Az iráni nukleáris programról megkötött megállapodás felrúgása rendkívül rossz jelzés lenne azok számára, akik bíznak a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésében – mondta az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint minden olyan forgatókönyv, amely katonai fellépéssel számol Észak-Korea ellen, katasztrófához vezetne.

A koreai válságról telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök. Az orosz külügyminiszter-helyettes elmondta: Moszkva nem hajlandó olyan új szankciókat elfogadni, amelyek megfojtanák az észak-koreai gazdaságot. Hozzátette: Oroszország eleget fog tenni az ENSZ Phenjanra vonatkozó határozatainak, de nem fogja azonnal kiutasítani a területén dolgozó, csaknem 30 ezer észak-koreai vendégmunkást. Igor Morgulov szerint Oroszország nem ápol magas szintű diplomáciai kapcsolatot Észak-Koreával, de nem zárta ki azok létrejöttének lehetőségét.

Amerika exportálja a demokráciát

Már témákról szólva Lavrov elmondta, Oroszország nem törekszik a konfrontáció elmélyítésére az Egyesült Államokkal, de a kölcsönösség alapján válaszolni fog a barátságtalan lépésekre. Moszkva kész Washingtonnal konstruktívan együttműködni, és sajnálják, hogy ezen a téren amerikai részről nem történt előrelépés.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy "folyamatosan beavatkozik" az orosz választásokba, és hogy diplomatái rendszeresen részt vesznek az ellenzéki pártok tüntetésein. Megfogalmazása szerint Moszkva nem kíván más országok ügyeibe beavatkozni, szemben Washingtonnal, amely szerinte exportálja a demokráciát, valamint konfliktusokat és háborúkat teremt.

Az orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok az orosz konfliktus ürügyén kívánja rákényszeríteni az Európai Uniót az orosznál drágább amerikai gáz vásárlására. Hozzátette: komoly veszteséget okozott az európai üzleti életnek, hogy a brüsszeli bürokrácia "közvetlen tengerentúli utasításra" szankciókat vezetett be Oroszország ellen.

Együttműködés Washington ellen

Lavrov a terrorizmus elleni harcokról is beszélt és hangoztatta, hogy Moszkva, Teherán és Ankara között - az eltérő célok és az érdekek ellenére is - teljes szolidaritás alakult ki a terrorizmus elleni harc és Szíria területi épsége ügyében. A külügyminiszter továbbá bírálta az Egyesült Államokat, amiért az nem támadja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet Szíriából Irakba menekült fegyvereseit. A terrorszervezet Afganisztánban az ország északi részeire csoportosítja át erőit, ami arra következtetett, hogy a terroristák következő célpontja Közép-Ázsia lehet – tette hozzá.

Elmondta, hogy Oroszország, Törökország és Irán a nemzeti fizetőeszközök használata alapján olyan együttműködésre törekszik, amely független Washington "konjunkturális pénzügyi manipulációitól”, de arra is utalt, hogy a három partneren kívül Kínának sem tetszik az Egyesült Államok által meghatározott monetáris és pénzügyi világrend. Lavrov kitért arra is, hogy Oroszország vízummentességi megállapodást kötött Latin-Amerika csaknem valamennyi országával. Moszkva kész erre Japánnal is, de a rendszer bevezetése csakis kölcsönös alapon lehetséges – hangsúlyozta.