5p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Görögország a háború kezdetén orosz kikötőkbe csoportosította át tankerflottáját, és azóta jelentősen profitál abból, hogy EU-n kívüli országokba fuvarozza az orosz kőolajat. Ezzel Moszkva is jól jár, hiszen továbbra is jelentős bevétele van az eladásokból. Ukrajna most a biznisz ellehetetlenítésére készül a Fekete-tengeren.

Bár az uniós szankciók tavaly az orosz olajipart is elérték – tengeri úton már nem lehet behozni kőolajat Oroszországból, csak vezetéken keresztül, az uniós import mintegy 90 százalékkal csökkent –, az EU-n kívüli és a szankcióktól tartózkodó országokba továbbra is exportál kőolajat Moszkva a tengeren keresztül is. Ugyanakkor rá van szorulva a nemzetközi hajózási cégekre, amelyek elviszik a folyékony aranyat a nagyrészt fekete-tengeri orosz kikötőkből a célországokba.

Zsíros biznisz

A háború kezdete óta a biznisz fő haszonélvezője Görögország lett, a szállítások többségét ugyanis görög tankerek (olajszállító hajók) bonyolítják le a Die Welt friss elemzése szerint

„Röviddel az Ukrajna elleni invázió megindulása után Görögország orosz kikötőkbe helyezte át tankerflottáját az orosz olaj szállítása céljából” – mondta Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezető közgazdásza a német lapnak. – „Mivel a többi nyugati hajózási cég visszahúzódott, a marzsok megemelkedtek, az üzlet nagyon nyereséges lett.”     

Görög tanker vontatóhajóval. Hamarosan veszélybe kerülhetnek? Fotó: Depositphotos
Görög tanker vontatóhajóval. Hamarosan veszélybe kerülhetnek? Fotó: Depositphotos

A Fekete-tengeren az egyik fontos kikötő Novoroszijszkben van, ahol a hajókra kerül az orosz olaj (az itteni haditengerészeti bázist már támadták ukrán drónok). A másik fő kiindulópont pedig a CPC kőolajvezeték terminálja, ahol a Kazahsztánból érkező olaj mellett orosz nyersolajat is kezelnek.

Mivel az EU-ba tengeri úton nem érkezhet orosz olaj, a görög tankerek a Földközi-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül közvetlenül Ázsiába, például Indiába viszik a szállítmányokat.

A szakértő szerint ezzel nem sértik meg az uniós szankciókat: “ez a gyakorlat teljesen legális. Az már más kérdés, hogy erkölcsileg vállalható-e.“

Nemzeti érdekek

A legalitásnak egy feltétele van: a szállított orosz kőolaj hordónkénti eladási ára nem érheti el a 60 dollárt – az ársapkáról még múlt év decemberben állapodott meg az EU, a G7-ek és Ausztrália. Ezen ár alatt nyugati cégek is szállíthatnak orosz olajat nem EU-országokba, valamint biztosíthatják is a szállítmányokat. (A világ legfontosabb hajózási és biztosító társaságai nyugatiak.)   

A globális árplafont azért vezették be, hogy Oroszország ne profitálhasson az olajár emelkedéséből. Szakértők egy része szerint ugyanakkor az intézkedés későn jött – Moszkva tavaly sokat keresett az olajárrobbanáson –, a határt pedig túl alacsonyan szabták meg. Lengyelország, a balti államok és Ukrajna például 30 dolláros plafont szeretett volna, Görögország, Ciprus és Málta viszont ellenezte ezt, sikerrel.

A görög ellenkezés abból a szempontból érthető, hogy Athén saját érdekeit védi.

A görög tengeri szállítmányozási ipar ugyanis az egyik legnagyobb a világon, és jelentősen hozzájárul a GDP-hez. Beszédes tény, hogy – 2021-es adatok szerint – a tankerek 30 százaléka görög kézben van globálisan.

Bár a görög kormány hamar Ukrajna oldalára állt a háborúban, és fegyvereket is szállított az ukrán hadseregnek, az uniós elvárások mellett kénytelen saját nemzeti érdekeit és a hazai közhangulatot is figyelembe venni. A görögök 60 százaléka ugyanis elutasítja a fegyverszállításokat, az Oroszország elleni szankciókat pedig mindössze 29 százaléka támogatja.

Veszélyes vizeken

Ukrajna ugyanakkor – szintén érthetően – nem nézi jó szemmel a görög tankerek tevékenységét. Emiatt az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség augusztus elején ismét feltett öt görög hajózási céget a háború támogatóinak a listájára, mivel – mint írják – az  olajszállítások az orosz büdzsét hizlalják, és így végeredményben „finanszírozzák az orosz inváziót.” (Jelenleg még mindig az olajexport adja az orosz költségvetés bevételeinek mintegy negyedét – a háború előtt a harmadát adta.)

Emellett – részben válaszul arra, hogy Oroszország júliusban felmondta a gabonaegyezményt – az ukrán erők fokozták aktivitásukat a Fekete-tengeren: új fejlesztésű tengeri drónjaik már fenyegetést jelentenek az orosz hajókra a tenger északi részén. Ez hamarosan a kereskedelmi hajók forgalmát – így feltehetően a görög tankerekét is  –  komoly mértékben hátráltathatja. 

Az ukrán hajózási hatóság már ki is adott egy figyelmeztetést, miszerint augusztus 23-tól a fekete-tengeri orosz kikötők és az oda vezető útvonalak a “háború által veszélyeztetett” területnek fognak számítani.  A kereskedelmi szállítóhajóknak tehát alig több mint két héten belül el kell hagyniuk a területet.

A Politico szerint mindez az egekbe lövi a hajók biztosítási díjait.

Oleg Ustenko, Volidimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági elnök tanácsadója mindenesetre úgy véli: „jogi és morális szempontból sem igazolható”, hogy nyugati cégek hajói orosz olajat szállítanak. Szerinte a biztosítási díjak megugrása miatt ez már gazdaságilag sem lesz kifizetődő, a tankerek és azok legénysége pedig „hatalmas veszélynek lesz kitéve”.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megszólalt az államtitkár a fix 3-as kkv-hitelről
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 13:00
Szabados Richárd elmondta, hogy a kis- és középvállalkozásokat célzó, fix 3 százalékos kölcsönt már 2600 vállalkozás igényelte, 140 milliárd forint értékben.
Makro / Külgazdaság Az Airbus bemutatott az Egyesült Államoknak: Kínában nyit céget a francia óriás
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:43
A gyártó célja, hogy 2027-re rekordmennyiségű A320-ast szállítson. Az Airbus új összeszerelő sorokat nyitott Tiencsinben és Mobile-ban, így a világ két legnagyobb légi közlekedési piacán erősíti pozícióját.
Makro / Külgazdaság AI-központot hoz létre a kormány a vállalkozásoknak
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 12:00
Ezt a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos árulta el.
Makro / Külgazdaság Már a kormány is elismeri: irreálisak a minimálbér-emelési tervek
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 11:40
Irreálisnak nevezte a 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelésre vonatkozó terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 műsorában.
Makro / Külgazdaság Minél tovább húzza Putyin a háborút, annál nagyobb kárt okoz az oroszoknak
Király Béla | 2025. október 22. 11:11
Az egyelőre bizonytalan budapesti béketárgyalások hírére a hurráoptimizmus uralta el a propagandamédiát, miközben a háborút valóban lezáró megállapodásra kevés az esély. Ugyanakkor az idő immár az oroszokat is szorítja: a gazdasági problémáikat egyre kevésbé tudják elkendőzni.
Makro / Külgazdaság Így változnak az üzemanyagárak a százhalombattai tűzeset után
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 10:57
Emelkedés a kutakon, mindkét típusnál.
Makro / Külgazdaság Kína után Japán is megkerülte Trump vámjait
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 10:45
Úgy tűnik, hogy Japán is eredményes volt az új exportpiacok megtalálásában.
Makro / Külgazdaság Több lett a munkanélküli Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 08:30
Augusztushoz képest 4,4 százalékról 4,5 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon – közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Ennyi ideig okozhat zavart a százhalombattai Mol-tűzeset
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 08:20
A Mol és a szakemberek sem tartanak ellátási problémáktól.
Makro / Külgazdaság Reagált Kína az amerikai-ausztrál ásványkincs-megállapodásra
Privátbankár.hu | 2025. október 22. 06:25
A héten aláírta az Egyesült Államok és Ausztrália vezetője a kritikus nyersanyagok zavartalan kereskedelméről szóló megállapodást. A lépést sokan Kína ellenében értelmezik, most reagált a távol-keleti nagyhatalom.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG