zajlanak a közneveléssel kapcsolatos egyeztetések. Húsvét után tesz le javaslatot Palkovics László köznevelési államtitkár a Klik működésének átalakítására. Az osztott felelősség elve mindenesetre megbukott - állami fenntartás mellett nem tartható fenn önkormányzati működtetés.
38 milliárd forint extra juttatást kap a Klik, ebből kifizetik a tartozásokat is. A Klik új vezetést kapott, változik a központi irányítás, a megyék/járások felelőssége, az igazgatók kompetenciája is.
Kérdésre válaszolva elmondta: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter menesztése fel sem merült.
Kubatovot csak Fiala János tudja elérni
Kubatov Gáborral nem sikerült felvenni a kapcsolatot, külföldön tartózkodik - mondta a Lázár János, ami azért 2016-ban egy kissé fura, tekintve hogy bő egy hete történt a botrányos népszavazási kezdeményezés, amelynek főszereplőit a média egy része Kubatov Gáborral hozza kapcsolatba.A 444.hu-nak is azt válaszolták, amikor keresték a politikust: olyan helyen van, ahol sem emailen, sem telefonon nem lehet elérni.
Érdekesség, hogy valakinek mégiscsak sikerült felvennie a kapcsolatot a Fidesz alelnökével: a sajtótájékoztató későbbi részében ugyanis Fiala János, a KeljFelJancsi című rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője azt mondta: neki írt SMS-t Kubatov Gábor a napokban - eszerint tényleg Amerikában van, és a hétvégén jön haza.
Frissítés: Kubatov Gábor a vártnál hamarabb előkerült: már csütörtökön nyilatkozott az MTI-nek >>
Érdekes az elnök megfogalmazása. 
