A háború előtti években az olaj- és gázipar adta az orosz költségvetés bevételeinek mintegy 40, a teljes exportnak pedig a 60 százalékát. Tavaly azonban Vlagyimir Putyin nem csak az Ukrajna elleni háborúval számította el magát. Az is óriási öngól lett, hogy Európa ellen bevetette a gázfegyvert. Az orosz diktátor ugyanis azt gondolta, hogy térdre kényszerítheti azzal az EU-t, ha a meglévő szerződések ellenére korlátozza, illetve leállítja a gázszállításokat. Feltételezhette persze azt, hogy az uniós országok képtelenek lesznek pótolni a Gazpromtól érkező gázt, már csak azért is, mert az orosz import részaránya 2022-ben még 40 százalékot tett ki az uniós beszerzéseknél. Ráadásul a keleti irányból vezetéken érkező energiahordozó alternatíváját jelentő LNG (cseppfolyósított gáz) fogadására alkalmas kikötői infrastruktúra Németországban például egyáltalán nem állt rendelkezésre. Ugyanakkor tavaly augusztusban már látszódott, hogy a nagy európai országok rendkívül hatékonyan reagáltak Putyin lépésére, és már akkor jelentős arányban kiváltották az orosz gázt. Más kérdés, hogy ennek megvolt az ára, hiszen a földgáz az európai tőzsdéken korábban elképzelhetetlen szintekre ugrott fel.
Az európai uniós országok, miközben alternatív szállítókat találtak, érdemi spórolást is végrehajtottak. Ennek eredményeként a tavalyi fűtési szezonban a közösség országai átlagosan a korábbi fogyasztás az ötödére esett.
A fogyasztás sokkal tudatosabbá válása révén elért megtakarítás, és a szokásosnál enyhébb tél együttesen azt eredményezte, hogy az Európai Unióban nemcsak problémamentesen sikerült a 2022-23-as telet abszolválni, de tavasszal a gáztárolókban az elmúlt évekhez képest rekordmennyiségű tartalékgáz maradt. Ennek köszönhetően pedig a tőzsdei árak is bezuhantak, a 2022. augusztusi közel 350 eurós rekordhoz képest idén júniusban a 20 euróhoz közelített a megawattóránkénti jegyzés az európai tőzsdéken.
Mindez pedig az oroszok számára rendkívül fájdalmas mix volt, hiszen az általuk eladott mennyiség látványosan visszazuhant, amit tetézett az is, hogy az árak is visszatértek a háborút megelőző szintek környékére. Ez pedig értelemszerűen azzal járt, hogy Moszkva bevételei összezuhantak. A Gazprom ugyan felfüggesztette az exportszámainak közlését, a Reuters néhány hete nyilvánosságra hozott számításai szerint ugyanakkor a kulcsfontosságú piacukra, az Európai Unióba szállított gázmennyiség 15 milliárd köbméterre csökkent idén január és július között – tavaly még 62 milliárd köbmétert exportált Oroszország az év egészét tekintve. Ráadásul, ahogy azt fent jeleztük, Moszkva már tavaly is kevesebbet gázt szállított, mint a megelőző években. Az ár és az exportmennyiség visszaesése összességében óriási lyukat ütött mind a Gazpromnál, mind a háború miatt óriási pénzéhséggel küzdő orosz költségvetés bevételi oldalán. Míg a tavalyi év első felében 2500 milliárd rubel folyt be az energetikai konszern kasszájába, addig az ideiben már csak 296 milliárd.
Az orosz propaganda persze próbálja bagatellizálni a bevételek totális összeomlását és azt hangsúlyozzák, hogy az európai exportot részben kompenzálták a kínai szállítások, amelyek továbbra is növekednek. Az ezt Magyarországon is terjesztők persze néhány fontos tényről megfeledkeznek. Egyrészt az infrastruktúra hiányáról, hiszen Kína felé ugyan kiépült a Szibéria Ereje gázvezeték, ennek kapacitása azonban alig haladja meg a magyarországi fogyasztást, miközben az EU korábban ennek sokszorosát importálta Oroszországból. Hogy mikor lesz olyan szállítási kapacitás, amely elméletileg is lehetővé teszi az európai vevők kiváltását, arról a szakértők is vitatkoznak. Egyes vélemények szerint 3-4 éven belül a korábban Európába eladott mennyiségű gáz Kínában köthet ki, mások szerint viszont a vezetékekhez olyan nyugati technológia szükséges, ami szankció alatt áll, így kiszámíthatatlan, hogy mikor lehet a mostaninál jóval nagyobb vezetékes kapacitás Oroszország és Kína között.
A másik, finoman szólva sem elhanyagolható tény, hogy Peking kíméletelenül kihasználja Putyinék szorult helyzetét. A Kínába irányuló orosz vezetékes gáz ára a következő években várhatóan folyamatosan csökken. Ráadásul már most is jóval alacsonyabb, mint amennyiért Moszkva Európának ad el – derül ki egy orosz kormányzati dokumentumból, amelyet a Reuters a napokban ismertetett.
Az orosz vezetékes gáz árát sem a kormány, sem a Gazprom energiaipari óriásvállalat nem hozta nyilvánosságra a kínai szállítások 2019-es megkezdése óta, miközben elemzők már régóta gyanítják, hogy az a piacinál jóval alacsonyabb. Cikkünk keretein túlmutat, hogy Magyarország esetében milyen árakat alkalmaz a Gazprom, azt ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2022. februári találkozóján bemondott olcsó ár hatalmas blöff volt, a hazai külkereskedelmi adatok ugyanis azt mutatják, hogy a magyar fél még a tőzsdei árnál is drágábban kapja a gázt.
Az oroszok ugyanakkor kényszerpályán vannak, az idei évben már ha akarnának sem tudnának az Európai Unióba érdemi mennyiségben földgázt eladni. A friss adatok szerint ugyanis a napokban az európai gáztárolók megtelnek. Érdemes hozzátenni, hogy Magyarország ugyan egy lépéssel le van maradva, ám fogyasztásarányosan az EU-ban így is az egyik legmagasabb a készletek aránya.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
