4p

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hetek óta alig hallani híreket az ukrán háborúról: a minszki tűzszünet nagyjából működik, csak szórványos lövöldözés zavarja meg néha. Úgy tűnik, sikerült lecsendesíteni a konfliktust, a nagy hadműveletek leálltak, a demarkációs vonalnak határ jellege lett, létrejött valamiféle status quo. Tartós lesz-e a béke, és lehet-e politikai megoldás?

A minszki megállapodás sikerében sokan kételkedtek, de két hónap után úgy tűnik, mégiscsak sikerült lecsendesíteni a konfliktust. A felek, ha fogcsikorgatva is, de elfogadják a jelenlegi állapotot, nem próbálnak meg egymás területére fegyveresen behatolni.

Lenyugodtak

Az ukrán vezetés feltehetően lemondott arról, hogy az elveszett területeket megpróbálja fegyveres erővel visszaszerezni. Valószínűleg nem önszántából tette: Oroszország megemlíthette, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén mi mindent vonultatna fel fegyveres arzenáljából, és vélhetően milyen eredményt érne el („két hét alatt elfoglaljuk Kijevet”). A nyugat egy ilyen szituációban nyilván nem lépett volna be a háborúba, hisz az magát a nukleáris konfliktust jelentette volna, amit még a hidegháború alatt sem kockáztatott senki.

Cserében viszont az oroszok (úgy a helyi szeparatisták, mint az orosz kormány), vállalták, hogy nem szakítanak el további területeket, jóllehet az oroszok által lakott, tengerparti Mariupol városára még fájt a foguk. Nyilván Putyin is jóváhagyta ezt a változatot, és lecsillapította a szeparatistákat. Így végül a leginkább oroszok által lakott, és orosz érzelmű területek kerültek a vonal túlsó oldalára.

A terület

Az alapkérdés tulajdonképpen az, hogy eredetileg miért kerültek ezek Ukrajnához? Egyrészt Ukrajna 1917 előtt semmilyen formában nem létezett. Az ukrán nép már rég kialakult és a 19. században kapott öntudatra, de sem ország, sem kormányzóság vagy autonóm terület formájában nem volt területi egység.

A mostani konfliktusban érintett terület évezredekig a népek országútját jelentő tengermelléki sztyeppén fekszik, melynek állandó, letelepült lakossága sokáig nem volt. A Kijevi Rusz korában ide nem jutottak el a keleti szlávok. A mongol hódítás után különböző tatár államok voltak itt gyér lakossággal, majd a terjeszkedő török birodalomhoz került a terület. Végül Nagy Katalin alatt foglalta el azt Oroszország.

Orosz betelepülés

Ekkor megkezdődött az oroszok betelepedése, de a folyamat csak a 19. század végén, a szén és vasérc fellelésekor gyorsult fel, amikor a kiépülő vas-, és acélipar vonzani kezdte a munkaerőt az orosz birodalom minden részéből. A nemzetiségi összkép is ennek megfelelő lett: túlnyomórészt oroszok, de jöttek a közeli ukrán területekről is, és gyakorlatilag a birodalom összes népe képviseltette magát. A többség azonban egyértelműen orosz volt.

A Szovjetunió megalakulása után eltörölték a korábbi kormányzóságokat, létrehozták az államszövetségen belüli Ukrán Szocialista Köztársaságot, annak határai pedig a korábbi kormányzóságok és megyék közigazgatási határai lettek, nem pedig az etnikai határok. A Szovjetunióban ez nem zavart senkit, mert alig volt szerepe a köztársaságoknak, de miután a független Ukrajna is eme határok mentén jött létre, megjelent az etnikai probléma.

A jövő

Kérdés, hogy a mostani helyzetben milyen politikai rendezés lehetséges? Az elszakadt területek feltehetően már semmilyen formában nem akarnák Ukrajna részét képezni, Ukrajna viszont hivatalosan nem fogadná el elvesztésüket. Koszovó esetében is hasonló volt a helyzet, de ott egy óriási országcsoport, a nyugat nagy része melléállt a függetlenségi népszavazásnak, eredményét elfogadta és elismerte az országot. Szerbia nem tehetett semmit, le kellett nyelnie a békát (más kérdés hogy inkább jól járt vele, nagy kolonctól szabadult meg).

Ukrajnában a nyugat nem szállhat szembe az atomhatalom Oroszországgal, az viszont nem tudná egyoldalúan magához csatolni a területet, szemben az egész világgal. A Krímnél ez még csak-csak ment, itt már ezt már nehezen bírná el a nemzetközi közösség. Így valószínűleg fennmarad a jelenlegi status quo, a területek lakossága orosz állampolgárként egy kvázi-oroszországban él, akárcsak a dél-oszétok, az abházok, vagy a Dnyeszter menti oroszok. A teljes politikai rendezés pedig a beláthatatlan távoli jövőbe tolódik.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Varga Mihálynak nem maradt választása
Herman Bernadett | 2025. július 22. 14:00
Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 
Makro / Külgazdaság Összelapátolta az állami cégek pénzét a kormány, hogy mentse az államháztartást
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 12:30
Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás. Ehhez ki kellett venni az állami cégekből 200 milliárdnyi osztalékot, és több adót kellett beszedni.
Makro / Külgazdaság Lezárult az idei egyik legnagyobb NER-es üzlet?
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 11:05
Nyerges Zsolt nevére vett egy évi 50 milliárdos csomagot.
Makro / Külgazdaság Már 27 halálos áldozata van a katasztrófának, köztük 25 gyerek
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 08:35
A 27 áldozatból 25 iskolás gyerek volt. 
Makro / Külgazdaság Erősen visszavágta Kína két olyan nyersanyag exportját, amely a fegyver- és napelemgyártáshoz kell
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 15:01
Kína jelentősen visszafogta két fontos nyersanyag – a fegyverek, a távközlési berendezések és a napelemek gyártásához szükséges alapanyag – exportját a Reuters hírügynökség által a hivatalos kínai vámadatokon végzett elemzés alapján.
Makro / Külgazdaság Románia és Görögország lett az EU rossztanulója hiány és államadósság terén
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 14:07
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Makro / Külgazdaság Nyissa ki a pénztárcáját, többet kell fizetni a kutakon!
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 11:18
Újra...
Makro / Külgazdaság Ezt mindenképpen tudnia kell a 3 százalékos lakáshitelről!
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 10:43
Tisztábbak a feltételek.
Makro / Külgazdaság Sereghajtóvá vált a magyar gazdaság: három év alatt a térség minden állama lehagyott minket
Sasvári Péter | 2025. július 21. 10:21
Vészesen lemaradt a magyar gazdaság a többi V4-es országtól egy új kimutatás szerint. Az elmúlt néhány évben a magyar gazdaság sokkal rosszabb számokat produkál, mint a Visegrádi Négyek többi állama. De mi áll emögött? Hogyan lettünk éllovasból ismét sereghajtók?
Makro / Külgazdaság „Nincs új a nap alatt” – így léphetnek Varga Mihályék
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 10:05
Hogy látják a szakértők?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG