Nicolas Sarkozy

„Ez az újjászületés napja” – hangsúlyozta az exelnök egy nappal azután, hogy a 2017-es elnökválasztásra való felkészülés jegyében a párttagság megszavazta az általa javasolt névváltoztatást. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) mostantól a Köztársaságiak (Les Républicains) nevet viseli. Bizonyos értelemben ez csak a cégér régen időszerűvé vált átfestése volt. Hiszen a UMP, amely még Chirac elnök jóváhagyásával 2002-ben jött létre Sarkozy vezetésével, az elmúlt időszakban a belső viszályok és súlyos korrupciós ügyek szinonimája lett.

Nomen est omen

A kongresszuson Sarkozy keményen odaszólt mind baloldali, mind szélső-jobboldali ellenfeleinek. „A baloldal nem tiszteli a köztársaságot, folyamatos puccsot hajt végre, kiszolgáltatva a köztársaságot a befolyásoló kisebbségeknek és a választói klientúrának” – dörögte Sarkozy a kongresszuson.

A Republikánusok elnevezés és a „köztársaság védelmezőiként” való fellépés ugyanakkor egy válasz a szélső-jobboldali Nemzeti Front és annak vezetője, Marine Le Pen látványos előretörésére. Egyes megfigyelők szerint az új francia Republikánusok számos témát – például iszlám- és bevándorlás-ellenesség - szeretnének elorozni a Nemzeti Fronttól és átformálni az ország politikai térképét két évvel az elnökválasztás előtt.

A politikai centrum jobbra tolódik

A 2008-as pénzügyi válság még messze nem ért véget, csupán az adósságok dinamikusan emelkedése és a kollaboráns jegybankok fedezetlen pénznyomása fedhetik el a tényeket és kelthetik ezt az illúziót. A státuszában és egzisztenciájában megrendült kisember közben határozott válaszokat követel a vezetőitől. A politikai centrum ezért markánsan jobbra tolódott Európában az utóbbi hét évben. Magyarországon, Angliában, Lengyelországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban is komoly nyomást gyakorolnak a populista szélső-jobboldali pártok a centrista jobb- és baloldali kormányokra.

A politikai centrum átrendeződése és a hagyományos pártok megrendülése Marine Le Pen 2011-es színrelépése óta még erőteljesebben jelentkezik Párizsban. Szakértők a politikai élet ’Le Penizációjáról’ beszélnek Franciaországban.A francia mérsékelt jobboldal egyre élesebb retorikája a bevándorlás korlátozásáról és különösen a bevándorlóknak juttatott támogatásokról világos reakció a Nemzeti Front pozíciójára. Hasonló pozíció-változás következett be Sarkozy pártjában az egyetemeken viselt vallási szimbólumok, beleértve a muszlim nők fejkendője ügyében. Mivel Franciaországban a bevándorló kifejezés gyakran csak kódneve a muszlimoknak, a centrista jobboldal egyre inkább akceprálja Le Penék véleményét az ország fenyegető iszlamizációjáról.

Köszönjük, de inkább nélküled!

Noha Sarkozy a pártján belül még mindig népszerű, egy pénteken nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák 72 százaléka nem szeretné, ha ismét elnöknek jelöltetné magát. A jobboldali szavazóknak a fele is így gondolkodik. A párt névváltoztatása a franciák nyolcvan százaléka, a jobboldali szimpatizánsoknak pedig hatvan százaléka szerint nem fogja érdemben az ellenzéki párt megújulását eredményezni.

Káncz Csaba jegyzete