4p
Hetek óta alig hallani híreket az ukrán háborúról: a minszki tűzszünet nagyjából működik, csak szórványos lövöldözés zavarja meg néha. Úgy tűnik, sikerült lecsendesíteni a konfliktust, a nagy hadműveletek leálltak, a demarkációs vonalnak határ jellege lett, létrejött valamiféle status quo. Tartós lesz-e a béke, és lehet-e politikai megoldás?

A minszki megállapodás sikerében sokan kételkedtek, de két hónap után úgy tűnik, mégiscsak sikerült lecsendesíteni a konfliktust. A felek, ha fogcsikorgatva is, de elfogadják a jelenlegi állapotot, nem próbálnak meg egymás területére fegyveresen behatolni.

Lenyugodtak

Az ukrán vezetés feltehetően lemondott arról, hogy az elveszett területeket megpróbálja fegyveres erővel visszaszerezni. Valószínűleg nem önszántából tette: Oroszország megemlíthette, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén mi mindent vonultatna fel fegyveres arzenáljából, és vélhetően milyen eredményt érne el („két hét alatt elfoglaljuk Kijevet”). A nyugat egy ilyen szituációban nyilván nem lépett volna be a háborúba, hisz az magát a nukleáris konfliktust jelentette volna, amit még a hidegháború alatt sem kockáztatott senki.

Cserében viszont az oroszok (úgy a helyi szeparatisták, mint az orosz kormány), vállalták, hogy nem szakítanak el további területeket, jóllehet az oroszok által lakott, tengerparti Mariupol városára még fájt a foguk. Nyilván Putyin is jóváhagyta ezt a változatot, és lecsillapította a szeparatistákat. Így végül a leginkább oroszok által lakott, és orosz érzelmű területek kerültek a vonal túlsó oldalára.

A terület

Az alapkérdés tulajdonképpen az, hogy eredetileg miért kerültek ezek Ukrajnához? Egyrészt Ukrajna 1917 előtt semmilyen formában nem létezett. Az ukrán nép már rég kialakult és a 19. században kapott öntudatra, de sem ország, sem kormányzóság vagy autonóm terület formájában nem volt területi egység.

A mostani konfliktusban érintett terület évezredekig a népek országútját jelentő tengermelléki sztyeppén fekszik, melynek állandó, letelepült lakossága sokáig nem volt. A Kijevi Rusz korában ide nem jutottak el a keleti szlávok. A mongol hódítás után különböző tatár államok voltak itt gyér lakossággal, majd a terjeszkedő török birodalomhoz került a terület. Végül Nagy Katalin alatt foglalta el azt Oroszország.

Orosz betelepülés

Ekkor megkezdődött az oroszok betelepedése, de a folyamat csak a 19. század végén, a szén és vasérc fellelésekor gyorsult fel, amikor a kiépülő vas-, és acélipar vonzani kezdte a munkaerőt az orosz birodalom minden részéből. A nemzetiségi összkép is ennek megfelelő lett: túlnyomórészt oroszok, de jöttek a közeli ukrán területekről is, és gyakorlatilag a birodalom összes népe képviseltette magát. A többség azonban egyértelműen orosz volt.

A Szovjetunió megalakulása után eltörölték a korábbi kormányzóságokat, létrehozták az államszövetségen belüli Ukrán Szocialista Köztársaságot, annak határai pedig a korábbi kormányzóságok és megyék közigazgatási határai lettek, nem pedig az etnikai határok. A Szovjetunióban ez nem zavart senkit, mert alig volt szerepe a köztársaságoknak, de miután a független Ukrajna is eme határok mentén jött létre, megjelent az etnikai probléma.

A jövő

Kérdés, hogy a mostani helyzetben milyen politikai rendezés lehetséges? Az elszakadt területek feltehetően már semmilyen formában nem akarnák Ukrajna részét képezni, Ukrajna viszont hivatalosan nem fogadná el elvesztésüket. Koszovó esetében is hasonló volt a helyzet, de ott egy óriási országcsoport, a nyugat nagy része melléállt a függetlenségi népszavazásnak, eredményét elfogadta és elismerte az országot. Szerbia nem tehetett semmit, le kellett nyelnie a békát (más kérdés hogy inkább jól járt vele, nagy kolonctól szabadult meg).

Ukrajnában a nyugat nem szállhat szembe az atomhatalom Oroszországgal, az viszont nem tudná egyoldalúan magához csatolni a területet, szemben az egész világgal. A Krímnél ez még csak-csak ment, itt már ezt már nehezen bírná el a nemzetközi közösség. Így valószínűleg fennmarad a jelenlegi status quo, a területek lakossága orosz állampolgárként egy kvázi-oroszországban él, akárcsak a dél-oszétok, az abházok, vagy a Dnyeszter menti oroszok. A teljes politikai rendezés pedig a beláthatatlan távoli jövőbe tolódik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ezért éri meg jóban lenni a magyar kormánynak Netanjahuval?
Litván Dániel | 2025. április 3. 18:48
Első pillantásra annyira nem eget rengető Izrael és Magyarország gazdasági kapcsolata, de a számok mellett más megfontolások is vannak.
Makro / Külgazdaság Trump a szövetségesei ellen fordult
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:59
Az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedés óriási nehézséget jelent Európának és katasztrófa az Egyesült Államoknak – jelentette ki François Bayrou francia miniszterelnök, aki szerint az amerikai elnök szövetségesei ellen fordult.
Makro / Külgazdaság Leminősítették Kínát
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:27
A Fitch Ratings azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy a továbbiakban is folyamatosan gyengül a kínai közfinanszírozási helyzet, és emiatt gyors ütemben emelkedik az államadósságteher.
Makro / Külgazdaság „Nehéz a helyzet, de nem kritikus” – mennyire fáj Ukrajnának az amerikai importvám?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 17:04
Az ukrán gazdasági miniszter szerint országa esetében nem nagyon magas az új amerikai importvám.
Makro / Külgazdaság Spanyolország máris válaszolt az amerikai importvámokra
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 16:43
A spanyol kormányfő 14,1 milliárd euró értékű cselekvési tervet ismertetett Madridban, amelynek célja, hogy enyhítse az amerikai elnök által bejelentett importvámok negatív hatásait a dél-európai országban.
Makro / Külgazdaság Nem fogja kitalálni, mely ország maradt ki Trump vámháborújából
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 16:01
Már meg is indokolták, miért maradtak ki az oroszok. 
Makro / Külgazdaság Trump recesszióba tolja Amerikát – és több más ország gazdaságát is
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 15:18
Valamivel viszont nem számolt az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság Gyorsan megjött a köszönet a magyar kormány legújabb húzására
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 14:08
Az izraeli külügyminiszter üdvözli, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Makro / Külgazdaság Megcáfolták: nem kutat 10 milliárd eurós hitel után a kormány
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:53
Az illetékes tárca szerint nincsenek ilyen tervek.
Makro / Külgazdaság Ez gyors volt: máris kicsinált egy gyárat a vámokkal Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 11:11
Első körben átmenetileg áll le egy kanadai gyár.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG