Bár a vírusválság során rengeteg szó esik a diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek számáról, szakértők egy része úgy véli, hogy nem ez a legfontosabb mutató.
Ennél lényegesebb kérdés, hogy mennyire „terheli meg” ténylegesen a járvány az adott országot: hány ember szorul miatta kórházi ellátásra, hányan kerülnek intenzív osztályra, és hányan veszítik életüket.
Közepes a halálozási rátánk
A koronavírussal összefüggésben eddig 781-en hunytak el itthon, azaz egymillió lakosra mintegy 80 haláleset jut. Ezzel globálisan és térségünkben a középmezőnyben, uniós szinten a kevésbé sújtott tagállamok között vagyunk, derül ki a Financial Times adatbázisából.
Az Európai Unió egészében 329 halálesetet regisztráltak egymillió lakosonként. Az uniós átlagot a nyugat- és dél-európai államok (Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) húzták fel, amelyek halálozási rátája globálisan is kimagasló.
Ha a szűkebb térségünket nézzük, akkor a halálozási rátánk átlagos.
Szomszédjaink közül messze Romániában a legsúlyosabb a helyzet, ahol 248 haláleset jut egymillió lakosra – több mint 4800-an hunytak el. Ezután következik Szerbia (108 haláleset/millió lakos), Ukrajna (92) és Ausztria (90).
Hazánknál kisebb ugyanakkor a halálozási ráta Horvátországban (68 haláleset/millió lakos), Szlovéniában (66) és Szlovákiában (8,3). Északi szomszédunk már tavasszal is a vírus elleni harc egyik mintaországa volt.
Némileg jobban áll nálunk Lengyelország és a Cseh Köztársaság is, ahol 65, illetve 60 halálos áldozatot jegyeztek fel egymillió lakosonként.
Globálisan a legrosszabb helyzetben Peru van, ahol 996 koronavírusos elhunyt jut egymillió emberre.
A legalacsonyabb mutatóval pedig a járvány kiindulópontja, Kína bír, ahol 3,4 halálesetet regisztráltak egymillió főre vetítve.
Természetesen a halálozási rátákat is csupán megkötésekkel lehet összehasonlítani, hiszen országonként eltérhet a kiindulási járványhelyzet, a demográfiai összetétel, az egészségügyi állapot, valamint az, hogy milyen mértékben derítik fel a koronavírusos haláleseteket, és milyen szempontok alapján könyvelik el azokat.
Az ágyak 7-8 százaléka foglalt
Ami az egészségügy leterheltségét illeti, Magyarországon jelenleg több mint 10 ezer kórházi ágy áll a koronavírusos betegek rendelkezésére.
Ebből ma reggeli adatok szerint 757 foglalt (ennyi fertőzöttet kezelnek kórházban), és közülük 52-en vannak lélegeztetőgépen – tehát az ágykapacitások 7-8 százaléka van kihasználva.
Ennek ellenére a vírus elleni küzdelem a jelek szerint messze nem működik tökéletesen.
Hét elején számoltunk be arról, hogy milyen viszontagságokon kellett keresztülmennie egy ma már gyógyult fertőzöttnek: teszteredményére csaknem egy hetet kellett várnia, és sokáig szinte senkitől sem kapott érdemi információt.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
