A legnagyobb kínai városban és globális pénzügyi központban, Sanghajban több ezren vonultak utcára, valamint tüntetésekről érkezett jelentés pekingi és nankingi egyetemekről is a BBC szerint.
A tiltakozásokat az robbantotta ki, hogy csütörtökön tízen meghaltak egy lakástűzben egy 15 emeletes toronyépületben a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány székhelyén, Ürümcsiben.
A történtekért a tüntetők a szigorú Covid-ellenes lezárásokat teszik felelőssé. Bár a kínai hatóságok tagadták, hogy összefüggés lenne a kettő között, a helyi hivatalos szervek később elnézést kértek, és a szigorítások fokozatos megszüntetését ígérték.
Szomorúak és dühösek
Ami a tüntetéseket illeti, Sanghajban a tiltakozók egy része gyertyákat gyújtott és virágokat helyezett el a járdán az áldozatok emlékére.
Néhányan üres, fehér transzparenseket tartottak a magasba, mások pedig azt kiabálták: “Mondj le, Hszi Csin-ping”, és egyben a Kommunista Párt távozását is követelték a hatalomból.
A brit közszolgálati adó helyi tudósítójának egy tüntető azt mondta: megdöbbent és izgatott amiatt, hogy az emberek kimentek az utcára, és most először lát ilyen kiterjedt megmozdulást Kínában.
Hozzátette: a Covid miatti lezárások “szomorúvá és mérgessé tették,” a reménytelenség érzése fogta el, és a korlátozások miatt nem tudta meglátogatni beteg édesanyját.
Egy másik, tüntető nő pedig arról beszélt, hogy a rendőrök azt mondták nekik: együtt éreznek velük, és csak a munkájukat végzik.
A tiltakozók egy részét a hatóságok rendőrségi autókba tuszkolták. Az AP hírügynökségnek egy demonstráló azt állította, hogy egy barátját megverték a rendőrök a helyszínen.
Bár vasárnap reggelre lenyugodtak a kedélyek, a tiltakozások helyszínén a rendőrség megerősítette a jelenlétét.
Nem csak a Covidról szól
Pekingben és Nankingban diákok szerveztek megemlékezéseket és tiltakozó akciókat az egyetemeken.
A pekingi Csinghua Egyetemen tartott megmozduláson például több százan vettek részt: a demonstrálók üres papírlapokat tartottak a magasba (ez a kínai cenzúra elleni tiltakozás szimbóluma), valamint a szabadság és a demokrácia melletti dalokat énekeltek videófelvételek szerint.
Az ilyen nyílt kormányellenes megnyilvánulások nagyon szokatlanok Kínában, ahol az elnök és a kormány közvetlen kritizálása súlyos büntetést eredményezhet.
A BBC emlékeztet: sok kínainak már elege van a három éve tartó korlátozásokból és a rendszeres Covid-tesztekből. A lakástüzet is annak számlájára írják, hogy az ott lakók gyakorlatilag be voltak zárva a hatósági szigor miatt. A düh és a frusztráció Kína minden részére kiterjed és a társadalom minden részét “galvanizálta”, az egyetemi diákságtól kezdve a gyári munkásokon át az átlagemberekig.
Hszi Csin-pinget egyébként idén október végén választotta meg ismét a Kínai Kommunista Párt főtitkárnak, az államfő így harmadik ötéves ciklusát kezdheti majd meg.
A 69 éves Hszi Csin-ping elnöki mandátumát a kínai törvények nem korlátozzák.
A pekingi törvényhozás 2018-ban ugyanis eltörölte azt a jogszabályt, amelynek értelmében az ország első embere legfeljebb két mandátumot tölthet ki.
A vízszolgáltató ezzel tiltakozik. 
