Németország 2024-ben 1,8 milliárd euró értékben importált árucikkeket Oroszországból, szemben a 2021-es, az EU eddig 17 szankciós csomagja előtti 33,1 milliárd eurós importértékkel.
Az Oroszországba irányuló német áruexport is csökkent, de kisebb, 71,6 százalékos mértékben. A 2024-es német áruexportérték 7,6 milliárd euró volt a 2021-es 26,6 milliárd euró után.
Oroszország részesedése Németország teljes áruimportjából 2024-re 0,1 százalékra csökkent a 2021-es 2,8 százalékról. A teljes német áruexportban Oroszország részesedése ugyanebben az időszakban 1,9 százalékról 0,5 százalékra zuhant. Németország importpartnerei rangsorában Oroszország 2024-re az 59. helyre csúszott vissza a 2021-es 12. helyről. A német export felvevőinek rangsorában Oroszország a 36. helyre csúszott vissza a három évvel korábbi 15. helyről.
Németország tavaly a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta a legnagyobb exporttöbbletet érte el az Oroszországi Föderációval folytatott külkereskedelemben: 2024-ben az export 5,8 milliárd euróval haladta meg az importot.
A tavalyi volt Németország negyedik exporttöbblete Oroszországgal szemben 2023, 2020 és 1993 után. A háború kitörésének évében, 2022-ben Németország rekordmagasságú, 21,8 milliárd eurós külkereskedelmi deficitet ért el. Az előző évhez, 2021-hez képest az export akkor a szankciócsomagok miatt is csaknem felére csökkent, míg az import értéke tovább nőtt, elsősorban az erőteljesen emelkedő energiaárak miatt.
Az elmúlt évben az Oroszországból importált legfontosabb árucikkek a fémek voltak, amelyek értéke megközelítette a 0,8 milliárd eurót, és az összes import 42,3 százalékát tették ki. Ezt követték a vegyipari termékek 24,7 százalékos részesedéssel, valamint az élelmiszerek és takarmányok 15,2 százalékos részesedéssel.
2021-ben még a kőolaj és a földgáz volt messze a legfontosabb importáru Oroszországból 19,5 milliárd eurós összértékkel és az összes import 58,8 százalékát tette ki. A háború kezdete előtti évben a fémek 13,5 százalékkal, a kokszgyártási és ásványolajtermékek 8,3 százalékkal vették ki a részüket az Oroszországból származó importból.
Tavaly az Oroszországba irányuló német export közel egyharmada, 30,6 százaléka, azaz 2,3 milliárd euró gyógyszeripari és hasonló termékekből állt. Ezt követték a vegyipari termékek 13,9 százalékos és a gépek 11,09 százalékos részaránnyal; 2021-ben az Oroszországba irányuló német export több mint egyötöde, 21,9 százaléka, 5,8 milliárd euró gépekből állt, megelőzve a gépjárművek és gépjárműalkatrészek 16,5 százalékos és a vegyi termékek 11,4 százalékos részesedését.
Az EU összességében is jelentősen csökkentette kereskedelmét Oroszországgal; 2022-ben az ukrajnai háború következtében erőteljesen emelkedett energiaárak még új csúcsra emelték az EU oroszországi importját; 2024-ben azonban az EU-tagállamok importja Oroszországból a háború előtti 2021-es szinthez képest 78,0 százalékkal, 163,6 milliárd euróról 36,0 milliárd euróra csökkent.
Az Oroszországból behozott áruk aránya az EU összes importjában ugyanebben az időszakban 7,7 százalékról 1,5 százalékra esett vissza.
Az EU Oroszországba irányuló exportja is jelentősen, 64,6 százalékkal csökkent három év alatt: 2024-ben az EU közel 31,6 milliárd euró értékben exportált Oroszországba, míg 2021-ben még 89,2 milliárd euró volt ez az összeg. Az Oroszországba exportált áruk aránya az EU összes exportjában ugyanebben az időszakban 4,1 százalékról 1,2 százalékra csökkent.
Így 2024-ben az EU importja Oroszországból mindössze 4,5 milliárd euróval haladta meg az oda irányuló exportot. Ez volt az EU legkisebb kereskedelmi deficitje Oroszországgal a statisztikai sorozat 2002-es kezdete óta. Összehasonlításképpen: 2022-ben a kereskedelmi deficit 147,5 milliárd eurós csúcsot ért el.
A 2024-ben továbbra is fennálló importtöbblet fő oka az volt, hogy az EU továbbra is jelentős mennyiségű kőolajat és földgázt importált Oroszországból. Az onnan származó olaj- és gázimport értéke 21,3 milliárd eurót tett ki, ami az EU Oroszországból származó összes importjának 59,1 százalékát jelentette.
Tavaly az EU legnagyobb orosz olaj- és gázimportőre Magyarország volt 21,8 százalékkal, majd Szlovákia 15,8 százalékkal és Franciaország 14,5 százalékkal.
Az olaj és a gáz után a fémek 15,0 százalékkal, a vegyi termékek 9,6 százalékkal voltak a legfontosabb importáruk Oroszországból. Az EU exportjának több mint egynegyede, 28,1 százaléka gyógyszeripari termékekből állt közel 8,9 milliárd euró értékben, ezt követték a vegyi termékek 13,9 százalékos és az élelmiszerek és takarmányok 9,5 százalékos részaránnyal.
(MTI)
Az OTP és a Magyar Telekom húzták a magyar piacot, a Mol is csúcsot döntött. 
