|
| (Kép forrása: MTI/AP/Michael Sohn) |
Kiszivárgott tegnap a német sajtóba a kieli Világgazdasági Kutatóintézet még nem publikált tanulmánya, amely az orosz szankciók nemzetközi kihatását vizsgálta meg. A kutatás eredménye minden bizonnyal olajat fog önteni Washington és Berlin már amúgy is parázsló viszonyára, hiszen a német külügyminiszter éppen a múlt héten nevezte meg történelmi beszédében az orosz szankciók kérdéskörét, mint „ütközőpontot” a két ország között. Ráadásul mint a Pew Research amerikai közvéleménykutató őszi felmérése kimutatta, a német közvélemény többsége mára az amerikai – nem pedig az orosz – „hatalmat és befolyást” tekinti nagyobb veszélynek Németország számára.
Döbbenetes adatok
Márpedig a tanulmány szerint a német export-gazdaság messze a legnagyobb vesztese Nyugaton az orosz szankciók rezsimjének. A kutatás adatai tényleg döbbenetesek: Németország egymagában szenvedi el ugyanis az orosz-nyugati kereskedelem visszaesésének 40 százalékát, míg a befolyásosabb geopolitikai szereplők, így az Egyesült Államok (0.6 százalék), Egyesült Királyság (7.9 százalék) és Franciaország (4.1 százalék) jóval kevésbé érintettek. A tanulmány kalkulációi szerint a német export havonta 618 millió euróval kevesebb, mintha nem lennének szankciók. A 2014-ben a Krím-félsziget elcsatolása után bevezetett nyugati szankciók 2015-ben 37.5 milliárd eurós nyugati exportkiesést eredményeztek, aminek 90 százaléka az EU tagországok termelőit sújtotta.
Az Egyesült Államok katonai és polgári titkosszolgálati elitje azonban továbbra is a leghatározottabban áll ki a Moszkva elleni szankciók ügye mellett. Rex Tillerson külügyminiszter egy hete jelentette ki, hogy bár Washington „nagyon is” szeretné feloldani a büntetőintézkedéseket, ezt nem fogja megtenni, amíg a Kreml ki nem vonja a csapatait Kelet-Ukrajnából és a Krím-félszigetről. Tillerson szerint „Oroszország agressziója Ukrajnában jelenti a legnagyobb veszélyt az európai biztonságra és ez a transzatlanti egység fenntartását igényli a veszély leküzdésére.”
Trump titkos küldetése elbukott
Felettébb érdekes friss fejlemény ennek kapcsán, hogy kiszivárgott, Trump még új elnökként idén januárban tapogatózó tárgyalásra küldte egyik bizalmasát a Seychelle-szigetekre, hogy ott az amerikai titkosszolgálat háta mögött egyeztessen az oroszokkal a szankciók jövőjéről. De azóta sok víz lefolyt a washingtoni Potomac folyón és a titkosszolgálati elit mára sarokba állította Trumpot, mozgásterét az oroszokkal gyakorlatilag nullára szűkítve.
Budapest álláspontja egyébként teljesen világos az ügyben. Bár nem szegi meg a szankciós rezsimet, fenntartja a véleményét, miszerint Moszkva egyáltalán nem rogyott térdre a szankciók miatt, ugyanakkor semmit sem haladt előre az ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodás végrehajtása. Ezért tehát felesleges erőltetni a szankciókat, mert azok nem hatnak Moszkvára, miközben sokkal inkább károsak az uniós államok gazdaságai számára.
Valóban, Moszkva számára a szankciók törlése mintha egyáltalán nem lenne sürgős: amíg vannak szankciók, van egy joker, egy külső ellenségkép a belpolitikai pakliban, amelyet Putyin elnök tetszés szerint kihasználhat az induló választási kampányban. A pénzcsapok közben áthelyeződtek a Távol-Keletre és közép-ázsiai közvetítőkhöz, akik amúgy is Oroszország zsebében vannak. A Kreml szempontjából a szankciós rezsimnek ráadásul van még egy pozitív hozadéka: belülről feszegeti és destabilizálja az EU-t.
Káncz Csaba jegyzete
