Különösen nehézzé válik a hazai kormánypárt helyzete az euroatlanti intézményeknél. A Budapesttel szembeni bizalmatlanság miatt az Európai Bizottságnál már évek óta nincsen magyar állampolgárságú főigazgató, illetve főigazgató-helyettes.
A Fidesz Európai Parlamenti törvényhozói pedig a Néppárti egy évvel ezelőtti kirúgása óta a senki földjén mozognak. Arról már 2017-ben érkezett komoly jelzés, hogy az Orbán kormány és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás az utóbbi bizalomhiánya miatt.
Lengyel értesülések szerint Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke április 9-i varsói látogatásán bejelentheti a lengyel „Helyreállítási Terv” jóváhagyását. Brüsszel tehát politikailag leválasztja Varsót Budapestről. A lengyelek várhatóan képesek megállapodni, kompromisszumot kötni az EU-val, nem utolsó sorban azért, mert Lengyelország esetében mindkét fél tisztában van vele, hogy a köztük fennálló konfliktusok másodlagos jelentőségűek az ukrajnai háború árnyékában, és hetek óta tudható, hogy intenzíven keresik a kölcsönösen elfogadható megoldást.
A magyar kormány ezzel szemben az orosz agresszió alatt is Brüsszel ellen hirdetett harcot, Ukrajnát kritizálja és Oroszországot próbálta megvédeni például a közös uniós cselekvés akadályozásával a múlt heti rendkívüli EU-egyeztetésen is.
Orbán Viktor továbbra is bizalmas politikai kapcsolatokat fog ápolni a Moszkva-barát Szerbiával, az olasz euroszkeptikus „Olasz Testvériség” párttal, az spanyol poszt-francoista „VOX” párttal és a Marine Le Pen vezette francia „Nemzeti Tömörüléssel”.
Az Egyesült Államokban a republikánus párt radikális szárnyával fűzik az elkövetkezőkben is egyre szorosabbra a kapcsolatokat, beleértve a törvényhozás olyan képviselőit, mint Paul Gosar, (a magyar felmenőkkel rendelkező) Andy Harris és Ted Cruz.
Az Egyesült Államok elnöke szerint akár erőszakkal is készen áll végrehajtani feladatait az Irán felé tartó amerikai flotta. 
