„Az EU egyezménye az olajársapkáról – egyeztetve a G7-ekkel és másokkal – jelentősen csökkenteni fogja Oroszország bevételeit” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még tavaly december elején, a szankció bevezetésekor Twitter-üzenetében.
A brüsszeli terv
Az ársapka az orosz nyersolajra 2022. december 5-én, az orosz finomított olajtermékekre (így a dízelre is) pedig 2023. február 5-én lépett életbe.
A nyersolaj esetében a G7-ek és az EU hordónként 60 dolláros maximum árat szabtak meg: európai cégek csak ezen ár alatt szállíthatnak orosz olajat harmadik (tehát EU-n kívüli) országokba vagy nyújthatnak ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat – biztosítást és viszontbiztosítást – a Bizottság akkori közleménye szerint.
Az EU-ból pedig teljes egészében kitiltották a tengeri úton szállított orosz olajat (februártól pedig a finomított olajtermékeket is), és csak a vezetéken érkező importot engedélyezték – Magyarországra is így jön a fekete arany.
Brüsszel akkor nem csak abban bízott, hogy a bevételcsökkenés miatt kevesebb pénz jut majd a Kremlnek a háborúra, hanem abban is, hogy az ársapka – mint von der Leyen fogalmazott – „segít stabilizálni a globális energiaárakat, ami jól jön a magas árakkal szembesülő országoknak világszerte.”
Kijátszott szankció
Ezek a remények azonban jelen állás szerint nem vagy csak részben (az EU-ba irányuló export radikális csökkenése) teljesültek be:
az oroszoknak nagyrészt sikerült kijátszaniuk az új szankciót, a világpiaci ár pedig megugrott.
Ami a részleteket illeti, a Financial Times elemzése szerint az orosz tengeri olajszállítás háromnegyede nyugati biztosítás nélkül bonyolódott le augusztusban – idén tavasszal még csak 50 százalék volt ez az arány. Ez azt jelzi, hogy Moszkvának egyre inkább sikerül megkerülnie az ársapkára vonatkozó büntetőintézkedést, és képes a piacihoz közelítő áron eladni olaját.
Ha azt is hozzávesszük, hogy július óta jelentősen emelkedik a nyersolaj piaci ára (múlt héten több mint egy éves csúcsra, 95 dollár fölé nőtt hordónként), akkor – a Kijevi Gazdasági Intézet (KSE) becslése szerint – Oroszország olajbevételei valószínűleg minimum 15 milliárd dollárral lesznek nagyobbak idén a korábban jelzettnél.
„Ez az elmozdulás dupla pofont jelent a nyugati erőfeszítések számára, amelyek az Ukrajna elleni totális inváziót követően korlátozni akarták Oroszország olajeladásból származó bevételeit – ezek adják az orosz költségvetés legnagyobb részét” – állapítja meg a brit üzleti lap, amely szerint várhatóan még több pénz jut majd a háború finanszírozására.
„Tekintetbe véve azt, hogy miként rendezte át Oroszország az olajszállításait, az ársapka érdemi betartatása nagyon nehéz lehet a jövőben. És emiatt még inkább sajnálhatjuk, hogy nem tettünk többet ennek érdekében, amikor több eszközünk volt erre” – véli Ben Hilgenstock, a KSE közgazdásza.
A sötét flotta
De miért nem vált be az ársapka? A G7 eredetileg azzal számolt, hogy Oroszországnak szüksége van a nyugati szolgáltatókra (hajózási cégekre és biztosítókra) az olaj piacra juttatásához, ezért muszáj lesz együttműködnie és betartania a 60 dolláros árplafont.
A terv eleinte beválni látszott: az uniós piac kiesése miatt (legalábbis ami a tengeri szállításokat illeti) Moszkvának Ázsiába kellett átirányítania több millió hordó olajat és jelentős kedvezményeket kellett adnia, miközben továbbra is erősen függött a nyugati szolgáltatóktól. A KSE számításai szerint a szankciók, a korlátozások és az orosz piacról való kivonulások miatt összesen 100 milliárd dollárral csökkentek az orosz olajexportból származó bevételek az invázió kezdete, 2022. február óta.
Időközben azonban Oroszország létrehozott egy úgynevezett sötét flottát olyan olajszállító tankerekből, amelyek már nyugati biztosítások és egyéb szolgáltatások nélkül is képesek voltak működni.
Emiatt – a világpiaci kínálat szűkülésével párhuzamosan – növelhették az árakat: az Urál típusú orosz kőolaj átlagos ára 60 dollár fölé emelkedett július óta.
Májusban Oroszország naponta mintegy 3 millió hordó Ural és az ESPO típusú nyersolajat exportált tengeri úton nyugati és nem nyugati cégek által biztosított hajókon, augusztusban pedig napi 2,5 millió hordót – a csökkenést az okozta, hogy a nyugati biztosítással rendelkező hajótársaságok által szállított mennyiség a májusi érték kevesebb mint felére, 626 ezerre csökkent. Azaz múlt hónapban a szállítások jelentős részét már nélkülük oldotta meg Moszkva.
Fájhat az EU-nak a dízelstop
Mindeközben Oroszország múlt héten bejelentette, hogy bizonytalan időre azonnali hatállyal leállítja dízelexportját (négy posztszovjet államot kivéve) a hazai piac stabilizálására és az ottani árak csökkentésére hivatkozva.
Az orosz korlátozás tovább szítja majd az amúgy is emelkedő világpiaci energiaárakat, és a lehető legrosszabbkor jött a dízeltől erősen függő európai gazdaságnak, hiszen télen a szokásosnál jóval több gázolajra van szükség, mint az év többi részében.
Elemzők szerint valójában ez (vagy ez is) állhat az orosz korlátozás hátterében – azaz Moszkva így áll ismét bosszút az EU-n az ellene hozott szankciók miatt.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
