A korábbi katonai konfliktusok idején Izrael államadósságának hitelbesorolása stabil maradt és az ottani fizetőeszköz, a sékel árfolyama sem ingott meg. A külföldi befektetők megszokták, hogy ne túlozzák el az ország biztonságával kapcsolatos kockázatokat. A gazdaság és a társadalom folyamatosan fejlődött.
A mostani konfliktus, azonban a mostani kilátások szerint tartósnak ígérkezik, ami érzékeny állapotában üti meg az gazdaságot – írta rövid elemzésében a Globes izraeli hírportál. A kormány igazságszolgáltatási reformtervei miatt ugyanis a befektetők amúgy is tartózkodóvá váltak Izraellel szemben. A lehetőségek között szerepel egy összeomlás is, amelyben találkozik a geopolitikai felfordulás az ország társadalmi-politikai feszültségeivel. Ez gyengítheti a sékelt, növelheti a kockázati prémiumokat, miközben a költségvetési hiány az elmúlt időszakban hónapról hónapra nőtt. Így a kormány nem tud kellő rugalmassággal reagálni az új háború okozta pénzügyi kihívásokra.
A Moody’s hitelminősítő egyébként a napokban vizsgálja felül az izraeli államadósságra adott hitelbesorolását. A szakértők igazságügyi reform okozta bizonytalanságra hivatkozva arra figyelmeztettek, hogy negatívra ronthatja a tartozások kilátásait. A romló minősítés növelheti az államadósságot éppen egy elhúzódónak ígérkező háború idején.
A konfliktus után jön az elszámolás
A hasonló háborúk után úgy zajlik a költségek elszámolása, hogy a pénzügyminisztérium a kormány elé terjeszti a számlát. Ezután döntenek arról, hogyan osztják el a védelmi tárca és költséghelyek között a terheket. A költségvetési tartalékoktól kezdve a minisztériumok büdzséjéig sok lehetőség van a pénz átcsoportosítására.
A közvetlen katonai kiadások mellett, ki kell fizetni a bevonult tartalékosok fizetését, és kártérítést kell adni az ingatlanokban keletkezett károk után. Ezek a terhek megfejelik a kiesett munkanapokból és a gazdaság lassulásából fakadó közvetett gondokat. A 2022. augusztus 5. és 7. között lezajlott fegyveres konfliktus után becslések szerint napi 200 millió sékeles (18,8 milliárd forint) számla keletkezett. Az rövid összecsapás volt sokkal kevesebb tartalékos bevonásával, mint ahány embert most mozgósítottak. A háború előtt a politikai bizonytalanságból fakadó gondokat leszámítva nem volt rossz állapotban az izraeli gazdaság.
Az OECD 2023-ra 2,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt, amit 2024-ben 3,3 százalékos bővülés követhetett volna. A jegybank alapkamata 4,75 százalék volt 2023 tavaszának végén, ami fékezte ugyan az új jelzáloghitelek folyósítását, de segített leszorítani az inflációt. A fogyasztói árak áprilisban 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami 1-3 százalékponttal haladta meg a jegybank inflációs célját. A pénzromlás éves átlagos ütemét 3 százalék körül várták. Az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva a 2020-as 71,7 százalékról 2023-ra 58,9 százalékra csökkenhetett volna, majd 2024-re már 57,3 százalékot jósoltak. A háború miatt azonban nyilván felül kell vizsgálni az előrejelezéseket.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
