|
| Katonák a lengyel repülőtéren a brüsszeli robbantások után. Kép forrása: EPA |
Tegnap látott napvilágot a brüsszeli elkövetők aránylag pontos személyazonossága. Azért írom, hogy aránylag pontos, mert még mindig nem egészen bizonyos, hányan akartak robbantani kedden a metróban és a repülőtéren. Kiderült: szinte mindenkiről tudták a hatóságok, hogy közül van a radikális dzsihadistákhoz, mégsem tettek semmit.
Csukott szemek
Ahogy nyilvános lett háromból két merénylő neve - Khalid el-Bakraoui és Ibrahim el-Bakraoui - úgy csepegtek apránként az infómorzsák a testvérpár fekete múltjáról: Ibrahim el-Bakraoui 2015 júniusában érkezett meg Belgiumból Törökországba. A szíriai harcokhoz akart fiatalokból álló csoportot toborozni és dzsihadistákat nevelni belőlük.
A törökök azonban - értesülve az iszlamista kötődésről - még Ankarában elfogták a férfit ugyanabban a hónapban, majd értesítették az anyaországot, Belgiumot. A belgák válaszoltak: korábban már náluk is ült el-Bakraui, de nem találtak bizonyítékot az iszlamista szálakra, ezért szabadon engedték. Törökország később az ilyenkor szokásos kiadatási procedúrák szerint kénytelen volt elengedni a férfit, aki Hollandiába távozott saját akaratából.
Erdogan elnök nemrég közölte: a török hatóságok határozottan felhívták a belga és holland hatóságok figyelmét arra, hogy a férfi szír terroristákkal áll kapcsolatban, de süket fülekre találtak.
| Évek óta figyelték az el-Bakraoui testvéreket Belgiumban. A hatóságok arról jelentettek, hogy a merénylők kisebb bűncselekményeket követtek el, és nem volt jele a radikalizálódásnak. Ültek autólopásért, de egyszer egy rendőrre is tüzet nyitottak 2010-11-ben. |
A párizsi kapcsolat
A merényletet sokan válaszcsapásnak minősítették, miután a brüsszeli rendőrség elkapta Salah Abdeslamot, aki valószínűleg az egyetlen túlélő a párizsi terrortámadás elkövetői közül. Abdeslam és az el-Bakraoui testvérek korábbról ismerték egymást: együtt tervelték ki a párizsi merényletet. A testvérek egyiket tartotta fent azt a búvóhelyet, ahol Abdeslam és csapata a támadás kivitelezésén dolgozott, illetve lőszert is szállítottak Abdeslaméknak. Az egyébként még nem nyert bizonyosságot, hogy Abdeslam tevőlegesen részt vett-e a brüsszeli merényletek kitervelésében.
|
| Az utasokat és a repülőtéri személyzetet evakuálták a robbantások után a brüsszeli Zaventem repülőtérnél. Kép forrása: EPA |
A három férfi között a másik brüsszeli merénylő, a 24 éves Najim Laachraoui lehet a további kapcsolat. Abdeslam abban az épületben bújt el a Párizs utáni embervadászat alatt, amelyet Laachraoui bérelt álnéven. Laachraoui az Iszlám Állam toborzója és bombagyárosa volt, és mint kiderült, ezzel az európai hatóságok nagyjából tisztában is voltak. Tudták, hogy a férfi 2013-ban Szíriába utazott Soufiane Kayal álnéven, és azt is tudták, hogy Abdeslammal utazott mivel a hatóságok ellenőrizték őket az osztrák és a magyar határon is. A két férfi gond nélkül visszatérhetett Belgiumba a szíriai látogatás után.
|
| A harmadik, még szökésben lévő elkövető. EPA/Belga Szövetségi Rendőrség |
Szolgálat?
A kérdés az, hogy a hemzsegő jelek ellenére, és a terroristákhoz köthető szálak konkrét jelenlétében miért nem sikerült mégsem hatékonyan fellépnie a terrorelhárításnak és a titkosszolgálatnak, hogy megakadályozzák az újabb vérontást?
A probléma nem csak a belgákkal van: hol voltak a francia védelmi erők Párizs után? Abdeslam 2015 novembere óta, azaz négy hónapig tudta hatásosan félrevezetni az Európai Unió szerveit, ezzel elég időt nyerve egy újabb merénylet kiterveléséhez. A terroristák évek óta keverték bajt Büsszelben, mégsem figyeltek fel a radikalizálódásukra. Hol volt az annyira hatásosnak mondott magyar határvédelem, amikor ezek a terroristák átkeltek Magyarországon és megfordultak a Keletiben is Budapesten?
|
| Mécses és virágok a berlini belga nagykövetség előtt. Kép forrása: EPA |
Mindeközben még mindig tisztázatlan, hogy milyen szintű az együttműködés a tagországok titkosszolgálatai között, ha egyáltalán van bármi is a szavakon túl. Mert ígéreteket mindig kapunk az EU-s tisztviselőktől: ma is összeül a Miniszterek Tanácsa, akiktől biztos hallhatjuk a "közös fellépés" fontosságát.
A hatóságok viszont a terror helyett egymástól tartanak jobban: attól, hogy a biztonságpolitikai információkat a másik majd felhasználja valamikor. "Nagyon messze vagyunk még attól, hogy a kirakós összes darabja a helyére kerüljön" - Frédéric Van Leeuw belga főügyész. És valóban: amíg az országokat külön-külön védő szervek nem fognak össze és dolgoznak szorosabban, addig képtelenek lesznek kiszűrni azokat az árulkodó jeleket, amelyek segítségével megakadályozható a következő mészárlás.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
