5p

Görögország a háború kezdetén orosz kikötőkbe csoportosította át tankerflottáját, és azóta jelentősen profitál abból, hogy EU-n kívüli országokba fuvarozza az orosz kőolajat. Ezzel Moszkva is jól jár, hiszen továbbra is jelentős bevétele van az eladásokból. Ukrajna most a biznisz ellehetetlenítésére készül a Fekete-tengeren.

Bár az uniós szankciók tavaly az orosz olajipart is elérték – tengeri úton már nem lehet behozni kőolajat Oroszországból, csak vezetéken keresztül, az uniós import mintegy 90 százalékkal csökkent –, az EU-n kívüli és a szankcióktól tartózkodó országokba továbbra is exportál kőolajat Moszkva a tengeren keresztül is. Ugyanakkor rá van szorulva a nemzetközi hajózási cégekre, amelyek elviszik a folyékony aranyat a nagyrészt fekete-tengeri orosz kikötőkből a célországokba.

Zsíros biznisz

A háború kezdete óta a biznisz fő haszonélvezője Görögország lett, a szállítások többségét ugyanis görög tankerek (olajszállító hajók) bonyolítják le a Die Welt friss elemzése szerint

„Röviddel az Ukrajna elleni invázió megindulása után Görögország orosz kikötőkbe helyezte át tankerflottáját az orosz olaj szállítása céljából” – mondta Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezető közgazdásza a német lapnak. – „Mivel a többi nyugati hajózási cég visszahúzódott, a marzsok megemelkedtek, az üzlet nagyon nyereséges lett.”     

Görög tanker vontatóhajóval. Hamarosan veszélybe kerülhetnek? Fotó: Depositphotos
Görög tanker vontatóhajóval. Hamarosan veszélybe kerülhetnek? Fotó: Depositphotos

A Fekete-tengeren az egyik fontos kikötő Novoroszijszkben van, ahol a hajókra kerül az orosz olaj (az itteni haditengerészeti bázist már támadták ukrán drónok). A másik fő kiindulópont pedig a CPC kőolajvezeték terminálja, ahol a Kazahsztánból érkező olaj mellett orosz nyersolajat is kezelnek.

Mivel az EU-ba tengeri úton nem érkezhet orosz olaj, a görög tankerek a Földközi-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül közvetlenül Ázsiába, például Indiába viszik a szállítmányokat.

A szakértő szerint ezzel nem sértik meg az uniós szankciókat: “ez a gyakorlat teljesen legális. Az már más kérdés, hogy erkölcsileg vállalható-e.“

Nemzeti érdekek

A legalitásnak egy feltétele van: a szállított orosz kőolaj hordónkénti eladási ára nem érheti el a 60 dollárt – az ársapkáról még múlt év decemberben állapodott meg az EU, a G7-ek és Ausztrália. Ezen ár alatt nyugati cégek is szállíthatnak orosz olajat nem EU-országokba, valamint biztosíthatják is a szállítmányokat. (A világ legfontosabb hajózási és biztosító társaságai nyugatiak.)   

A globális árplafont azért vezették be, hogy Oroszország ne profitálhasson az olajár emelkedéséből. Szakértők egy része szerint ugyanakkor az intézkedés későn jött – Moszkva tavaly sokat keresett az olajárrobbanáson –, a határt pedig túl alacsonyan szabták meg. Lengyelország, a balti államok és Ukrajna például 30 dolláros plafont szeretett volna, Görögország, Ciprus és Málta viszont ellenezte ezt, sikerrel.

A görög ellenkezés abból a szempontból érthető, hogy Athén saját érdekeit védi.

A görög tengeri szállítmányozási ipar ugyanis az egyik legnagyobb a világon, és jelentősen hozzájárul a GDP-hez. Beszédes tény, hogy – 2021-es adatok szerint – a tankerek 30 százaléka görög kézben van globálisan.

Bár a görög kormány hamar Ukrajna oldalára állt a háborúban, és fegyvereket is szállított az ukrán hadseregnek, az uniós elvárások mellett kénytelen saját nemzeti érdekeit és a hazai közhangulatot is figyelembe venni. A görögök 60 százaléka ugyanis elutasítja a fegyverszállításokat, az Oroszország elleni szankciókat pedig mindössze 29 százaléka támogatja.

Veszélyes vizeken

Ukrajna ugyanakkor – szintén érthetően – nem nézi jó szemmel a görög tankerek tevékenységét. Emiatt az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség augusztus elején ismét feltett öt görög hajózási céget a háború támogatóinak a listájára, mivel – mint írják – az  olajszállítások az orosz büdzsét hizlalják, és így végeredményben „finanszírozzák az orosz inváziót.” (Jelenleg még mindig az olajexport adja az orosz költségvetés bevételeinek mintegy negyedét – a háború előtt a harmadát adta.)

Emellett – részben válaszul arra, hogy Oroszország júliusban felmondta a gabonaegyezményt – az ukrán erők fokozták aktivitásukat a Fekete-tengeren: új fejlesztésű tengeri drónjaik már fenyegetést jelentenek az orosz hajókra a tenger északi részén. Ez hamarosan a kereskedelmi hajók forgalmát – így feltehetően a görög tankerekét is  –  komoly mértékben hátráltathatja. 

Az ukrán hajózási hatóság már ki is adott egy figyelmeztetést, miszerint augusztus 23-tól a fekete-tengeri orosz kikötők és az oda vezető útvonalak a “háború által veszélyeztetett” területnek fognak számítani.  A kereskedelmi szállítóhajóknak tehát alig több mint két héten belül el kell hagyniuk a területet.

A Politico szerint mindez az egekbe lövi a hajók biztosítási díjait.

Oleg Ustenko, Volidimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági elnök tanácsadója mindenesetre úgy véli: „jogi és morális szempontból sem igazolható”, hogy nyugati cégek hajói orosz olajat szállítanak. Szerinte a biztosítási díjak megugrása miatt ez már gazdaságilag sem lesz kifizetődő, a tankerek és azok legénysége pedig „hatalmas veszélynek lesz kitéve”.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 1,3 ezer milliárd forint – ennyit hoztak a magyar szolgáltatások
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 08:47
Közzétette a KSH a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának alakulását.
Makro / Külgazdaság Éledezik a magyar export? Friss adatok jöttek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 08:31
Nagyot javult a mérleg az egy évvel ezelőttihez képest.
Makro / Külgazdaság Szlovákia is újra kap a Barátságból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 29. 06:59
Újraindult az olajtranzit Szlovákiába is a korábban megrongált vezetéken keresztül.
Makro / Külgazdaság Magyarország ma már nemcsak az EU legkorruptabb tagja, hanem a legszegényebb is
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. augusztus 28. 18:50
Ezt is mondta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter közgazdász, szociológus az augusztus 27-ei élő műsorunkban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 82. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Rég láttunk ilyen statisztikát Magyarországról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 13:24
Romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban augusztusban az előző hónaphoz képest, miközben Magyarországon javult – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) csütörtökön ismertetett felméréséből.
Makro / Külgazdaság GKI: bő éve tartó trend fordult meg a gazdaságban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 12:27
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Hivatalos: 14,7 milliárd forintot költött a kormány a Voks2025-re
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 10:59
Új rekord született a nemzeti konzultáció költségeiben.
Makro / Külgazdaság Szép lassan kihal az ország, kevés gyerek születik
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 08:56
Kevesebb ember kevesebb gyereket tud szülni.
Makro / Külgazdaság A fél ország robotol, mégsem működik a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 08:32
Gyerekeket és nyugdíjasokat is számol a KSH.
Makro / Külgazdaság Baljós adat érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 19:59
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG