Jelenleg Magyarországon minden ágazat, vállalkozás, munkavállaló és egyben magánszemély is azt várja, milyen intézkedéseket fog tartalmazni a jövő hét elején bemutatásra kerülő gigamentőcsomag. Ennek két fő oka van. Egyrészt látva más nemzeti kormányok intézkedéseit, talán joggal vetődik fel kritika az Orbán-kormány kivárása, késlekedése miatt. Míg ugyanis máshol sorra jelentették be a különféle gazdaságvédelmi és -élénkítő intézkedéseket (az EU csütörtökön már a második nagyszabású csomagot jelentette be, melynek részleteiről brüsszeli tudósítónk számolt be), a magyar kormány egyelőre alig a GDP 0,5 százalékának megfelelő összértékű intézkedést jelentett be. Ezek leginkább sürgősségi jelleggel meghozott lépések voltak:
- hiteltörlesztési moratóriumok,
- adó- és járulékkedvezmények egyes szektorokban, egyes tevékenységi köröknék a KATA elengedése, bérleti szerződésfelmondási moratórium a vállalkozásokra vonatkozóan,
- turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség június 30-ig,
- a lejáró GYES és GYED jogosultságának meghosszabbítása a veszélyhelyzet idejére
- és rugalmasabbá tettek egyes munkaerőpiaci szabályozásokat.
A külföldi kormányok gyors intézkedései másrészt kiváló összehasonlítási alapot nyújtanak a magyar gazdaság szereplői és a kormány számára is. Orbán Viktor egyik nyilatkozatában maga is bevallotta, hogy folyamatosan monitorozzák más kormányok intézkedéseit, közülük is az osztrák kabineten van nagyobb fókusz.
Mindezek fényében nagy várakozások övezik a napok múlva érkező mentőcsomagot. Jelenleg ugyanis szinte nincs a magyar gazdaságnak és társadalomnak olyan szeglete, mely ne reménykedne könnyítésben. A vállalkozások és ágazati támogatások mellett azonban talán a legnagyobb kérdés a munkavállalók helyzete, őket érintően pedig a bérköltség átvállalás, mint lehetséges intézkedés.
Mint azt korábbi összesítésünkben kifejtettük: érdemi segítséget jelentene a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt, ráadásul a legtöbb európai állam már jelentős mértékű hozzájárulásról döntött. Becslésünk szerint a költségvetési forrásigénye sem lenne elképzelhetetlenül sok. 500 ezer munkavállaló ilyen formán történtő támogatása és egyben ugyanennyi munkahely megtartása 275 milliárd forintot igényelne egy három hónapos időszakot tekintve. A bérköltségekhez való hozzájárulás különböző formákban ugyan, de minden ágazat javaslatai között feltűnik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány számára összeállított javaslatcsomagja szerint.
Mire számíthatnak a munkavállalók?
A munkavállalók helyzetére vonatkozó támogatási lehetőségekről leginkább csak a munkaadói felvetésekből lehet tájékozódni. Jóslatokba ugyan nem bocsátkoznánk, de ezek alapján jó esély mutatkozik arra, hogy valamilyen formában a kormány hozzájárul a bérköltségekhez. Ennek keretei egészen tág határok között mozoghatnak a javaslatok alapján.
Az élelmiszergazdaság területén működő vállalkozások a technikai munkanélküliség bevezetését javasolják. Ez azt jelentené, hogy csak nettó bért fizet a munkaadó, teljesen adó- és járulékmentesen. Az ágazatra jellemző, hogy az üzemek itt nem állhatnak le, még átmenetileg sem, a működés szempontjából pedig vannak kritikus munkakörök, minden körülmények között ellátandó feladatokkal. Azok számára, akik ilyen munkát látnak el, veszélyhelyzet idejére pótlékot javasolnak fizetni, amit az államnak kellene állnia. Ezen munkaadók ugyanis szigorított munkarendben dolgoznának, ami azt is jelentheti, hogy az üzem területén karanténba kerülnek.
A járvány okozta gazdasági sokk által leginkább érintett turizmusban egy Válság Kiegészítő Béralap felállítását javasolják, melyből az állam bérköltség-hozzájárulást fedezne. A javaslat értelmében, ha a munkáltató a garantált bérminimum 20-60 százalékát kifizeti, akkor ebből az alapból az állam a fizetést 60 százalékra egészítené ki. Ez azt jelenti, hogy a területen állami segítséggel mintegy 84 ezer forintos nettó fizetés lenne elérhető.
Több ágazat is szorgalmazza, hogy azon munkavállalókról se feledkezzen el az állam, akik rendes vagy fizetés nélküli szabadságra mentek. Jelen állás szerint ugyanis - főleg a gyermekesek esetében - gyakorlatilag vagy az éves szabadságkeretüket fogyasztják otthonmaradva, vagy fizetés nélkülire mennek el. Az élelmiszergazdaságban működő cégek javaslata, hogy rendes szabadság esetén az állam vállalja át a munkabért, vagy a dolgozó táppénzre legyen jogosult. Az ipari vállalkozások fizetés nélküli szabadság esetén szeretnék, ha az állam fizetné a dolgozó után az egészségügyi járulékot, ezzel biztosítva jogosultságot. Szintén az ágazatból érkező javaslat, hogy azok, akik otthonról nem tudnak dolgozni, az alapbérük 50-70 százalékát kapják meg, melynek 40-50 százalékát az állam fedezze. Általánosan azonban az osztrák, holland, német bértámogatást pártolná az ágazat, vagyis a bevétel jelentős csökkenése esetén fix támogatásként havi 120-150 ezer forintot kapjanak az államtól a nettó bérre, a személyi jövedelemadót és a fizetendő járulékokat pedig részben vagy teljes egészében engedjék el.
A fentiek mellett javaslatként szerepel még a munkavállaló által felvehető munkahelymegtartó személyi hitel, valamint a korai nyugdíjazási lehetőség átmeneti megteremtése.
Az MKIK pénzügyi javaslatai között felvetődik még, hogy a dolgozóknak adott természetbeni juttatások után fizetendő munkáltatói adókat csökkentsék minimálisra, vagy teljesen töröljék el. Javasolják még a SZÉP kártya kedvezményes összeghatárának megemelését, illetve a közmunkaprogramok kiszélesítését is.
Hatalmas mozgástere van még ezen kívül a kormánynak
Összegyűjtve a hazai véleményeket és a külföldi példákat, a munkavállalók, a lakosság megsegítésére számos más lehetősége lesz a kormánynak. A Szakszervezetek Együttműködő Fóruma a nemzetközi példák alapján több új lehetséges intézkedést is javasol:
- Rezsitámogatás, amire Romániában jelenleg 3 hónapra jogosulnak az érintettek.
- Spanyol minta alapján a lakhatási költségek átvállalása is szóba jöhetne.
- A rászorulók adósságának elengedése.
- Moratórium a munkáltatói kölcsönökre.
- Görög példa alapján a karanténban lévők adómentességet is kaphatnak.
- Mint az már itthon is többször felmerült, fontos lenne a munkanélküli segély jogosultsági idejének 3-ról 9 vagy 12 hónapra történő meghosszabbítása, emellett legalább a minimálbér szintjére kellene emelni a segély összegét, vagy alapjövedelemmel kombinált segítséget nyújtani erre az időszakra.
- Differenciáltan a rászorulók esetében drasztikusan emelni kellene a családi pótlékot.
Megfontolandó nemzetközi példa lehet az egyik német intézkedés is. A munkájukat elveszítők ugyanis az eddig jellemzőnél kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe kerülhetnek, miközben a kötelező kiadásaik nem fognak változni. Németországban éppen ezért a lakhatással kapcsolatban is átmeneti rendelkezésekről döntöttek: áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani a lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt. Igaz, a németek sokkal nagyobb arányban élnek bérelt ingatlanokban, mint saját tulajdonúban. Magyarországon ez kevésbé elterjedt, viszont a lakhatás biztonsága egy kulcsfontosságú tényező.
Csehországban is találni követendő példát: itt az iskolai oktatás szüneteltetésének egész idejére a 13 évnél fiatalabb gyerekekre felügyelő szülők az átlagfizetésük 60 százalékának megfelelő térítésben részesülnek.
Összefoglalva tehát az rajzolódik ki, hogy a munkavállalók helyzetét illetően számos megoldandó és orvosolandó problémát kell kezelnie a magyar kormánynak. Ezek a kérdések messze túlmutatnak a bérhez nyújtott támogatásokon: bele kell nyúlni a munkanélküliség idején elérhető juttatások rendszerébe, a munkájukat elvesztő, albérletben élő személyek számára is szükség lenne átmeneti támogatásra, valamint a szabadságok rendszerét is igazítani kellene a jelenleg kialakult helyzethez.
