Deborah L. Birx, az amerikai kormány koronavírus-járvány ellenes munkacsoportjának koordinátora szerint még csak most jön a neheze a fertőzés elleni küzdelemben.
Halálos szakasz
A New York Times értesülései szerint az egészségügyi szakember hétfőn magánüzenetben arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy a járvány az eddiginél is halálosabb szakaszába léphet, amely agresszívebb választ kíván majd meg a hatóságoktól.
Szerinte Donald Trump amerikai elnök és tanácsadói túl sok időt töltenek azzal, hogy a karanténokra fókuszálnak, és nem szánnak elég időt a vírus kontrollálására.
Most lépünk be a járvány legaggasztóbb és leghalálosabb szakaszába. Nem a karantén a lényeg, március vagy április óta sem az a lényeg. A lényeg egy agresszív, kiegyensúlyozott megközelítés lenne, de ezt nem ültetik át a gyakorlatba
- írta Deborah L. Birx. (Hogy ez alatt pontosan mit értett, arra a híradás nem tért ki. Az elnök alapvetően ellenzi karantén elrendelését.) Egyúttal óva intett az olyan tömeges kampányeseményektől, amilyeneket Trump tartott a közelmúltban. Figyelmeztetett, hogy a regisztrált új fertőzöttek száma, amely október végére 100 ezer közelébe kúszott, folyamatosan meghaladhatja ezt az értéket. A szakember ugyanakkor eddig kerülte a nyilvános összeütközést az elnökkel.
A szakembert márciusban nevezték ki a Fehér Ház koronavírus ellenes koordinátorává: az ő feladata lett a járvány ellenes munkacsoport munkájának menedzselése, valamint a kormány intézkedéseinek összehangolása.
Az amerikai lap szerint ugyanakkor mostanában háttérbe szorította Scott W. Atlas, Trump új járványügyi tanácsadója, aki úgy véli, hogy
a vírus a fiatalok között terjedhet, a kormánynak pedig az időseket és a betegeket kell megvédenie.
Hasonló álláspontot képvisel tudósok egy csoportja, akik kiáltványukban új stratégiát javasolnak a világ számára, más vélemények szerint ugyanakkor egy ilyen stratégia veszélyes, és tovább növelheti az áldozatok számát.
Hektikus második hullám
Ami a konkrét számokat illeti, az Egyesült Államokban, ahol a járvány később „indult be” Európához képest, a regisztrált fertőzések száma hektikusan változik: júliusban új csúcsra nőtt, később lecsökkent, október óta azonban újabb rekordokat döntött.
A napi halálos áldozatok száma ugyanakkor mostanáig nem követte ezeket a mozgásokat: május óta nagyjából egy sávban mozog, és nem közelíti meg a tavaszi csúcsértéket.
Eddig a világon az Egyesült Államokban vesztették életüket a legtöbben, több mint 230 ezren a koronavírussal összefüggésben, és itt diagnosztizálták a legtöbb fertőzöttet, több mint 9 milliót. Az USA után a legtöbb áldozat Brazíliában (160 ezer), Indiában (123 ezer) és Mexikóban (92 ezer) van.
Európában a legtöbben, csaknem 47 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg; Olaszországban 39 ezer, Franciaországban 37,5 ezer, Spanyolországban 36 ezer áldozatot regisztráltak. A különutas Svédországban 5938-an hunytak el, Magyarországon 1973 főre emelkedett a halottak száma.
Az Egyesült Államok “egyébként” ma választ elnököt. Előzetesen – személyesen vagy levélszavazatok útján – már szokatlanul sokan, csaknem 100 millióan adták le voksukat.
A Rajnán is az történik, ami a Dunán? 
