A brit kormányfő hivatala július 29-én jelentette be, hogy a külügyminisztérium politikai igazgatója, korábbi Törökországba rendelt nagykövet lesz ősztől a hírszerzés (MI6) új vezetője. Az 57 éves Richard Moore maga is titkosszolgálati tisztként szolgált korábban - Ankarában, nyilván diplomáciai fedéssel. De honnan tudjuk ezt bizonyosan?
Nos, 2005-ben egy kiugrott brit ügynök, Richard Tomlinson nyilvánosságra hozott egy listát, amelyben 276 fedett ügynök neve és szolgálati múltja szerepelt – köztük Richard Moore-é is. Az eredetileg Líbiában született Moore kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy egyik nagyapja 1916 és 1922 között a brit uralom ellen harcolt Írországban és ezért az ír elnöktől még kitüntetést is kapott.
Viharos vizeken
A brit sajtó sokáig azt gondolta, hogy a kormányfő választása Tom Hurdre, a Belügyminisztérium egy magas rangú tisztviselőjére fog esni - de végül egy olyan embert választottak, aki jól ismeri a Céget belülről és a jelenlegi, viharos időkben biztos kezekkel vezetheti az intézményt.
Moore kinevezése ugyanis egybeesik London konfrontatívabb vonalvezetésével Peking és Moszkva irányába. Amerikai nyomásra ugyanis az Egyesült Királyságban a jövő évtől megtiltják a mobilszolgáltatóknak, hogy bármilyen 5G mobilnet hálózati eszközt vásároljanak aHuaweitől. Sőt, a már beépített eszközöket legkésőbb 2027-ig ki kell szedni.
Sztálin angol kéme
Hazánkban a legkalandosabb sorsú angol ügynök annak a Gorka Sebestyénnek az apja volt, aki a múlt hónapban került vissza nemzetbiztonsági vonalon a Fehér Házba. Gorka Pál – amint arról Gorka maga számolt be részletesen 2016-ban megjelent könyve, a Defeating Jihad: The Winnable War (A dzsihád legyőzése - A megnyerhető háború) című könyvének előszavában – 1948-tól Magyarországon, az egyetemet frissen elvégzett fiatalként a brit hírszerzésnek dolgozott, amíg 1950-ben tíz évre el nem ítélték.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy Gorka Pált nem a magyar elhárításnak sikerült lebuktatnia, hanem Kim Philby, Sztálin legendás angol kettős ügynöke árulta el. Gorka Pál aztán 1956-ban tudta elhagyni az országot és kezdett el dolgozni az MI5, a belső elhárítás számára, hogy kiszűrjék a magyar menekültek közül az átdobott ügynököket.
A brit hírszerzőszolgálat 1911-ben, hivatalosan a Katonai Hírszerző Szolgálat 6. osztályaként (MI6) jött létre, de a valóságban fegyveres erőktől függetlenül működött, így kapta a ”Secret Intelligence Service” (Titkos Hírszerzőszolgálat) elnevezést. A brit elektronikus hírszerzés ma már csak részben önálló, hiszen a második világháború derekán megszületett az Egyesült Királyság és az USA titkosszolgálatai között a BRUSA COMINT (communications intelligence) egyezmény, melyet 1943. május 17-én ratifikáltak.
1946-47-ben aztán kibővült a szövetség Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző ügynökségeivel. Így jött létre az 1948-ban megkötött titkos UKUSA megállapodás, illetve szövetség, amelynek tartalma és hatálya napjainkban is érvényes.
A globális megfigyelés rendszere
Az UKUSA szövetség fő koordinátora az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA). A szövetség alapító szervezetei: az angol GCHQ (Government Communications Head Quarters), a kanadai CSE (Communications Security Establishment), az ausztrál DSD (Defense Security Directorate) és az Új-Zélandi GCSB (General Communications Security Bureau).
A közösen működtett, úgynevezett Echelon rendszer egyik ékes példája a mesterséges intelligencia nagy kiterjedésű használatának. Földi megfigyelő bázisok, hét tengeren működő kémhajók, tengeralattjárók és szigorúan titkos műholdak tucatjai „figyelik” 30 kilométerrel a fejünk felett az egész emberiség globális kommunikációs hálózatának forgalmát.
A rendszer egy kifejlett lehallgató rendszer, mely támogatja a fordítást, beszédfelismerést és a pár szavas kereséseket. A megfigyelők betekintést nyernek a telefonbeszélgetésekbe, e-mailekbe és rádióadásokba.
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
