Orbán és Juncker (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Sokáig meglehetősen egyedül maradt Orbán Viktor az EU elleni állandó polemizálásával az EU kormányfői között, de aztán társaságot kapott Lengyelországból – írja a német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung online verziójának vasárnapi vezető cikke.

Beata Szydlo, Lengyelország új miniszterelnöke hivatalba lépése után rögtön eltávolíttatta az EU zászlaját a heti sajtótájékoztatók rendezésére szolgáló helyiségből, mondván, hogy ott ettől kezdve csak nemzeti kérdésekről lesz szó, ezért az EU-zászló nem szükséges.

Európa árnyékában születő lengyel csoda

Pedig a legtöbb, megtárgyalandó kérdésben nagy szerepe van Európának, és az EU támogatásai nélkül Lengyelország nem futhatott volna be a kommunista diktatúra bukása óta olyan, csodával határos fejlődési pályát. Sőt, az új kormány sem tudná anélkül választási ígéreteit betartani, például az elmaradott lengyel térségek felzárkóztatásáról. Ennek fényében a lépés még inkább provokatív – írják.

A magyar és lengyel kritikák mostanában teljesen a menekültproblémával foglalkoznak, Orbán ezeket hónapok óta variálja, és néha nyers, csiszolatlan összeesküvés-elméletekkel tarkítja – írják.

Európa-pártiak vagyunk - még

Ám egészen pragmatikus módon a közép-európai társadalmak még mindig nagyon Európa-pártiak, honnét jön a pénz és miből épülnek a szennyvíztisztítók. Hanem azért is, mert az emberek profitálnak az EU alapjogaiból, például a szakmunkások egész Európában felkínálhatják szolgálataikat.

Ezzel Orbán is tisztában van, ezért követeli most a többi országgal együtt Schengen megtartását, az EU-ellenesség jelenleg egyik visegrádi országban sem számíthat többségre. Mégis fennáll a veszélye, hogy most olyan dinamika alakul ki, amely ezeket az országokat elsodorja az EU-tól, három okból is, a menekültválság miatt, egy identitás-válság miatt, és mert a jelenlegi politikai elitek nem tisztelik a demokratikus játékszabályokat.

Párhuzamos valóság a magyar társadalomban?

Az identitásválságról azt írják, a nemzetek önazonossága kérdésessé vált Európában. A kelet-európai nagyvárosokban egy jól képzett, kozmopolita réteg lakik, ezek a városok alig különböznek Európa többi részétől. A lakosság nagy része azonban párhuzamos valóságban él, ahol nemcsak az utóbbi 25 év vesztesei élnek, hanem sok vállalkozó és értelmiségi is, akik a mélyreható társadalmi változásokra a nemzeti hagyományokhoz való visszatéréssel reagálnak.

Ebből merítik erejüket az olyan pártok, mint a Fidesz vagy a PiS. A más bőrszínű vagy kultúrájú emberek megjelenése ebben a miliőben dupla fenyegetés, mert tovább gyorsítják a változásokat, és elzárják az utat a múltba való visszatéréshez.

Minél szegényebb valaki, annál menekültellenesebb

Minél szegényebb egy ország, annál mélyebb gazdasági és szociális félelemmel kapcsolódnak össze ezek az ideológiai előítéltetek. Sok ember hónapról hónapra él, vékony jégen egyensúlyoz, sok mindenről már nem tud lemondani – teszik hozzá.

Itt kapcsolódik össze a jobboldali magyar és lengyel kormány, a baloldali populista szlovák és a cseh miniszterelnökök érvrendszere – fejezi be a lap.