Megsínylette az orosz energiaszektor a nyugati gazdasági szankciókat – ezt lehet kiolvasni a Gazprom a héten közölt eredményeiből.
Nyereségből veszteségbe
Eszerint a nagyrészt állami tulajdonú gázipari cég – amely a legnagyobb bevételű orosz vállalat és egyben a világ legnagyobb földgázkitermelője – 18,6 milliárd rubeles (197 millió dollár) veszteségbe csúszott az idei második negyedévben. Ez jelentős zuhanás ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt még több mint 1000 milliárd rubel nettó nyereséget ért el.
A konszern közlése szerint a számokat két tényező húzta le: az Európába irányuló gázexport beszakadása, valamint a rubel jelentős gyengülése – az orosz valuta 24 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben az idei első félévben.
Némileg árnyalta a képet, hogy eközben a Rosznyeft több milliárdos nyereségről számolt be. A szintén állami orosz olajipari vállalat 652 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) profitot jelentett az első félévre, miközben a bevételei 3870 milliárd rubelre rúgtak.
De mit lehet még kiolvasni a számokból, és hogyan áll az orosz gáz- és olajexport bő másfél évvel az orosz-ukrán háború kitörése és a sorozatos nyugati szankciók bevezetése után?
Bekeményített Brüsszel
A háború előtti években az olaj- és gázipar adta az orosz költségvetés bevételeinek mintegy 40, a teljes export pedig 60 százalékát, azaz a háború finanszírozhatósága szempontjából is fontos kérdés a Kreml számára, hogy sikerül-e legalább szinten tartani ezeket a bevételeket.
Az EU, amely a háború előtt az orosz energiahordozók legnagyobb vevője volt, egyelőre „csak” az orosz olajipart sújtotta szankciókkal.
Tavaly december óta tengeri úton már nem lehet behozni kőolajat Oroszországból, csak vezetéken keresztül (ezt is csak azoknak az országoknak engedélyezte Brüsszel – köztük Magyarországnak –, amelyek állításuk szerint nem tudnák pótolni az orosz kőolajat). Ennek következtében az uniós import mintegy 90 százalékkal csökkent. A behozatali tilalmat idén februárban a kőolajipari finomított termékekre, így a dízelre is kiterjesztették.
Az orosz gázt egyelőre nem tiltotta ki az EU, mivel egyes országok jelenleg még nem tudják megoldani nélküle az energiaellátásukat.
Ezzel együtt számos uniós állam (például Németország) már jelentősen csökkentette az orosz gázimportját, és más forrásból pótolta azt – ez látszik a Gazprom mostani számain is.
Gáz: hatalmas zuhanás
Ami a részletes számokat illeti, a Gazprom felfüggesztette exportszámainak közlését, a Reuters számításai szerint ugyanakkor a kulcsfontosságú piacra, Európába szállított gázmennyiség 15 milliárd köbméterre csökkent idén január és július között – tavaly még 62 milliárd köbmétert exportált Oroszország az év egészét tekintve.
Famil Szadigov, a Gazprom vezérigazgatóhelyettese szerint az európai exportot részben kompenzálták a kínai szállítások, amelyek továbbra is növekednek.
A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy a távol-keleti ország érdemben nem tudta kiváltani Európát: a profit mellett a bevétel is hatalmasat zuhant. Míg a tavaly első félévben 2500 milliárd rubel folyt be a konszern kasszájába, az idei első félévben már csak 296 milliárd.
Az Európai Bizottság adatai szerint az orosz földgáz részesedése az uniós importban 31-ről 15 százalékra esett az idei első negyedévben 2022 első negyedévéhez viszonyítva. (2021 hasonló időszakában pedig még magasabb, 39 százalék volt ez az arány.)
Míg tavaly és tavalyelőtt még Oroszország volt a legfőbb beszerzési forrás, ma már az Egyesült Államok áll az első helyen 21 százalékkal. Ezután következik Norvégia és Oroszország (15-15 százalék), majd Algéria (14 százalék), az Egyesült Királyság (11 százalék) és Katar (8 százalék.)
Veszünk még gázt
Persze azért itt sem teljesen fekete-fehér a kép: a hosszútávú szerződések, a kevés alternatíva és a kedvező ár miatt néhány uniós ország (köztük Magyarország) továbbra is jelentős mennyiségű gázt vásárol Oroszországtól. A spanyol behozatal például több mint a duplájára nőtt.
Érdekes fejlemény az is, hogy a cseppfolyósított gázból (LNG) rekordmennyiségben importál az EU Oroszországból a Financial Times szerint.
Az uniós import 40 százalékkal nőtt az idei első hét hónapban az ukrajnai háború kezdete előtti utolsó év, 2021 azonos időszakához viszonyítva – igaz, a bázis alacsony, mivel anno az EU még nem importált jelentős mennyiségű LNG-t, ehelyett a vezetékes gázt részesítette előnyben.
Az orosz LNG legnagyobb vevője Belgium és Spanyolország volt Kína után idén január és július között. Jonathan Noronha-Gant, az elemzést készítő Global Witness civil szervezet egyik vezetője szerint ez azt jelenti, hogy uniós cégek továbbra is „milliárdokat küldenek Putyin hadibüdzséjébe.”
Csúnya számok az olajexportban is
Ami a kőolajat illeti, az EU kitettsége Oroszországnak – a gázhoz hasonlóan – az olaj esetében is jelentősen csökkent a szankcióknak köszönhetően.
Míg 2022 első negyedévében az orosz kőolaj aránya az uniós importon belül 26 százalék volt, addig az idei első negyedévben már csak 3,2 százalék – tehát az oroszok részesedése 22,8 százalékponttal zuhant az Európai Bizottság adatai szerint.
A kieső uniós exportot Moszkva elsősorban Kínával próbálta kiváltani: a távol-keleti országba exportált olaj mennyisége rekordmagasságokba nőtt az idei első félévben. A Financial Times szerint Kína legnagyobb ügyfele – megelőzve Szaúd-Arábiát – ma már Oroszország. Ennek az orosz olaj kedvező ára mellett az is oka, hogy Peking „bespájzol” olajból, és exportálja a belőle készült termékeket.
Összességében azonban az orosz olajexport idén júniusban még így is a legalacsonyabb szintre csökkent 2021 márciusa óta a mennyiséget tekintve, a becsült bevételek pedig 11,8 milliárd dollárra estek a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint – ez mintegy fele az egy évvel korábbi értéknek.
Válaszul Oroszország többször jelezte, hogy visszafogja a kitermelést és csökkenti az exportmennyiséget az árak és bevételek zuhanásának megállítása érdekében.
A történések hátteréhez persze hozzátartozik az is, hogy a gáz tavaly rekordmagasságokba ugró világpiaci ára zuhant, és a kőolajé is csökkent az elmúlt bő egy évben (a kőolaj július óta kezdett ismét drágulni némileg), az EU pedig ársapkát vezetett be utóbbira – azaz mindezek miatt is estek az orosz bevételek.
A büdzsébe is kevesebb jut
Mindezzel párhuzamosan az orosz költségvetés olaj- és gázipari bevételei 47 százalékkal 3380 milliárd rubelre (37,4 milliárd dollárra) zuhantak az idei első félévben 2022 azonos időszakához képest az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint. Az adóbevételek a csökkenő árak és eladások miatt zsugorodtak.
Az orosz pénzügyminisztérium idén összességében 23 százalékos csökkenést prognosztizál az olaj- és gáziparból származó bevételekben.
