|
| Donald Trump amerikai elnök beszél a Tran Dai Quang vietnami államfővel tartott sajtótájékoztatón a hanoi elnöki palotánál 2017. november 12-én. (MTI/EPA pool/Luong Thai Linh) |
Trump az elmúlt órákban érkezett vissza Washingtonba majdnem két hetes ázsiai körútjáról. Vendéglátói pontosan tudták, hogy egy nárcisztikus, idős úr látogat el hozzájuk, így Pekingben tapsoló és éljenző gyerekek sorfala, Tokióban pedig látványos golf-játszma várta az elnököt. De milyen tanulságok vonhatók le Trump látogatásából, amelyet a világ gazdaságilag legdinamikusabb, politikailag viszont az egyik legveszélyesebb térségében tett?
Amerika Mindenekelőtt? Kösz, nem!
Nos, az út alatt végig érezhető volt az USA növekvő gazdasági elszigetelődése a térségben. Ez különösen markánsan mutatkozott meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) ülésén, ahol az elnök élesen támadta a WTO-t és kiemelte, hogy Washington kétoldalú kereskedelmi egyezményekre fog törekedni az ’America First’ jegyében. Ez nem hatotta meg a résztvevőket, akik a záróközleményben a protekcionizmus elleni harc szükségességét emelték ki és elismerték a WTO munkáját a kiszámítható és fair nemzetközi kereskedelmi rendszer fenntartásában.
Ha pedig mindez nem lett volna elég, Japán vezetésével 11 régiós ország egyben ígéretet tett arra, hogy jövőre ez a csoport (TPP 11), amelyhez 500 millió ember tartozik, 10 ezermilliárd dolláros gazdasági teljesítménnyel, lebontja vámtételeinek 95 százalékát a csoporton belül. A japán gazdasági miniszter ráadásul hozzátette, hogy ez egy erős üzenet lesz az USA és a többi ázsiai ország számára, akik ebből kimaradtak. Tokió elzárkózik a kétoldalú kereskedelmi szerződés megkötésétől Washingtonnal, annak ellenére, hogy Trump a látogatása alatt élesen kritizálta Japán 69 milliárd dolláros kereskedelmi többletét.
Pekingben Trump kikelt a 347 milliárd dolláros kínai kereskedelmi többlet ellen, bár annak nagy részét éppen az amerikai multik kínai termelő bázisai hozzák össze. Kína tudta, hogy az elnöknek otthon fel kell valamit mutatnia, ezért 250 milliárd dollár értékű vállalati megállapodásokról íratott alá megállapodásokat. De ahogyan a Bloomberg kacarászva megjegyzi, a 15 megállapodás többsége csupán egyetértési megállapodás, amely semmire sem kötelez. Teljesen világossá vált az út végére, hogy a térség országai nem engedik felrúgni Washingtonnak azt a kereskedelmi keretrendszert, amelyet egyáltalán nem mellékesen pont az Egyesült Államok hozott létre a második világháború után.
|
| Káncz Csaba |
Kemény üzenetek Peking címére
Trump a teljes út alatt verbális nyomás alatt tartotta Észak-Koreát, amely pedig közvetetten Kína elleni kritika is egyben. Vasárnap Manilában pedig amerikai, japán, ausztrál és indiai „tapogatózó tárgyalásokat” folytattak egy regionális „biztonsági építmény” létrehozásáról. Ez természetesen Kínának szóló világos biztonságpolitikai üzenet.
Egyértelműen utalva a Dél-kínai-tengeri egyoldalú kínai területfoglalásokra, India kivételével a többi három külügyminisztérium a záró közleményében éles hangon követelte a nemzetközi jognak, valamint a navigáció és repülés szabadságának tiszteletben tartását. Újdelhi nem akarja tovább fokozni a térségbeli feszültséget, ezért óvatosabb záróközleményt publikált, mert várhatóan december 11-én a kínai, az orosz és az indiai külügyminiszterek hármas találkozót is tartanak.
De Japánhoz és Ausztráliához hasonlóan Vietnám is élesen Kína-ellenese állásponton van. Trump látogatása alatt a két kormány megegyezett, hogy fokozzák katonai együttműködésüket, sőt meglepetésre a hírszerzési kooperációt is. Washington és Hanoi már augusztusban megegyezett arról, hogy jövőre egy amerikai repülőgép-anyahajó látogat Vietnámba. 1975, azaz a vietnámi háború lezárása óta ez lesz az első ilyen jellegű látogatás.
Káncz Csaba jegyzete
A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök tényleg véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. 
