|
| A török nemzeti lobogó és az Aranyszarv Metróhíd az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoroson, a Boszporuszon. MTI Fotó: Cseke Csilla |
Ezt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter mondta, miután találkozott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel.
Cavusoglu kifogásolta, hogy a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet 4500 tagjával szemben indítottak már jogi eljárást Németországban, ennek ellenére Berlin mindössze három szélsőséges szakadárt toloncolt vissza Törökországba. A július 15-i törökországi puccskísérlet gülenista összeesküvői és azok támogatói is szabadon tevékenykedhetnek Európa több országában.
Ők akarnak döntei a halálbüntetésről
A török diplomácia vezetője egyúttal hangsúlyozta, hogy népének jogában áll szabadon dönteni a halálbüntetés visszaállításáról.
Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn jelezte, hogy a jövő évben akár népszavazásra is bocsáthatja a halálbüntetés ismételt bevezetésének kérdését. A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben.
Cavusoglu szerint Brüsszel és Ankara között lehetnek nézeteltérések, de az EU-tagállamoknak Törökországra mint egyenrangú tárgyalópartnerre kell tekinteniük. Törökországnak szüksége van az Európai Unióra, ahogy ez fordítva is igaz, csak gyakran elfelejtjük. Példaként kiemelte: Németország Törökország elsőszámú kereskedelmi partnere.
A német külügyminiszter a rázúdított szemrehányásokra válaszul a sikertelen török puccskísérlet nyomán zajló tömeges letartóztatásokat, valamint a szólásszabadság korlátozását kifogásolta. Ugyanakkor ellenezte, hogy az EU megszakítsa a török csatlakozási tárgyalásokat.
Erdogan népszavazást tartana Törökországban az EU-tagságról >>>>
| Az elmúlt négy hónapban a török hatóságok a társadalom valamennyi szektorában tisztogatásokba kezdtek. Több mint négyezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, további tízezreket vettek őrizetbe, és legalább 110 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el állásából. Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel az államcsínykísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és a puccsisták támogatóival számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat. Újságírók és ellenzéki kurd politikusok letartóztatása miatt több európai uniós politikus a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítását követelte a közelmúltban. |
Frank-Walter Steinmeier visszautasította azokat a vádakat, miszerint Németország biztos menedéket nyújtana terroristáknak. Berlin Ankara oldalán áll a PKK elleni harcban, és azt terrorszervezetként kezeli, és a vonatkozó ügyekben a német büntetőjognak megfelelően jár el.
| Yildirim december 5-én és 6-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. |
A két külügyminiszter sajtóértekezletével párhuzamosan Binali Yildirim török miniszterelnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén arról beszélt, hogy az EU-nak állást kell foglalnia: Törökországot vagy annak ellenségeit támogatja. Az unió ne várja, hogy Törökország majd enyhít a terrorellenes törvényén.
A lépést Brüsszel a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabta meg a márciusban kötött EU-török menekültügyi egyezmény keretében.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
