Hisztérikus – ekként minősítette Dmitrij Peszkovnak az orosz elnök sajtótitkára a társadalom egy részének reakcióját Putyin részleges mozgósítást elrendelő döntésére. De ki csodálkozik ezen? Hiszen 1945 óta ott is felnőtt – több – generáció, amely nem tudott volna soha elképzelni még egy totális háborút. Igaz, Oroszország, illetve a Szovjetunió egyes határvidékein mindig is háború zajlott, ahol emberek százai haltak meg, nem beszélve az afganisztáni hadjáratról – amellyel Európa sem különösebben foglalkozott. De ez valahogy nem rengette meg a világot turistaként bejárt, a moszkvai és szentpétervári utcákon világmárkás holmikat vásárolgató felső és középosztályt. Aligha hitték volna el, hogy egyszer majd érkezik a behívó egy XXI. századi háborúba, amit ott persze még mindig nem háborúnak hívnak, hanem különleges katonai hadműveletnek.
A jelenlegi reakciók: menekülés más országokba – még több lerészegedés, a készpénzek kivétele a bankokból, a repülőjegyek iránti robbanásszerű kereslet – nem turisztikai célból –, közben otthon zokogó anyák ezrei, akik féltik fiaikat a haláltól.
A határok még nincsenek lezárva
Egyelőre nincsenek lezárva a határok, de mit lehet tudni. No meg: akik eddig ukrán menekülteknek adtak otthont, most oroszoknak fognak? Máris sok ország kijelentette, nem fogad be oroszokat – főleg azok után, hogy eddig menedéket, munkát nyújtottak az ukránoknak.
És hogy reagál majd minderre Putyin, mennyire tekinti ezt ellenséges lépésnek, és milyen következményekkel jár ez az orosz nép egészére nézve?
Vlagyimir Menysov filmrendező sem gondolta 1980. február 11-én, amikor a világ megismerte a Szovjetunióban már hónapok óta nagy sikerrel vetített Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmjét, hogy sokan ez alapján fogják megismerni a Szovjetunió hétköznapjait. Azt meg pláne nem, hogy még 42 év múlva is fogják emlegetni az alkotását, aminek egészen más a témája, de a címe aktuálisabb, mint valaha.
Itt sírással nem sokra mész
A filmtörténelem egyik legelismertebb szovjet mozija 1981-ben megkapta a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját. A cím egy orosz közmondásra utal, miszerint Moszkvában, ha valamilyen problémája van valakinek, sírással nem megy semmire. Mindent mindenkinek magának kell megoldania. Csakhogy kérdés, az elkeseredett anyák és feleségek – miközben sírnak – hogyan fogják ezt a mostani helyzetet megoldani?
Bankárok, mobilszolgáltatók, újságírók otthon maradhatnak
„Valahogy meg lehetett érteni egy ilyen hisztérikus és rendkívül érzelmes reakciót a bejelentést követő első órákban – még az első napon is. Mert valóban volt egy bizonyos információhiány, ami szintén érthető” – nyilatkozta Peszkov több sajtóorgánumnak. Hozzátéve, hogy a honvédelmi tárca ezután minden mozgósítással kapcsolatos kérdésre válaszol, és a média közzéteheti a tárca válaszait.
Mint ismeretes, szeptember 21-én hirdették meg a részleges mozgósítást Oroszországban, a mozgósítási tevékenység másnap kezdődött. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint a hatóságok 300 ezer ember behívását tervezik.
Ezen intézkedés alá vonhatók a tartalékos polgárok, akik rendelkeznek a szükséges katonai szaktudással és harci gyakorlattal. Nem tartoznak a mozgósítási felhívás hatálya alá azok a felsőfokú végzettségű munkavállalók, akik a banki és informatikai szektor gerinchálózatában, a mobilszolgáltatóknál és az újságírásban dolgoznak.
Kik kapnak halasztást?
Azok az állampolgárok is mentesülnek a behívás alól, akik az Orosz Föderáció kormánya által meghatározott feladatot látnak el, gyakorlatilag tehát mindenki, aki államérdekből fontos embernek számít. Valamint, aki egészségügyi okokból katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlannak minősül – de legfeljebb hat hónapig; aki egészségügyi okokból állandó gondozásra szoruló vagy I. csoportos fogyatékossággal élő legközelebbi hozzátartozóiról (apa, anya, feleség, férj és mások), valamint 16 éven aluli családtagjai ellátásáról gondoskodik, illetve olyan személyek, akiket törvény kötelez az említett állampolgárok támogatására.
Akinek négy vagy több eltartott gyermeke van (nőknél egy gyermek); akinek az édesanyja rajta kívül négy vagy több, nyolc éven aluli gyermeket, férj nélkül nevel. De az Állami Duma képviselői szintén mentesülnek most a mozgósítás hatálya alól.
Időközben mintha módosulna a szóhasználat is: megjelent a hadi állapot kifejezés, ami azért egyértelműen a háborúra, és nem különleges katonai műveletre utal, bár ezt lehet különleges hadműveletre is fordítani.
Megállnak-e a jelenlegi létszámnál?
Milyen kötelezettségeket ró a mozgósítás a polgárokra? „A katonai biztosok felhívására megjelenni küldetésük meghatározására a mozgósítás és a háború idején, teljesíteni a hozzájuk érkezett mozgósítási parancsokban, napirendekben és a katonai biztosok parancsaiban foglalt követelményeket; háború idején az ország védelmének és az állam biztonságának biztosítása érdekében a tulajdonukban lévő épületeket, építményeket, járműveket és egyéb vagyontárgyakat, az általuk elszenvedett veszteségek állami megtérítése mellett biztosítani". Ezek a mondatok takarják a várható, az eddigieknél is fokozottabb ukrajnai öldökléseket.
Ezzel párhuzamosan, szeptember 20-án az Állami Duma a második és harmadik olvasatban, egyhangúlag elfogadta azokat a módosításokat, amelyek bevezették az orosz büntetőtörvénykönyvbe a „mozgósítás”, a „hadiállapot” és a „háborús idő” fogalmát.
Az oroszok „hisztériájának” oka nyilvánvalóan az, hogy egyrészt nem hisznek a 300 ezres létszámban, másrészt abban sem, hogy mindezen kötelezettségek nem terjednek majd át az egész társadalomra.
Az anyák és feleségek tehát hiába sírnak: Moszkva nem hisz nekik.
Itt a negyedéves gyorsjelentés.
