Nagyon nem jönne jól, ha Görögország kilépne az EU-ból

Londoni elemzők szerint ez azonban korántsem egyértelmű. A Capital Economics közgazdászainak érvelése szerint szinte bizonyosan nem helytálló az a visszatérő jogi álláspont, hogy Görögország semmilyen körülmények közepette nem maradhat az EU tagja, ha megszűnik euróövezeti tagsága.

Nincs olyan kötelezőerő, mint hitték

Az euróövezeten belüli árfolyamrögzítés visszavonhatatlanságára utaló szerződési kitételeknek ugyanis nincs olyan jogi erejük, mint azt sokan feltételezik. A Bécsi Konvenció által rögzített nemzetközi jogi alapelvek közé tartozik, hogy a kormányok visszaléphetnek szerződéses kötelezettségektől, ha azok betartását a körülmények alapvető megváltozása lehetetlenné teszi, és Görögország érvelhet azzal, hogy az euróövezeti tagságból a görög gazdaságra háruló terhek elviselhetetlenné váltak.

Nem valószínű az uniós kilépés

Már eddig is voltak példák arra, hogy egyes országoknak kivételes helyzetekben olyan lépéseket engedélyeztek, amelyek összeegyeztethetetlenek voltak szerződéses kötelezettségeikkel. A ciprusi kormány által bevezetett tőkekorlátozás csak az egyik ilyen példa.

A Capital Economics szakértői szerint mindezeket figyelembe véve - és tekintettel arra is, hogy Görögország stratégiai fontosságú NATO-tagállam - a politikai realitások alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ha Görögország távozik az euróövezetből, akkor az Európai Unióból is ki kellene lépnie.

Veszélyes játék

Más nagy londoni házak szerint mindazonáltal komoly bizalmi következményei lennének annak is, ha Görögországnak az EU-tagság megszűnése nélkül kellene távoznia a valutaunióból.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a lehetséges görög fejleményekről összeállított legutóbbi részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta: az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége. Éppen ezért Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná.

Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott, fájdalmas, vagy éppen az adott ország számára elfogadhatatlan belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája.

Ártana a befektetői bizalomnak is

A ház szerint az a tudat, hogy létezik ez az alternatíva, meggyengítheti a bármi áron végrehajtandó kiigazítás melletti politikai elkötelezettséget.

Ezt a befektetők is tudnák, és a bajban lévő többi euróövezeti gazdaságban ez megnövelné a tőkekivonás és a hazai befektetési eszközök, köztük az állampapírok piacán jelentkező eladási nyomás kockázatát. A szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját is, hogy a nagy adósságteherrel küszködő euróövezeti szuverén adósok elveszítik tőkepiaci hozzáférésüket