Nagyot nőtt a brit-EU megegyezés esélye

Kemény csaták

A tegnapelőtti kormányülésen hét kormánytag valósággal rárontott Theresa May miniszterelnökre amiatt, hogy esetleg elkötelezné magát az ír-északír nyitott határ örökös megtartása mellett, és ez azzal járhat, hogy Nagy-Britannia meghatározhatatlan ideig a vámunióban marad, az ehhez kapcsolódó egyéb kötelezettségekkel együtt.

Sokan attól féltek, hogy a Konzervatív Párt bizottsági meghallgatásán még hevesebb támadás fogja érni a kormányfőt, akár meg is kísérlik leváltását, azaz bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene azok a keményvonalasok, akik minél erőteljesebb szakítást szeretnének elérni az Unióval, bármik is legyenek a gazdasági következmények.

A kormányfő terve

A brit kormányfő egyre inkább hajlik arra, hogy megkössön Brüsszellel egy olyan egyezséget, ami a kemény szakítást követelőknek elfogadhatatlan. Egyrészt vállal egy legalább 21 hónapos, de akár 3 éves átmeneti időszakot, amíg lényegében alig változik valami az uniós tagsághoz képest, de ami még fontosabb, és erre még nem mondott igent az Uniónak: országa vállalná, hogy az Írország és Észak-Írország közötti határ nyitott marad, azaz nem állítják vissza a határellenőrzést.

Ez azt jelenti, hogy Észak-Írországnak benn kell maradnia az EU vámuniójában, és ha nem akarják, hogy az Egyesült Királyágon belül, Nagy-Britannia és Észak-Írország között húzódjon a vámhatár, akkor az egész Egyesült Királyságnak is benne kell maradnia, esetleg örökre. A britek többsége a közvélemény-kutatások szerint boldogan benne is maradna, így az elvileg őket képviselő politikusok is óvatosabbak már a kérdésben.

Csökken a puccsveszély

Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a keményvonalas szakítás-pártiak köre inkább szűkült, mint bővült, és nincsenek elegen ahhoz, hogy Theresa Mayt eltérítsék szándékától, sem ahhoz, hogy megdöntsék hatalmát. Még ha össze is jönne a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások száma, a parlamenti szavazáson már jó eséllyel nem sikerülne a miniszterelnök leváltása, reális alternatíva hiányában.

Az európai oldal nem szorgalmaz novemberi csúcstalálkozót, sőt egyelőre tárgyalások sincsenek a brit oldallal, és nemrég azt feltételeztük, hogy ez maga is egyfajta megegyezés lehet. Erre utalt, hogy a múlt heti találkozón feltűnően udvariasak és fesztelenek voltak a felek. Elképzelhető, hogy valójában már megállapodtak, csak ezt minél később mondják ki, hogy ne legyen ideje a keményvonalas konzervatívoknak megfúrni a megállapodást, vagy megbuktatni a miniszterelnököt.