Most már tényleg nem kell több megszorítás?
A következő években nem kell megszorítani?
Orbán Gábor kedden Bécsben a Euromoney konferencián azt mondta: a növekedési kilátásokat is figyelembe véve "jó okunk van azt gondolni", hogy a következő években nem szükségesek további lépések az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásához.
A Magyarország növekedési kilátásait körbejáró panelbeszélgetésen a tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte: a tavalyi államháztartási hiány a GDP 2,3 százaléka is lehet, de a 2,7 százalékot nem haladja majd meg; a szám még a függő tételek miatt nem végleges.
|
| Orbán Gábor a Privátbankár.hu Növekedés 2013 konferenciáján |
Orbán szerint a fiskális politika stabil, ez segíti a belső kereslet növekedését, a második negyedéves megtorpanás után a tavalyi harmadik negyedben robusztus, 1,7 százalékos GDP növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, és már láthatóak a befektetések növekedésének jelei is, a fogyasztói bizalom is kezd visszatérni.
|
Megszorításokkal kezdhet az új kormány? Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, választási költségvetésről ugyan nincsen szó, de ha a gazdaság nem okoz kellemes meglepetést, akkor nagyjából 170 milliárd forintnyi újabb megszorítás jöhet 2014-ben. A kormány túl sokat vár az áfából és az új vállalati adókból 2014-ben, miközben a tartalék nagysága jócskán elmarad a korábbi évek gyakorlatától – pedig az évközi kiigazítást még jelentősebb biztosítékok mellett sem sikerült megúszni az elmúlt években. A Privátbankár novemberi elemzése a 2014-es költségvetésről >> Az elemzők megosztottak a kérdésben: Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője úgy látja, a választások után nem kell kiigazításokra számítani; Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint lehet "korrekció" év közben; az Erste elemzői szerint sem zárható ki, hogy a választások után költségvetési szigorítás lép életbe.
|
Az infláció és a bankszektor is rendben van
Egy másik panelbeszélgetésen Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja elmondta: a növekedési hitelprogram a jegybank számítása szerint 0,3-0,5 százalékos plusz növekedést jelenthet a magyar gazdaságban.
|
| Pleschinger Gyula |
Pleschinger Gyula szólt arról is, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, emellett a pénzügyi szektor stabilitásának megőrzése, és csak ezen célok elérése után segíthet a kormánynak a növekedés ösztönzésében. Az infláció jelenleg rekord alacsony szinten van Magyarországon, jóval a 3 százalékos cél alatt. Inflációs nyomás nincs az MNB szerint, és a laza munkapiaci környezet, valamint az inflációs várakozások alkalmazkodása mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ez pedig segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását.
A pénzügyi szektor stabilitásáról szólva kiemelte, hogy az összkép rendben van, a bankok tőkemegfelelési mutatója kissé meghaladja a 16 százalékot, és bár a bankszektor nyereséges, a profit nagy része 4 banktól származik az ötvenből.
