Mutatjuk a járvány előtti legnagyobb kríziseket

Nem is kérdés, hogy a következő évi Krízistérképben milyen esemény viszi majd a prímet, ezért a tanulmány alkotói már most arra hívják fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt jövőre új értékelési szempontokra és módszertanra lesz szükség. De vissza a tavalyi eseményekhez! A Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozata mintegy 353 olyan esetet gyűjtött össze és elemzett, amelyek károsan érintettek egy-egy piaci márkát, szervezetet, vagy akár hazai celebritást. Az egymás mellé állított krízisek és azok kezelése azért fontos, mert egy-egy válságnak, botránynak nem csak negatív hozadéka lehet, hanem sokszor pozitív is. 

„Bár 2019-ben 27 százalékkal több krízist detektáltunk, mint az azt megelőző évben, továbbra is a közélet szolgáltatta a legtöbb válságot. A szektorok közül az állami tulajdonú cégek ügyei a leginkább felülreprezentáltak (47 százalék), melyet a nyereségorientált szervezetek követtek (42 százalék). Ahogy 2016-2018 között, úgy tavaly is a nonprofit szektor volt a legkevésbé hírbe hozható botrányokkal (3 százalék). Ami a hazai krízisek főbb kiváltó okait illeti, a balesetek tavaly is megőrizték az elsőségüket, a második helyre azonban a 2018-ban tapasztaltaktól eltérően az érdekgazdák kifogásai kerültek a bűncselekmények helyett. A dobogó harmadik helyén továbbra is a szervezeti félrekezelések, hibás belső folyamatok nyomán kialakult helyzetek szerepelnek. Bár a hazai válságok abszolút mennyisége időszakosan nőtt, a legfontosabb arányok az egyes iparágakon belül jelentősen nem változtak: tavaly is a második legtöbb válságeset a közlekedés területén történt, harmadik helyen pedig ismét az egészségügy állt” – tájékoztat a kutatás legfontosabb megállapításairól Dr. Pintér Dániel Gergő, az MPRSZ Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke, a kiadvány főszerkesztője.

Krízistérkép szerint 2019 legfontosabb válságai a következők voltak (melyekből 138 a közéletben, 88 a közlekedés, 36 eset pedig az egészségügy területén történt):

• a Gundel Étterem által üzemeltetett miniszterelnöki menza árképzése nyomán kialakult válság
• a Neckermann utazási iroda nemzetközi szervezeti gondjai
• a Mátrai Erőmű környezetszennyező tevékenysége
• a Telekom „Bocsi Anyu!”- elnevezésű Anyák napi kampánya
• az emberéleteket követelő Hableány-katasztrófa
• a CIB Bank informatikai leállása
• a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházban tapasztalható orvoshiány
• a CBA szexista reklámja
• a Katona József Színházat érintő zaklatási ügy

A válságok kiváltó okait 12 kategóriába sorolták, egyebek mellett környezeti katasztrófa, munkahelyi erőszak, kiberbűnözés, felsővezető eltávolítása vagy celebekhez kötődő botrányok. A kríziseket pedig a következő iparágakba kategorizálták. 

Közéleti szektor – a 133 ügyből a szerzők is nehéznek találták a legikonikusabb esetet kiemelni, végül a Kossuth-díjas Gothár Péter rendező által kiváltott Katona József Színházban végig söpört metoo-botrányra, valamint az L.L. Junior énekes 3 éves kisfiának tragikus közlekedési balesetére esett a választásuk. A Katona-skandalumnál fontos előrelépés, hogy a kríziskommunikáció sokkal jobb volt, mint előzőleg a Marton László- vagy a Kerényi Miklós Gábor-féle eseteknél, például az áldozat neve mind a mai napig nem került nyilvánosságra. Az L.L. Junior kisfiával történtek esetében pedig a gyászfeldolgozás és a szülők együttműködésén túl mélyreható pszichológiai tanulságok is napvilágot láttak. (Mi mondjuk Borkai Zsolt szexbotrányát is a TOP 3 eset közé soroltuk volna.)

Szolgáltatóipar – a legkiemelkedőbb eset a 110 éves Gundel Étterem botránya lett, amikor tavaly január első napjaiban a Miniszterelnökséggel kötöttek szerződést, egyebek mellett menzaszolgáltatásra. A közvéleményben hamar kiverte a hír a biztosítékot, hiszen a nagy múltú luxus étterem és a menza fogalma nehezen összeegyeztethető. A rossz kommunikáció miatt pedig tovább romlott a legendás hely megítélése. A másik kiemelkedő esemény az volt, amikor az 1983 óta töretlen fejlődést mutató Thomas Cook utazási iroda csődbe ment, de a magyar Neckermann képes volt gyors és átlátható kommunikációval talpon maradni.

Energiaipar és tőkejavak piaca – a Mátrai Erőmű a tulajdonosváltást követően került a média fókuszába, mert környezetszennyezési probléma adódott a visontai gyáruk területén. A kén- és foszfortartalmú gázszivárgás több munkatársnál okozott egészségügyi gondot. Bár a Katasztrófavédelem közzétette részletes vizsgálati eredményét, maga a Mátrai Erőmű azóta sem osztotta meg a közvéleménnyel a szennyezés okát, kiterjedését, környezetre gyakorolt hatását.

Technológiai iparág – a 2019-es Anyák napjára készített Telekom-reklám visszafelé sült el. A „Bocsi Anyu – egy rendhagyó Anyák Napja” kampány társadalmilag érzékeny témáját sokan kritizálták, mondván, nem jó az üzenete, s az apák is kimaradtak belőle. A cég ezek után közleményben bocsánatot kért, majd nyilvános kerekasztal-beszélgetést is tartottak a témában.

Közlekedési és szállítási ipar – a nemzetközi közvéleményt is megrázó Hableány-katasztrófa 28 áldozatot követelt, és számtalan tanulságot hozott a diplomáciai együttműködésben, a hajózási szabályozások újragondolásában, a felelősségvállalásban, a búvártársadalom együttműködésében.

Pénzügyi szektor – a CIB Bank áprilisban új informatikai adatközpontba költözött, ami miatt több mint egy hétig problémák voltak a bankolással, az utalásokkal, a kártyás fizetésekkel, az emiatt kialakult helyzetet nem mindig tudták megfelelő kommunikációval orvosolni.

Egészségipar – az egészségügyben sajnos nem nehéz botrányt vagy anomáliát találni. A legjelentősebb mégis a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházé volt, amikor az intézmény hét sebésze mondott fel egyszerre. A háttérben az orvosok túlterheltsége és az alacsony ügyeleti díjak álltak. A kórház és az EMMI kommunikációja is elég kérdéses volt az ügyben.

Gyorsan forgó eszközök piaca – a Henkel túllőtt a Vape szúnyogriasztós reklámjával, amikor ezt a címet adta: "A természet harmóniája – a rovarok nélkül tökéletes". Ez a szlogen a környezetvédelmi törekvések és a klímatudatosság idején nem jött be az embereknek. A CBA pedig a jó ízlés határa alatti alkotással jött ki, amikor orális szexet imitáló táncosokat szerepeltettek, amelyet az Egyenlítő Alapítvány tiltakozására egyből levettek a műsorról.