A koronavírus-járvány nemcsak tavasszal és nyár elején borította fel teljesen a munkaerőpiaci statisztikákat, de a költségvetésben is egészen váratlan és megmagyarázhatatlan folyamatokat indított el - írja laptársunk, az mfor.hu. Korábbi cikkeinkben rendre nyomon követtük az adatsorok mellett az államháztartási kiadások alakulását is, miszerint júniusban eddig még soha nem látott mértékű kiadást jelentettek az államnak az úgynevezett passzív kiadások. A - mára megszüntetett - Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül ez az előirányzat tartalmazza az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést, illetve az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket.
Mint arról a részletes államháztartási adatok alapján beszámoltunk, csak a hatodik hónapban eddig még soha nem látott összeget költött el erről a sorról a kormány, 29,4 milliárd forintot. Ráadásul úgy, hogy jellemzően havi szinten a passzív kiadások 5-11 milliárdot tettek ki még például 2011-2012 környékén is, amikor nagyon magas volt a munkanélküliség és a mostaninak többszöröse volt a regisztrált álláskeresők száma.
Mivel az álláskeresési járadék három hónapig jár, mindebből logikusan következett volna az, hogy akkor júliusban és augusztusban is hasonló, kiugróan magas költség keletkezik. Ehhez képest a hetedik hónapban rekordalacsony összeget, mindössze 781 millió forintot költött a kormány. Az alacsony kiadás magyarázatára még Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternél is rákérdeztünk egy kormányinfón, konkrét választ azonban ő sem tudott adni a júliusi számokra. Sőt, a lehetséges indokok egyike sem állta meg a helyét 100 százalékig.
"Nem tudjuk, bízunk benne, hogy sokan találtak hamar munkát, de kétségkívül igaz, hogy az államháztartási ráfordítás mértéke alacsony volt. Hogy rekord-e, azt nem tudom, de az alacsonyabb összegek közé tartozott. De azt is látni, hogy a foglalkoztatottsági adatok a januárinál már most is jobbak, 4,46 millió embernél több dolgozik Magyarországon, ami azt mutatja, hogy a járványt a magyar gazdaságnál is valamelyest kevésbé szenvedte meg a magyar munkaerőpiac." - válaszolta a miniszter.
Válaszában kitért még egy lehetséges magyarázatra is, mely véleményünk szerint csak akkor állná meg a helyét az adatok ismeretében, ha több egyéb feltétel egyszerre teljesülne. Gulyás Gergely szerint
"Még egy gazdasági feltételezés lehet, hogy akik megszenvedték a járványt, azok nagyrészt vállalkozói státuszban voltak. Amikor azt mondjuk, hogy nem tudjuk, hogy a növekedés dinamikája a munkaerőpiacon ugyanolyan gyors marad-e mint május óta volt, azt éppen azért mondjuk, mert nem tudjuk, hogy bizonyos területeken - például a turizmus és a hozzá kötődő ágazatok területén - nem fogják-e visszaadni a vállalkozói igazolványokat. Ez is lehet oka annak, hogy ezek az adatok késleltetve fognak megjelenni."
Ez ugyan magyarázná a közel 30 milliárdos júniusi rekordkiadást, ám a következő havi sokkolóan alacsony összeget már nem. Főleg annak ismeretében nem, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai egyáltalán nem árulkodtak az álláskeresési járadékra jogosultak, vagy összességében a regisztrált álláskeresők ilyen drasztikus mértékű létszámcsökkenéséről.
Mindenesetre mivel júliusban ennyire keveset költött a kormány passzív kiadásokra, a következő hónapra is maradt még pénz az előirányzaton, ez azonban augusztus végére gyakorlatilag teljesen elapadt és kiürült a képzeletbeli zseb.
A részletes államháztartási adatok szerint a nyolcadik hónap egy újabb megugrást hozott a kiadásokban, de közel sem olyan drasztikus mértékűt, mint, amire júniusban volt példa. Augusztusban "mindössze" a szokásosnak megfelelő 11 milliárdot költött el az állam álláskeresési járadékra, amivel gyakorlatilag ki is ürült az államkassza ezen fakkja.
Az előirányzat 97,7 százalékát költötte már el a kormány, vagyis a tervezett 83 milliárd forintból 81,08 milliárdot. Szeptemberre tehát már 2 milliárd forint sem maradt a soron. Ez pedig túlzás nélkül, szinte semmire sem elég.
Hogy a kilencedik hónapban pontosan mekkora kiadás merült fel az álláskeresők járadékával összefüggésben, az majd pár hét múlva fog kiderülni, amikor a Pénzügyminisztérium közzéteszi a vonatkozó havi részletes államháztartási adatokat.
És bár sem a Magyar Közlönyben nem jelent meg átcsoportosításról szóló kormányrendelet, sem pedig az idei költségvetési törvényhez nem nyújtottak be módosító javaslatot, afelől nem lehet kétségünk, hogy a kormány biztosítja a kiadások fedezésére szükséges összeget.
Tudni kell ugyanis, hogy a passzív kiadások sor egy felülről nyitott előirányzat, ami azt jelenti, hogy a korábban rögzített és elfogadott előirányzatot szükség esetén anélkül is túllépheti a kormány, hogy a költségvetés módosítását kezdeményezné, melyet a parlamenttel kellene elfogadtatnia.
A Pénzügyminisztérium reagált cikkünkre. A tárca szerint a hírünk félrevezető:
A munkanélküli ellátásokra vonatkozó tétel a költségvetésben egy felülről nyitott előirányzat (ahogy ezt lapunk is írta). Ez azt jelenti, hogy az erre a célra elkülönített összeg nem jelent korlátot, szükség esetén mindenféle módosítás, beavatkozás nélkül automatikusan többet lehet költeni az előirányzott összegnél. Sőt, e tekintetben nincs is mérlegelési lehetősége a kormánynak, minden jogszerűen járó ellátást kifizet a költségvetés.
A költségvetés a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelem kiadásait a jövőben is maradéktalanul biztosítja. Emellett a kormány célja továbbra is az, hogy mindenki a munkájából tarthassa el saját magát és a családját - írta a PM.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
