Kuroda - aki jelenleg az Ázsiai Fejlesztési Bank elnöke - azt mondta: mindent meg fog tenni, hogy a szigetország kilépjen a másfél évtizede tartó deflációból, amelynek leküzdésére a jegybank eddig elégtelen eszközöket vetett be. A jelölt közölte, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból agresszívabb monetáris lépésekre van szükség, többek között a három évesnél hosszabb lejáratú államkötvények felvásárlására, valamint a jegybank azon gyakorlatának felfüggesztésére, hogy a forgalomban lévő készpénz mennyiségéhez köti az általa birtokolt kötvényállomány mértékét.
Kuroda hozzátette, hogy nincs szükség külföldi kötvények felvásárlására, míg a jelenleg nulla és 0,1 százalék közötti sávban tartott alapkamat további csökkentését illetően kitérő választ adott a parlament felsőháza előtt.
Ezzel párhuzamosan Isida Kodzsi, a japán monetáris tanács tagja óvatosságra intett Kuroda terveit illetően, mert, hogy azok jelentős monetáris politikai váltást jelentenének, ezért átfogó előkészítést és előzetes hatásvizsgálatot követelnek. Isida közölte: a japán jegybank gyakorlatilag már most is nyílt végű lazítást folytat, mivel 101 ezer milliárd jenes eszközvásárlási programjának keretein belül folyamatosan pumpálja a pénzt a gazdaságba.
A sajtóértesülések szerint az ellenzék által is támogatott Kuroda parlamenti megválasztása esetén március 20-án foglalja el a jegybankelnöki tisztséget, vezetése alatt április 3-án és 4-én ülésezik majd először a monetáris tanács. Elemzők szerint az új jegybankelnök már az első ülésen lazítóintézkedéseket vihet keresztül.
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
