A termelők alacsony bevétele, a klímaváltozás, a rohamosan növekvő kereslet és a munkaerőhiány is komoly felfordulást okozhat a kávéárakban, a világ háromnegyede pedig még nem is számít rendszeres fogyasztónak - derült ki a Financial Times cikkéből.
Jelenleg az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztóerő a piacon: a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai szerint az amerikaiak a mintegy 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta, az Egyesült Államok éves importja pedig több mint 4 milliárd dollár. Kínában még ismeretlen a reggeli kávézás kultúrája, de ha ez változik, annak jelentős következményei lehetnek – tette hozzá a Napi.hu.
A Financial Times háttéranyaga szerint Londonban, Manhattanben vagy Tókióban nagyjából 3-4 dollár, (800-1100 forint) egy csésze kávé ára, amiből a kávébabot előállító farmerek öt centet látnak (13 forint). Egy font zöldkávé ára 1,30 dollár (340 Ft) a jelenlegi piaci árakon. Ebből 50 csésze kávét lehet főzni, ami azt jelenti, hogy háromdolláros árral számolva az ellátási lánc végén 150 dollár (39 000 Ft) bevétel keletkezik.
Valakik tehát nagyot kaszálnak az üzleten, de nem a termelők. Az iparág nyári fórumán asztalhoz ültek a kolumbiai és nyugat-afrikai, valamint a vietnámi exportőrök képviselői. Mind egyetértettek abban, hogy ilyen nevetséges termelői bevételek mellett nem lehet tovább folytatni a kávébabtermesztést.
Visszahoznák a kvótarendszert?
Uganda mezőgazdasági minisztere elmondta: a kávécserjéink öregek, a földjeink kimerültek. Harcolunk a klímaváltozás hatásai ellen, a farmereink egyre idősebbek, mivel a fiatalok nem akarnak az ágazatban dolgozni. A technológiai fejlesztésre nincs elég pénz.
A statisztikák szerint a világpiaci kávéárak csaknem kétharmadukkal csökkentek a 80-as évek eleje óta, míg a termelők bevétele a felére esett. A hatvanas években még jobb volt a helyzet a 1989-ig működő árkartell miatt, amelyben a legnagyobb termelő és fogyasztó országok vettek részt. A termesztők ekkor még a végfelhasználói ár 27 százalékát kapták meg.
|
Egy cappuccino átlagára a környező országokban |
A nyolcvanas években Vietnam is belépett a kávépiacra, a hidegháború vége pedig a a kvótarendszer megszűnésével járt. A termelőkhöz 1990 és 2009-között már csak a végső ár átlag 17 százaléka jutott el. Az Egyesült Államok, a világ legnagyobb kávéfogyasztó országa azért is pártolta a kvótarendszert, mert attól tartott, hogy az alacsony árak miatt csekély bevételek szociális robbanáshoz vezethetnek "hátsó udvarában", Közép- és Dél-Amerikában.
A nagy termelők tehát útkeresés előtt állnak. Brazília, Vietnám és Kolumbia visszahozná a termelési kvótákat, Indonézia és Honduras csatlakozásával ez realitássá is válhat. A konferencián elhangzott az is, hogy ha minden csésze kávé után csak plusz öt dollárcentet (10-15 Ft) fizetnének a fogyasztók és ezt megkapnák a termelők, az sokat számítana.
A farmereknek a tőzsdei kereskedelem megadóztatása is jelentős bevételt generálhatna az iparág képviselői szerint. Ha a határidős kávékontraktusokkal kapcsolatos spekulációkat folytató londoni és New York-i vállalkozásokat rábírnák, hogy csak egy kicsit forgassanak vissza a hasznukból a farmereknek, már az nagy segítség lenne.
Kínában a tea az úr
|
A világ 50 legnagyobb kávéfogyasztójának listáját Finnország vezeti, itt évente átlagosan 9,6 kg kávét fogyasztanak fejenként. Ezt követi Norvégia (7,2 kg), Hollandia (6,7 kg), Szlovénia (6,1 kg) és Ausztria (5,5 kg). A Caffeineinformer 2013-as adatai szerint Magyarország a 24. a rangsorban, átlag több mint 3 kilogrammal. |
A klímaváltozás azonban még nagyobb éket verhet a kereslet és kínálat közé. Számos kolumbiai és etiópai termesztő kénytelen egyre magasabbra telepíteni ültetvényeit, a változó éghajlat miatt ugyanis egyre szárazabbak az alacsonyabban fekvő régiók. Brazíliában az alacsonyabb fekvésű részeken a rovarkártevők szaporodtak el szintén a globális felmelegedés helyi hatása miatt.
A lanyhuló kínálattal szemben a kereslet folyamatosan nő: a világ lakóinak háromnegyede, több mint 5 és fél milliárd ember ugyanis még nem fedezte fel a kávénak köszönhető élvezetet. Japánban fejenként átlag háromnaponta fogy el egy csésze és Kínában, ahol a tea az úr, az átlagemberek alig isznak kávét. Az alábbi térképen megtekinthetők a legfrissebb adatok a kávéfogyasztással kapcsolatban.
A hatalmas potenciál az új fogyasztókra jelentősen megnövelheti a farmerek jövedelmét, ugyanakkor jelenleg nem látszik, milyen magasra mehet fel a frissítő fekete ára.
|
Elképesztő, mennyi kávét iszunk – de honnan jön? Az Eurostat összesítése szerint tavaly mintegy 3 millió tonna kávét importált az öreg kontinens, ami 10 százalékos növekedést jelent az elmúlt évtizedben. A behozatal összesen 6,9 milliárd eurót tett ki. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Már 7100-an jelentkeztek a programra, a nyertesek több mint fele megkapta a pénzt. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
